A választottbírósági eljárás Magyarországon az irányadó törvény évi LX 2017 a Döntőbíróságról (Az angol bíróság jóváhagyja a választottbírósági döntést a harmadik felek finanszírozási költségeiről), amely helyettesítette Törvény. évi LXXI 1994 a Döntőbíróságról. A régi választottbírósági törvény a törvényben meghatározott elveket követte 1985 UNCITRAL modelltörvény s ezért a választottbírósági törvény felülvizsgálatának és újraalkotásának egyik fő indoka Magyarországon a Ptk. UNCITRAL mintatörvény in 2006.
A választottbírósági törvény megalkotásával, fontosabb szerepet kapott a Magyar Kereskedelmi Kamara égisze alatt működő Állandó Választottbíróság. (a „Kereskedelmi Választottbíróság”), amely kereskedelmi választottbírósági ügyeket intéz Magyarországon (kivéve azokat az ügyeket, amelyek a Sportdöntőbíróság és a Magyar Agrárkamara által működtetett választottbíróság hatáskörébe tartoznak.).
A választottbírósági törvény alkalmazási köre
Szakasz szerint 1, a választottbíróságra a választottbírósági törvény vonatkozik, ha a választottbíróság székhelye Magyarországon van. Ez lehet az a helyzet, amikor a felek a Magyarországi Állandó Választottbíróság mellett döntenek, vagy ha egy hogy választottbíróság székhelye az országban van. A választottbírósági törvény tehát nem tesz különbséget hazai és nemzetközi választottbírósági eljárások között; hatálya alól csak a fogyasztói szerződésből eredő jogviták nem tartoznak (a polgári perrendtartás szabályozza) és az általános közigazgatási perrendtartás által szabályozott eljárások (Szakasz 1.3).
Választottbírósági megállapodás
Szakasz 8 tartalmazza a választottbírósági megállapodások meghatározását és szabályait. A meghatározás követi a szövegét 2006 UNCITRAL mintatörvény, és kimondja, hogy a választottbírósági megállapodás „megállapodás a felek között, hogy választottbíróság elé terjesztik az összes vagy bizonyos meghatározott vitákat, amelyek egy meghatározott jogviszony kapcsán felmerültek vagy felmerülhetnek közöttük, akár szerződéses, akár szerződésen kívüli.”
Az ilyen választottbírósági megállapodásoknak két formája lehet. Ezek lehetnek külön megállapodások vagy egy szerződés részei.
A legfontosabb feltétel, hogy a választottbírósági megállapodást mindig írásba kell foglalni, bár a választottbírósági törvény megenged néhány konkrét eltérést ettől a szabálytól. szakaszok alapján 8.3-8.5, elektronikus kommunikáció útján kötött megállapodás és az egyik fél által hivatkozott megállapodás, és a másik fél nem vitatja, írásbeli megállapodásnak is minősülnek. Elektronikus kommunikáció elektronikus aláírás nélkül, azonban, csak akkor fogadható el, ha a kommunikációban szereplő adatok a másik fél számára hozzáférhetőek és „alkalmas későbbi hivatkozásra”.
A választottbíróság összetétele
A törvényszékek összetételére vonatkozó szabályok nem tartalmaznak meglepő elemeket. Szakasz szerint 11, mint az általános norma a választottbíráskodásban, a választottbírák számának mindig páratlan számnak kell lennie.
Szakasz 12 a választottbírák kinevezését írja le. választottbíróságon Magyarországon, éven felüliek 24, aki nincs kizárva a közügyekben való részvételből, szabadságvesztésre ítélték, gondnokság alá helyezve vagy olyan szakmától eltiltva, amely jogi egyetemi végzettséghez kötött, választottbíróként szolgálhat.
Azokban az esetekben, amikor a felek nem tudnak megegyezni az egyedüli választottbíró személyében, vagy a fél által kijelölt választottbírák nem tudnak megegyezni a választottbíróság másik tagjáról vagy tagjairól, a választottbírósági törvény a kijelölési jogot vagy a Budapest-Fővárosi Törvényszéknek ruházza fel (Fővárosi Törvényszék magyarul) vagy, a hatáskörébe tartozó esetekben, a Kereskedelmi Választottbírósághoz.
A Választottbíróság joghatósága
Szakasz szerint 17 és nemzetközi elve alapján kompetencia-kompetencia, a választottbíróság dönthet a saját hatásköréről. A kifogást legkésőbb a védekezés benyújtásáig be kell nyújtani. Azokban az esetekben, amikor a felek nem értenek egyet a törvényszék döntésével, végzésben kérhetik a Budapest-Fővárosi Törvényszék döntését, mely döntésig a törvényszék folytathatja az eljárást és ítéletet hozhat.
A választottbíróság határozatai
választottbíróságon Magyarországon, a választottbírósági eljárásról szóló törvény V. fejezete szerint, a választottbíróságok ideiglenes intézkedéseket hozhatnak, és emellett előzetes végzéseket is adhatnak, amelyek arra utasítják a felet, hogy ne hiúsítsa meg a kért ideiglenes intézkedések célját.
A választottbíróság határozatait a tagok többségével hozza, ennek hiányában az elnöklő választottbíró dönt (Szakasz 42).
Szakasz szerint 44, a választottbírósági határozatot és az eljárást lezáró végzést írásban kell meghozni, fel kell tüntetnie a választottbírósági eljárás időpontját és helyét, és a választottbírók legalább többségének alá kell írnia.
Külföldi választottbírósági díjak elismerése Magyarországon
Magyarország részes fele a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezménynek, amely a külföldi választottbírósági határozatok magyarországi végrehajtását szabályozza.
Befektetési választottbíróság Magyarországon
Bár a befektetésvédelmet és a befektetési választottbíráskodást Magyarországon nem szabályozza külön törvény, az ország számos két- és többoldalú szerződést írt alá a külföldi befektetések védelméről. Magyarország is aláíró tagja a Washingtoni Egyezménynek (az ICSID), valamint az Energia Charta Szerződés.
Magyarország eddig összesen összesen 17 jelentett befektetési választottbírósági ügyeket, beleértve a kommunikációs és energiaszektort is. A legjelentősebb Magyarország elleni ügyek voltak:
- szociális utalványok értékesítésével kapcsolatban: Sodexo Pass v. Magyarország (ARB/14/20 – nem nyilvános), Edenred v. Magyarország (ARB/13/21 – nem nyilvános) valamint UP és C.D Holding v. Magyarország (ARB/13/35);
- a távközlési ágazatot illetően: Telenor v. Magyarország (ARB/04/15);
- az energiaszektort illetően: Electrabel v. Magyarország (ARB / 07/19), AES v. Magyarország (ARB/01/4 – rendezve; és ARB/07/22), EDF v. Magyarország (nem publikus);
- a nemzeti rádióműsorszórási frekvenciákról: Emmisv. Magyarország (ARB/12/2), Csatlakozási Mezzanine v. Magyarország (ARB/12/3).