Algériában a választottbíráskodást a cikkek kodifikálják 1006 nak nek 1061 a Algériai polgári és közigazgatási eljárás kódex (az "CCAP”). A legutóbbi módosításra 2006 25 február 2008, törvény alapján 08-09, és egy évvel később lépett hatályba, tovább 25 február 2009.
A CCAP választottbírósági rendelkezéseit az UNCITRAL befolyásolja (Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága) Mintajog, a francia választottbírósági törvény és a korábbi ítélkezési gyakorlat alapján. Az olyan alapelvek, mint a kompetencia-kompetencia, a választottbírósági megállapodások elválaszthatóságát és a felek autonómiáját az algériai jogrendszer rögzíti.
A reform mellett: 2008, Algéria ratifikálta a Egyezmény a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (a „New York-i egyezmény”) ban ben 1989, barátságos joghatóság válik a választottbíróságok nemzetközi szintjére.
Választottbírósági megállapodások Algériában
A cikk szerint 1006 a CCAP, bármely magán- vagy magánszervezet választottbírósági eljárást élvezhet, ha a rájuk ruházott jogok veszélyben vannak.
Állami szervezetek, a közjog hatálya alá tartozik (közjogi társaságok), csak akkor választhat választottbíróságra, ha nemzetközi ügyletekben vesz részt.
Másrészről, magánjog alá tartozó állami szervezetek (ipari és kereskedelmi állami létesítmények) választottbírósági eljárást vehet igénybe belföldi vagy nemzetközi ügyletekben.
Mindenesetre, az algériai választottbírósági megállapodások nem lehetnek ellentétesek algériai közrenddel.
A CCAP választottbírósági megállapodásokat is megkövetel (mind a záradék kompromisszum és a választottbírósági megállapodás) írásban kell lennie. Továbbá, belföldi választottbírósági eljárásban, kijelölniük kell a választott bírókat, vagy rendelkezniük kell a kinevezésükről.[1]
Algériai választottbíróságok és választottbírósági eljárások alkotmánya
Az algériai CCAP szerint, a választottbíróságok egyetlen választottbíróból vagy páratlan számú választottbíróból állnak. A választottbíróknak fizikai személyeknek kell lenniük, akik teljes képességgel rendelkeznek jogaik gyakorlására. Ha a választottbírósági megállapodás jogi személyt választott bírónak jelöl ki, az ilyen személynek csak a kinevezésre jogosult hatóság hatalma bír a választottbíró kinevezésére.[2]
Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a névben(s) választottbírók számát, amelyek a választottbíróság felállításához szükségesek, az egyik fél igénybe veheti az illetékes bíróságot és kérheti az állami bírót, hogy jelölje ki a kiegészítő választottbírót(s).[3]
A választottbíró kinevezése a következő esetekben támadható meg:
- a választottbíró nem teljesíti azokat a minőségeket vagy követelményeket, amelyekben a felek korábban megállapodtak;
- a felek által elfogadott választottbírósági szabályok alapján további kifogásra van szükség; vagy
- a kinevezett választottbíró közvetett vagy közvetlen gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik valamelyik féllel, ami megkérdőjelezi függetlenségét és pártatlanságát.
A felek szabadon választhatják meg az algériai jog szerint a választottbírósági eljárás eljárási szabályait. A CCAP szerint, a felek hivatkozhatnak választottbírósági vagy eljárási szabályokra.[4] Abban az esetben, ha a választottbírósági megállapodás nem rendelkezik eljárási kérdésekről, a választottbíróság dönthet az eljárási szabályokról.
Végül, a felek eltérő megállapodása hiányában, a választottbíróságok felhatalmazást kapnak, hogy alkotmányuk során ideiglenes határozatokat és konzervatív intézkedéseket hozzanak.
Választottbírósági díjak Algériában
Belföldi választottbírósági eljárásban, a CCAP nem tesz említést a méltányosság döntéshozataláról (azaz, , Valamint a jó az döntések). Ebből adódóan, a határozatokat a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell kiadni, Algériai törvény.
azonban, nemzetközi választottbírósági eljárásban (azaz., amikor a nemzetközi érdekek veszélyben vannak), a pártok szabadon választhatják meg az érdemi szabályokat, beleértve a választottbírósági eljárást a méltányosságban. Esetében "barátságos kompozíció”, a választottbíróságnak kell, ennek ellenére, gondoskodjon arról, hogy a feleket egyenlő bánásmódban részesítsék és tiszteletben tartsák a megfelelő eljárást. Érdemes megjegyezni, hogy a feleknek kifejezetten felhatalmazniuk kellett a választottbíróságot a döntéshozatalra békés zeneszerző.[5]
Az algériai nemzeti választottbírósági határozatokat a választottbírónak alá kell írnia(s) és adja meg a következő információkat érvényességükhöz:[6]
- a választottbíró teljes neve(s);
- a kibocsátás dátuma;
- a kibocsátás helye;
- a felek teljes neve és címe; és
- képviselőik neve.
A CCAP nem határozza meg a nemzetközi díjakhoz szükséges tartalmat. Ebből adódóan, a nemzetközi határozatok érvényessége a választottbírósági szabályoktól vagy az esetre alkalmazandó különös választottbírói jogtól függ. Mindenesetre, nagyon nehéz lenne olyan külföldi döntést végrehajtani, amely legalább a választottbírók nevét nem tartalmazza, aláírásaik és az odaítélés dátuma.
Végül, a hazai díjakat fellebbezni lehet (amelytől el lehet tekinteni) míg a nemzetközi díjakat csak korlátozott körülmények között lehet elrendelni. Érdemes megjegyezni, mint az új egyezmény tagja, az algériai bírák szerepe a következőkre korlátozódik: első látásra a választottbírósági határozatok elemzése.
A CCAP szerint, Az Algériában odaítélt nemzetközi díjakat a következő feltételek mellett lehet megsemmisíteni:[7]
- a díjat nem létező alapon ítélték oda, üres, vagy lejárt választottbírósági megállapodás;
- a választottbíróságot nem alakították ki megfelelően, vagy az egyetlen választottbírót szabálytalanul nevezték ki;
- a választott bíróság úgy döntött, hogy nem teljesíti megbízatását;
- a megfelelő eljárást nem tartották tiszteletben;
- a választott bíróság nem indokolta a döntést, vagy ellentmondások vannak a határozatban; vagy
- a választottbírósági ítéletet a nemzetközi közrend sértésével hozták.
A választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása Algériában
Algériában a választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása érdekében, a megkereső félnek bizonyítania kell, hogy az odaítélés nem ellentétes a nemzetközi közrenddel.[8] A választottbírósági határozatok elismerését és végrehajtását Algériában annak a bíróságnak az elnöke biztosítja, amelyben az ítéletet kiadták, vagy, ha a díjat Algérián kívül nyújtják, az a bíróság, ahol az ítéletet végrehajtják.
A New York-i Egyezmény tagja, mind a külföldi díjak elismerését, mind pedig Algériában történő végrehajtását a New York-i egyezmény szabályozza.
[1] Cikk 1008 a CCAP.
[2] Cikk 1014 a CCAP.
[3] Cikk 1016 a CCAP.
[4] Cikk 1043 a CCAP.
[5] Cikk 1050 a CCAP.
[6] Cikk 1028 a CCAP.
[7] Cikk 1058 a CCAP.
[8] Cikk 1051 a CCAP.