Japán egy választottbírósági ország számos választottbírósági intézménnyel és szervezettel. A kereskedelmi választottbírósági eljárás során a leggyakrabban használt intézmény a Japán Kereskedelmi Választottbírósági Szövetség (az "JCAA”).[1] a Választottbírósági szabályok nemrégiben módosították annak érdekében, hogy a választottbíráskodás hasznosabbá és megfizethetőbbé váljon a felek számára.[2]
Polgári és kereskedelmi választottbírósági eljárás Japánban
A japán polgári és kereskedelmi választottbírósági eljárást a 20. 138 nak,-nek 2003 (az "Választottbírósági törvény”), amely 2006 - ban lépett hatályba 2004. A választottbírósági törvény az UNCITRAL nemzetközi kereskedelmi választottbírósági mintán alapszik 1985.
Az UNCITRAL modelltörvényt 2006 - ban módosították 2006, de a választottbírósági törvény nem tartalmazza ezeket a változásokat. Tovább 21 június 2019, az ügyvédi kamarák japán szövetsége ajánlást bocsátott ki, amely szerint 2006 A módosításokat tükrözni kell a választottbírósági törvényben.[3]
A választottbírósági megállapodás a japán jogban
Cikk értelmében 2 A választottbírósági törvény, a választottbírósági megállapodás egy megállapodás ”a felek egy vagy több választottbíró elé terjesztik az összes vagy egyes polgári vita rendezését, amely felmerült vagy felmerülhet egy meghatározott jogviszony kapcsán (akár szerződéses, akár nem) és tiszteletben kell tartaniuk odaítélésüket (a továbbiakban: választottbírósági határozat).”
A választottbírósági törvény II. Fejezete a választottbírósági megállapodásokról szól.
A választottbírósági megállapodás érvényességére mind formális, mind anyagi követelmények vonatkoznak. A választottbírósági megállapodás csak akkor érvényes, ha annak tárgya polgári jogvita.[4] Ezt írásban kell benyújtani, és valamennyi félnek alá kell írnia. Cikk 13(2) A választottbírósági törvény előírja, hogy a választottbírósági megállapodást elektronikus úton lehet aláírni.[5] A szerződésben a választottbírósági kikötést tartalmazó különálló dokumentumra történő hivatkozás elegendő ahhoz, hogy érvényes választottbírósági megállapodás rendelkezzen, csak írásbeli formában..[6]
Az UNCITRAL modelltörvénnyel ellentétben, a választottbírósági törvény alapján, a fogyasztókat és a vállalkozásokat érintő választottbírósági megállapodásokat a fogyasztók egyoldalúan felmondhatják:[7]
„A fogyasztó felmondhatja a fogyasztói választottbírósági megállapodást. Biztosítani, ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a fogyasztó a fogyasztói választottbírósági megállapodás alapján választott bírósági eljárásban igénylő.”
Cikk értelmében 4 A választottbírósági törvény kiegészítő rendelkezései, az egyes munkajogi vitákkal kapcsolatos választottbírósági megállapodások semmisek.[8]
A japán választottbíróság alkotmánya
Cikk értelmében 2 A választottbírósági törvény, a választottbíróság azt jelenti:egyetlen választottbíró vagy két vagy több választottbírói testület, WHO, választottbírósági megállapodás alapján, eljárásokat folytat és választottbírósági ítéletet hoz az annak tárgyát képező polgári viták tekintetében.”[9]
A felek szabadon dönthetnek a választott bírák számáról. Ha nem születik megállapodás, a választottbírósági törvény három választottbírósági bíróságot ír elő, ha a választottbírósági eljárásban két fél vesz részt.[10] A választottbírósági törvény nem ír elő állampolgárságot vagy szakmai feltételeket a választottbírói tagsághoz.
Ha az egyik fél nem jelöl ki választottbírót a belsejében 30 az igénylés napja, a helyi bíróság a felek kérésére választottbírót jelölhet ki.[11]
Cikk értelmében 18(3) A választottbírósági törvény, A választottbírók kötelesek függetlennek és pártatlannak lenni:[12]
„Amikor valakivel megkeresik a választottbíróként való esetleges kinevezésével kapcsolatban, teljes körűen közzé kell tennie minden olyan körülményt, amely valószínűleg igazolható kétségeket támaszthat alá pártatlansága vagy függetlensége tekintetében.”
Kétféle indok alapján lehet választottbírót megtámadni, ugyanis:
- A választottbíró nem rendelkezik a felek által megállapodott képesítéssel; és
- Vannak olyan körülmények, amelyek kétségbe vonják a pártatlanságát vagy függetlenségét.
A választottbírósági törvény a kompetencia-kompetencia elvére hivatkozik a cikk alapján 23, azaz, a választottbíróság hatáskörébe tartozik saját joghatóságának meghatározása.
Ha a választottbírósági felek megállapodnak, a választott bíróság megkísérelheti segíteni a békés rendezés elérésére irányuló tárgyalásokon.
A választottbírósági díjak érvényesítése Japánban
A választottbírósági határozatok elismerését és végrehajtását a választottbírósági törvény VIII. Fejezete szabályozza.
Választottbírósági határozat végrehajtása, a választottbírósági törvény nem tesz különbséget a belföldi és a külföldi határozatok között. Mindkettőnek ugyanaz a hatása, mint a végső bírósági határozatnak:[13]
„Egy választottbírósági ítélet (függetlenül attól, hogy a választottbíráskodás helye Japán területén van-e vagy sem; ezt az egész fejezetre alkalmazni kell) ugyanolyan hatású, mint a végleges és meggyőző ítélet.”
Japán a külföldi díjak elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény szerződő állama 1958 (az "New York-i egyezmény”). A feltételek odaítélése Japánban végrehajtható, hasonlóak a New York-i Egyezmény által előírt feltételekhez.[14]
Választottbírósági határozat végrehajtása, egy félnek végrehajtási határozatot kell benyújtania bíróságra, és biztosítania kell:[15]
- A választottbírósági határozat másolata;
- Olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a példány megegyezik a választottbírósági határozattal; és
- A választottbírósági határozat japán fordítása (ha nem japánul jelenítik meg).
A végrehajtási határozat iránti kérelmet csak a következő bíróságok előtt lehet benyújtani:[16]
- a felek megállapodásával kijelölt kerületi bíróság;
- a választottbírósági eljárás helye szerinti bíróság (csak akkor, ha a választottbíráskodás kijelölt helye egyetlen kerületi bíróság joghatósága alá tartozik); vagy
- az ügyben a szerződő fél általános fóruma felett joghatósággal rendelkező kerületi bíróság.
Az illetékes helyi bíróság által hozott végrehajtási határozat fellebbezhető.[17]
A választottbírósági díj elhagyásának oka Japánban
A választottbírósági határozat hatályon kívül helyezésének feltételeit a választottbírósági törvény VII. Fejezete tartalmazza.
A választottbírósági ítéletet megsemmisíteni próbáló feleknek bírósághoz kell fordulniuk (a feljebb felsorolt) azt a napot követő három hónapon belül, amikor a fél megkapta a választottbírósági ítéletről szóló értesítést. A választottbírósági határozat hatályon kívül helyezésének okai a következők::[18]
- a választottbírósági megállapodás a felek kapacitásának korlátozása miatt nem érvényes;
- a választottbírósági megállapodás csak a felek azon jogának korlátozása alapján érvényes, amely a felek megállapodtak abban, hogy aláhúzza azt.;
- a választó bíró kinevezésére vagy a választottbírósági eljárás során a kérelmet benyújtó felet nem értesítették a japán törvények előírásainak megfelelően;
- a kérelmet benyújtó fél nem tudta bemutatni az ügyét a választottbírósági eljárásban;
- a választottbírósági határozat olyan kérdésekben hoz döntéseket, amelyek kívül esnek a választottbírósági megállapodás vagy a választottbírósági eljárás során felmerült igények hatályán;
- a választottbíróság összetétele, vagy a választottbírósági eljárás, nem voltak összhangban a japán törvények rendelkezéseivel;
- a választottbírósági eljárás során felmerült igények olyan jogvitára vonatkoznak, amely a japán törvények alapján nem képezheti választottbírósági megállapodás tárgyát; vagy
- a választottbírósági határozat tartalma ellentétes Japán közrendjével vagy jó moráljával.
A választottbírósági törvény választottbírósági eljárásokra vonatkozó legtöbb rendelkezése a felek megállapodásával módosítható. azonban, a választottbírósági törvény bizonyos rendelkezései kötelezőek, mint például a felek egyenlő és méltányos elbánása.[19] Ha a felek vagy a választottbíróság nem követi ezeket a kötelező rendelkezéseket, lehetőség van a bírósághoz fordulni a választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránt.
Befektetési arbitrázs Japánban
Japán fél a 31 jelentett kétoldalú befektetési szerződések, a következő országokkal:
Örményország; Banglades; Kambodzsa; Egyiptom; Kína; Colombia; Hong Kong; Irán; Irak; Izrael; Kazahsztán; Kenya; Korea; Kuvait; Laosz; Ausztrália; Brunei; Chile; India; Indonézia; Malaysia; Mexikó; Mongólia; Fülöp-szigetek; Szingapúr; Svájc és Thaiföld.
Japánnak nincs kétoldalú befektetési szerződési modellje, és még nem tett közzé hivatalos kommentárt szerződéseinek szándékáról.
Japán nem csatlakozik a Szerződésen alapuló befektető-állam választottbírósági átláthatóságról szóló mauritiusi egyezményhez (2014).
Japánban nem történt olyan új eset, amely olyan releváns kérdésekkel foglalkozna, amelyek felmerülhetnek a befektetők és államok közötti választottbírósági eljárás során. Valóban, Japán soha nem volt fele a befektető-állam választottbírósági eljárásnak.
Az Energia Charta Egyezmény részes fele,[20] egyes japán befektetők az ECT alapján más államokkal szemben követeléseket terjesztettek elő. Nemrég, egy ICSID választottbírósági eljárást indítottak Kínával szemben is egy japán befektető által a 1988 Japán-Kína BIT.
[1] Az A Japán Kereskedelmi Választottbírói Szövetség honlapja itt érhető el.
[2] Kereskedelmi választottbírósági szabályok (2019).
[3] Az UNCITRAL Nemzetközi Kereskedelmi Választottbírósági Minta Törvényt tükröző jogi aktusok vázlattervezete a 2006.
[4] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 13(1).
[5] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 13(2): „A választottbírósági megállapodást minden fél által aláírt dokumentum formájában kell elkészíteni, a felek között kicserélt levelek vagy táviratok (ideértve azokat is, amelyeket fax vagy más kommunikációs eszköz küldött a felek számára olyan távolságból, amely írásban rögzíti a címzettet az átadott tartalomról), vagy más írásbeli eszköz.”
[6] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 13(3).
[7] Választottbírósági törvény. 138, Kiegészítő rendelkezések, Cikk 3(2) – A fogyasztók és a vállalkozások között megkötött választottbírósági megállapodásokkal kapcsolatos kivétel.
[8] Választottbírósági törvény. 138, Kiegészítő rendelkezések, Cikk 4 – Az egyéni munkával kapcsolatos vitákat érintő választottbírósági megállapodásokkal kapcsolatos kivétel
[9] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 2(2).
[10] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 16(2).
[11] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 17.
[12] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 18(3).
[13] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 45(1).
[14] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 45(2).
[15] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 46(2).
[16] Választottbírósági törvény. 138, Cikkek 46(4) és 5.
[17] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 46(6).
[18] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 44.
[19] Választottbírósági törvény. 138, Cikk 25: „(1) A választottbírósági eljárás során a feleket egyenlően kell kezelni. (2) Mindegyik félnek teljes lehetõséget kell kapnia arra, hogy ismertesse ügyét a választottbírósági eljárásban.”
[20] Japán ratifikálta az Energia Charta Egyezményt 23 július 2002. A határozat ... - án / én lépett hatályba 21 október 2002.