A választottbírósági eljárás a viták rendezésének fontos mechanizmusa a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Kongói Demokratikus Köztársaság politikailag instabil történelemmel rendelkezik, fegyveres konfliktusok, és belső viszályok. Ebben az összefüggésben, választottbíróság biztosíthat egy stabil, semleges, valamint a felek közötti viták rendezésének hatékony eszközei. Mint egy hatalmas (a világ tizenegyedik legnagyobb országa) bőséges természeti erőforrásokkal rendelkező fejlődő ország, a Kongói Demokratikus Köztársaság külföldi befektetésekre támaszkodik a gazdasági növekedés és fejlődés ösztönzése érdekében. A választottbíróság vonzó lehetőség lehet a külföldi befektetők számára, mert kiszámíthatóbb és pártatlanabb vitarendezési eljárást kínál a helyi bíróságokhoz képest, amelyek elfogultnak vagy nem hatékonynak tekinthetők.
Míg a Kongói Demokratikus Köztársaságban működő jogalanyokat érintő szerződések felei időnként külföldi választottbírósági székhelyet választanak, a Kongói Demokratikus Köztársaságban a választottbíróságra alkalmazandó jogszabályok szilárdak. A Kongói Demokratikus Köztársaságban a választottbírósági eljárást kétféle szabályozás szabályozza: az átdolgozott Egységes választottbírósági törvény (az "Egységes törvény”) az Afrikai Üzleti Jog Harmonizációs Szervezetének Minisztertanácsa fogadta el („O ः ada”) keltezett 23 november 2017 és cikkek 159 nak nek 194 a Polgári perrendtartás.
Az egységes törvény az OHADA tagállamaiban székhellyel rendelkező választottbíróságokra vonatkozik (Cikk 1), azaz, Benin, Burkina Faso, Kamerun, Közép-Afrikai Köztársaság, Comore-szigetek, Kongó, Elefántcsontpart, Gabon, Guinea, Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Mali, Niger, Kongói Demokratikus Köztársaság, Szenegál, Csád, és Togo.
A következő bekezdésekben a választottbírósági rendszer néhány fő jellemzőjével foglalkozunk.
A választottbírósági megállapodás formája
Alapján Cikk 3.1 Az egységes törvény rendelkezései, a választottbírósági megállapodásnak két formája lehet: vagy választottbírósági kikötés, vagy előterjesztési megállapodás (kompromisszum). A fő különbség e két forma között az, hogy a választottbírósági kikötés olyan megállapodás, amelyben a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy választottbíróság elé terjesztik a közöttük a jövőben esetlegesen felmerülő vitákat., míg a kompromisszum olyan megállapodás, amellyel a felek választottbíróság elé terjesztik a már felmerült vitát. Cikk 3 Az egységes törvény előírja továbbá, hogy a választottbírósági megállapodást írásban vagy bármely más olyan formában kell megkötni, amely igazolni tudja azt., különösen egy választottbírósági kikötést tartalmazó dokumentumra való hivatkozással.
A polgári perrendtartás különbséget tesz választottbírósági kikötés között is (Cikk 160) és benyújtási megállapodást (Cikk 164). Mindkettőnek írásban kell lennie (Cikk 164).
A választottbíróság összetétele
Cikk 8 Az egységes törvény kimondja, hogy a választottbíróság egyetlen választottbíróból vagy három választottbíróból álló testületből áll..
A választottbíróság kijelölése az, alapján Cikk 5 Az egységes törvény rendelkezései, olyan ügy, amelyet elsősorban a felek megállapodása szabályoz. Ha ilyen megállapodás nem született, a kinevezés a következő módon történik:
- Egy három tagú választottbírói testület számára, mindegyik fél választja meg választottbíróját, majd a két választottbíró kijelöli a törvényszék elnökét. Ha valamelyik fél nem jelöl ki választottbírót belül 30 napon belül a másik fél erre irányuló kérelmétől számítva, a kinevezést a választottbíróság székhelye szerinti OHADA állam illetékes bírája végzi.
- Egyedülálló választottbírónak, újra, kinevezése a felek közös megegyezésével történik. Ha a felek ezt nem teszik meg, az egyedüli választottbírót az illetékes bíró nevezi ki.
Döntő Díjak
Vminek megfelelően Cikk 20 Az egységes törvény rendelkezései, a választottbírósági határozatnak számos kötelező feltételt kell tartalmaznia:
- az azt kiadó választottbírók teljes neve;
- a kitüntetés dátuma;
- a választottbíróság székhelye;
- a felek teljes neve, valamint lakóhelyük vagy székhelyük;
- adott esetben, a jogtanácsos vagy bármely olyan személy teljes neve, aki képviselte vagy segítette a feleket; és
- a felek vonatkozó követeléseinek és védekezésének összefoglalása, beadványaikat, valamint az eljárás szakaszait.
Az odaítélésnek meg kell jelölnie az alapjául szolgáló indokokat is (Cikk 21) és a választottbíróságnak alá kell írnia (Cikk 22).
Szerint: Cikk 23 Az egységes törvény rendelkezései, mint az előállítása, a díj rendelkezik csak mert hatással van az eldöntött vitára.
A választottbírósági díjak félretétele a Kongói Demokratikus Köztársaságban
Az egységes törvény értelmében, az odaítélés ellen sem kifogásnak, sem fellebbezésnek nincs helye (Cikk 25).
Csak a választottbíróság székhelye szerinti OHADA állam illetékes bírója előtt gyorsan benyújtott megsemmisítési eljárás tárgyát képezheti.. azonban, a felek jogosultak lemondani a választottbírósági határozat megsemmisítéséhez való jogukról, ha az ilyen lemondás nem ellentétes a nemzetközi közrenddel.
Az illetékes bíró a megsemmisítési kérelemről annak benyújtásától számított három hónapon belül köteles dönteni (Cikk 27). Ha az illetékes bíróság ezt elmulasztja, a megsemmisítési kérelmet a Közös Bírósághoz és Választottbírósághoz lehet benyújtani („CCJA”) belül 15 következő napokon. A CCJA ezt követően hat hónapon belül köteles dönteni a kérelemről (Cikk 27).
Alatt Cikk 26 Az egységes törvény rendelkezései, az ítélet megsemmisítése iránti kérelem csak az alábbi korlátozott esetekben fogadható el:
- ha a választottbíróság választottbírósági megállapodás nélkül, vagy érvénytelen vagy lejárt választottbírósági megállapodás alapján döntött;
- ha a választottbíróságot nem megfelelően jelölték ki;
- ha a választottbíróság a mandátumán kívül döntött;
- ha a tisztességes eljárás elvét nem tartották tiszteletben;
- ha a választottbírósági határozat ellentétes a nemzetközi közrend elveivel; vagy
- ha a választottbírósági határozat egyáltalán nem tartalmazza annak indokait.
Alapján Cikk 28 Az egységes törvény rendelkezései, a megsemmisítési eljárás felfüggeszti a választottbírósági határozat végrehajtását.
Külföldi választottbírósági díjak elismerése a Kongói Demokratikus Köztársaságban
Szerint: Cikk 30 Az egységes törvény rendelkezései, választottbírósági ítélet végrehajtása érdekében az OHADA államokban, beleértve a Kongói Demokratikus Köztársaságot is, a választottbírósági határozatot elismerő határozathoz kell kötni (konzuli működési engedély) illetékes bíróság által. A választottbírósági határozat elismerése megtagadható, ha az ítélet nyilvánvalóan ellentétes a nemzetközi közrend elveivel (Cikk 31).
Alapján Cikk 32 Az egységes törvény rendelkezései, az engedélyező határozatot konzuli működési engedély A választottbírósági határozat 2. pontja nem fellebbezésnek vagy jogorvoslatnak tárgya. Helyette, az elutasító határozatot konzuli működési engedély a választottbírósági ítélet hatálya alá tartozik a semmisítő fellebbezés a CCJA-val.
Viszont, pontjában rendelkezik a polgári perrendtartás Cikk 184 hogy a választottbíróság a Kongói Demokratikus Köztársaság területén csak az illetékes bíróság elnöke által kiadott végrehajtási határozattal hajtható végre. Szerint: Cikk 185, az ilyen végzés ellen fellebbezésnek van helye.
A Kongói Demokratikus Köztársaság a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény szerződő állama is., amely a területén a külföldi ítéletek végrehajtását szabályozza.
Befektetési választottbíróság és a Kongói Demokratikus Köztársaság
Szerint: Cikk 3 Az egységes törvény rendelkezései, A választottbírósági eljárás alapja lehet befektetésvédelemmel kapcsolatos eszköz, mint például egy két- vagy többoldalú szerződés vagy egy befektetési kódex.
A Kongói Demokratikus Köztársaság is aláírt több ilyet kétoldalú befektetési szerződések és örökbe is fogadott egy befektetési kód ban ben 2002, amely lehetővé teszi a választottbírósági eljárást.
Nem meglepő, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság több befektetési választottbírósági eljárásban is részt vett. Ezek tartalmazzák:
- African Holding Company of America, Inc. és Afrikai Építőipari Vállalat Kongóban S.A.R.L. v. Kongói Demokratikus Köztársaság (ICSID ügy. ARB/05/21);
- Patrick Mitchell v. Kongói Demokratikus Köztársaság (ICSID ügy. ARB / 99/7);
- Banro American Resources, Inc. és a Société Aurifère du Kivu et du Maniema S.A.R.L. v. Kongói Demokratikus Köztársaság (ICSID ügy. ARB/98/7).
Összefoglalva, a választottbíróság fontos szerepet játszik a Kongói Demokratikus Köztársaságban, pártatlan, hatékony, és stabil vitarendezési mechanizmus egy olyan országban, ahol politikai instabilitás és belső konfliktusok múltak. A Kongói Demokratikus Köztársaság választottbírósági rendszere szilárd jogi keretet biztosít a választottbírósági eljárásokhoz. A külföldi befektetők profitálhatnak a választottbíróság által kínált kiszámíthatóságból és semlegességből a helyi bíróságokhoz képest, amelyek elfogultnak vagy nem hatékonynak tekinthetők. Ráadásul, az ország több befektetési választottbírósági eljárásban is részt vett, kiemelve elkötelezettségét a külföldi befektetők tisztességes vitarendezési eljárása mellett.