Sok befektető nincs tudatában a promóciós megállapodás létezésének, Az Iszlám Konferencia Szervezetének tagállamai közötti beruházások védelme és garantálása (az "OIC beruházási megállapodás”) és vitarendezésre vonatkozó rendelkezései.
Az Iszlám Konferencia Szervezete (az "RANGIDŐS TISZT”; arab: Az iszlám együttműködés szervezete; Francia: Az iszlám együttműködés szervezete) a világ második legnagyobb kormányközi szervezete az Egyesült Nemzetek Szervezete után, val vel 57 tagállamok közel kollektív lakossággal 2 milliárd, ezermillió. 2007 - ben alakult 1969. Célja a szolidaritás előmozdítása és megerősítése, gazdasági és kereskedelmi együttműködés a tagállamok között, amelyek magukban foglalják a muszlim többségű országokat.[2]
Az OIC beruházási megállapodás állítólag aláírta 36 OIC tagállamai és ratifikálta 29, beleértve Burkina Fasót, Kamerun, Egyiptom, Gaboni Köztársaság, Gambia, Guinea, Indonéz Köztársaság, Irán, Irak, Jordánia, Kuvait, Libanon, Líbia, Mali, Marokkó, Omán, Pakisztán, Palesztina, Katar, Szaud-Arábia, Szenegál, Szomália, Szudán, Szíria, Tádzsikisztán, Tunézia, pulyka, Ugandai Köztársaság és az Egyesült Arab Emírségek. Így, befektetési védelmi rendelkezései ezekre az államokra alkalmazandók.
Bár a szerződés megerősítését követően nagyrészt megfeledkeztek róla, az OIC beruházási megállapodás az egyik legnagyobb multilaterális befektetési szerződés világszerte. Februárban lépett hatályba 1988. Átfedésben van az államok és más államok állampolgárai közötti befektetési viták rendezéséről szóló egyezménnyel, valamint több kétoldalú szerződés.
Bár az OIC beruházási megállapodása 2004-ben lépett hatályba 1988, az első ismert OIC választottbíróság a beruházási szerződés választottbíróságának területén az volt Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság.[3] A választottbírósági eljárást úr kezdeményezte. Hesham Al-Warraq, szaúdi állampolgár, Indonézia ellen 2011, egy indonéz bank fizetésképtelenségéből eredő vita kapcsán, ahol a kisajátítás vádjai, tisztességtelen és méltánytalan bánásmód, valamint a védelem és a biztonság meghiúsulása történt. Míg joghatóságot és szerződésszegést találtak, kártérítést nem sikerült behajtani.
Vitarendezési mechanizmus az OIC beruházási megállapodás alapján
Befektetői állam választottbírósága
Cikk 16 Az OIC beruházási megállapodás először előírja a befektetők jogát a nemzeti bíróságokhoz fordulni, lehetővé téve a per vagy a választottbíróság végső választását:
„A fogadó állam vállalja, hogy megengedi a befektetőnek a nemzeti igazságszolgáltatási rendszeréhez való jogot, hogy panaszt nyújtson a hatóságai által ellene hozott intézkedés ellen., vagy vitatni annak mértékét, hogy megfelel-e a területén hatályos rendeletek és törvények rendelkezéseinek, vagy panaszkodni az ellen, hogy a fogadó állam nem fogadott el egy bizonyos intézkedést, amely a befektető érdekében áll, és amelyet az államnak el kellett volna fogadnia, függetlenül attól, hogy a panasz összefügg-e, vagy más módon, a Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása a befektető és a fogadó állam közötti kapcsolatra.
Feltéve, hogy ha a befektető úgy dönt, hogy a panaszt a nemzeti bíróságoknál vagy a választottbíróság előtt terjeszti elő, akkor ezt a két negyed egyikének elõtt elveszíti a másikhoz fordulás jogát. "
Az OIC beruházási megállapodás tartalmaz továbbá egy hogy működő választottbírósági rendelkezés “[-ban]Szervezet létrehozásáig a Megállapodás alapján felmerülő viták rendezéséig” (Cikk 17 Az OIC beruházási megállapodás). Mivel a viták rendezésére nem jött létre szerv, hogy lehetővé vált a viták rendezésére szolgáló választottbírósági eljárás.
Cikk értelmében 17, bekezdés 1, Az OIC beruházási megállapodás, a vitában részt vevő felek megállapodhatnak abban, hogy vitájukat egyeztetés útján próbálják megoldani. Ha a vitában részt vevő felek az egyeztetést követően nem jutnak megállapodásra, vagy ha nem értenek egyet az egyeztetésben, kezdeményezhetnek választottbíróságot.
Cikk 17 bekezdés 2 választottbíráskodásra vonatkozik, és a következőképpen fogalmazódik meg:
“egy) Ha a vitában részt vevő két fél az egyeztetés igénybevétele eredményeként nem jut megállapodásra, vagy ha az egyeztető nem tudja az előírt határidőn belül kiadni jelentését, vagy ha a két fél nem fogadja el az ott javasolt megoldásokat, akkor mindkét félnek jogában áll a Döntőbírósághoz fordulni a jogvita végleges eldöntése érdekében.
b) A választottbírósági eljárás azzal kezdődik, hogy a fél értesíti a választottbíráskodást a vitában részt vevő másik félről, világosan elmagyarázza a vita jellegét és az általa kinevezett választottbíró nevét. A másik félnek meg kell, az értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül, tájékoztassa a választottbíróságot kérő felet az általa kijelölt választottbíró nevéről. A két választott bírónak választania kell, hatvan napon belül attól a naptól számítva, amikor közülük utóbbit választottbírónak nevezték ki, egy bíró, akinek döntő szavazata van a szavazatok egyenlősége esetén. Ha a második fél nem jelöl ki választottbírót, vagy ha a két választottbíró az előírt határidőn belül nem egyezik meg a Umpire kinevezésében, bármelyik fél kérheti a Főtitkárt, hogy teljesítse a Döntőbíróság összetételét.
c) A választottbíróság első ülését az Umpire által meghatározott időben és helyen tartja. Ezt követően a Törvényszék dönt az ülések helyszínéről és idejéről, valamint a feladataival kapcsolatos egyéb kérdésekről.
d) A Választottbíróság határozatai véglegesek és nem vitathatók. Mindkét félre nézve kötelezőek, akiknek tiszteletben kell tartaniuk és végre kell hajtaniuk őket. A bírósági határozatok ereje van. A szerződő felek kötelesek ezeket a területükön végrehajtani, függetlenül attól, hogy a vitában részt vevő fél-e vagy sem, és függetlenül attól, hogy a befektető, akivel szemben a határozatot meghozták, az egyik állampolgára vagy lakója-e vagy sem, mintha nemzeti bíróságainak jogerős és végrehajtható határozata lenne.”
Ban ben Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság, cikk alapján megindították a választottbíróságot 17, bekezdés 2 Az OIC beruházási megállapodás. úr. Hesham Al-Warraq azzal érvelt, sikeresen, hogy az OIC beruházási megállapodás ratifikálásával, az Indonéz Köztársaság felajánlotta a választottbírósági eljárást a befektetők számára.[4]
Ellenkezőleg, az Indonéz Köztársaság azt állította, hogy ez a cikk 17 Az OIC Beruházási Megállapodás nem tartalmazott felajánlást az állam részéről a választottbíráskodás és / vagy a választottbíráskodáshoz való hozzájárulásról.[5]
A választottbíróság, így, meg kellett határoznia, hogy a cikk 17 Az OIC Beruházási Megállapodás egy Részes Állam beleegyezését tartalmazta egy magánszeméllyel folytatott viták elbírálásában.
Úgy ítélte meg, hogy az OIC beruházási megállapodása a befektető és az állam közötti választottbíróságokra vonatkozott, mint cikk 17 Az OIC Beruházási Megállapodás kötelező erejű állami hozzájárulást tartalmazott a befektető-állam választottbírósági eljáráshoz.[6] Erre a következtetésre jutva, cikkre hivatkozott választott bíróság 31 a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményt[7] valamint a kortársság és az evolúciós értelmezés alapelveit.[8]
Következő Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság, körülbelül tíz befektetőt indítottak választottbírósági eljárás az OIC befektetési megállapodás alapján.[9]
A választott bíróság kinevezése
Szerint: Cikk 17(2)(b) Az OIC beruházási megállapodás, a választottbíróságot kérő félnek értesítenie kell a másik felet, megnevezve az általa kijelölt választottbírót. Hat napon belül, a másik félnek tájékoztatnia kell a választottbíróságot kérő felet az általa kijelölt választottbíró nevéről. Ha a második fél „nem jelöl ki választottbírót, vagy ha a két választottbíró az előírt határidőn belül nem egyezik meg a Umpire kinevezésében, bármelyik fél kérheti a Főtitkárt, hogy teljesítse a Döntőbíróság összetételét”.[10]
Az elmúlt néhány évben, a jelek szerint az OIC főtitkára nem játszotta el a szerepét, nevezetesen a választottbíróság alkotmánya szempontjából. Azt jelentették, hogy, legalább négy esetben, az OIC főtitkára elmulasztotta kinevezését az OIC-szerződés alapján.[11] Látszólag, az OIC főtitkára egyszerűen nem válaszolt a kinevezési kérelmekre.[12] Például, ban ben beIN Corporation kontra Szaúd-Arábia, A beIn Corporation vitás közleményében kijelentette, hogy az OIC főtitkára többször sem sikerült kineveznie a választottbírákat.[13]
Hasonlóképpen, ban ben Trasta Energy kontra Líbia, arról számoltak be, hogy az OIC főtitkára nem lépett haladéktalanul előre a választott bíróság kijelölésében.[14]
Egy másik eset Líbia ellen, emírati befektető hozta, úgy tűnik, hogy a választottbíróság kinevezésével kapcsolatban is nehézségekkel járt: DS Construction FZCO kontra Líbia.[15]
Az OIC főtitkárának kudarcainak leküzdésére, a befektetők ehelyett az Állandó Választottbíróság főtitkárához fordultak (“PCA“) alkotni a választott bíróságot. A PCA “tette azon az alapon, hogy az OIC-megállapodás MFN-záradéka lehetővé tette a felperes számára, hogy más befektetési szerződést kössön - amely az UNCITRAL választottbírósági szabályokat kínálja, és ennek következtében a PCA-nak ki kell jelölnie egy kinevező hatóságot, amely kérelmét az OIC beruházási megállapodás legkedvezőbb országú záradékára alapozza.”. [16]
Az OIC beruházási megállapodás szerinti védelem
Szerint: Cikk 1(6) Az OIC beruházási megállapodás, a befektetőnek olyan szerződő fél állampolgárának kell lennie, amely tőkéjét egy másik szerződő fél területén fekteti be.
A természetes személy „[egy]ny egy magánszemély, aki a szerződő fél állampolgárságát élvezi az ott hatályos állampolgársági törvény rendelkezései szerint.”[17]
A jogi személy „[egy]A bármely szerződő fél hatályos jogszabályainak megfelelően létrehozott és jogi személyiségének alapjául szolgáló törvény által elismert szervezet.”[18]
Bekezdés 5 cikk 1 Az OIC beruházási megállapodás a következőképpen határozza meg a beruházást::
„A tőke alkalmazása az egyik megengedett területen valamely szerződő fél területén nyereséges megtérülés elérése érdekében, vagy tőke átruházása egy szerződő fél részére ugyanazon cél érdekében, e megállapodással összhangban.”[19]
A legnépszerűbb nemzetellátás
Cikk 8 Az OIC beruházási megállapodás a legkedvezőbb nemzet záradékot tartalmazza, ami így szól:
„Bármely szerződő fél befektetői élvezhetik, azon gazdasági tevékenység keretében, amelyben befektetéseiket egy másik szerződő fél területén alkalmazták, nem kevésbé kedvező elbánás, mint az e megállapodásban nem részes államokhoz tartozó másik államhoz tartozó befektetők elbánása, e tevékenység keretében, valamint az e befektetőknek biztosított jogok és kiváltságok tekintetében.”
A választottbíróság in Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság úgy vélte, hogy a cikk 8 felhasználható más kétoldalú beruházási szerződésekből származó záradékok behozatalára, ha a befektető által importálni kívánt záradékok ugyanazon a tárgyon alapultak, mint az OIC-megállapodás cikkei.[20]
Országos bánásmód megsértése
Szerint: Cikk 14 Az OIC beruházási megállapodás, „A befektetőnek legalább olyan bánásmódban kell részesülnie, mint amelyet a fogadó állam a nemzeti befektetőinek vagy másoknak biztosít, a károk megtérítésével kapcsolatban, amelyek bármely nemzetközi testület által elkövetett nemzetközi jellegű ellenségeskedés vagy a polgári jogi okok miatt a befektetés fizikai eszközeit érhetik. rendellenességek vagy erőszakos cselekmények.”
Az OIC beruházási megállapodás a befektetők védelmét is biztosítja a kisajátítással szemben (Cikk 10) valamint a tőke ingyenes átruházása és rendelkezése (Cikk 11), amelyek a befektetési szerződés közös védelmi rendelkezései.
A szerződésen alapuló választottbíróságok növekvő száma miatt, az OIC tagállamai állandó vitarendező szerv létrehozásán dolgoztak.[21] Isztambulban OIC választottbírósági központot hoztak létre, Törökország a fogadó országról szóló megállapodás aláírásával Törökországgal novemberben 2019.
- Anne-Sophie Partaix, Aceris Law
[1] https://www.oic-oci.org/states/?lan=en (utoljára megtekintették 9 szeptember 2020).
[2] Az Iszlám Együttműködési Szervezet Alapokmánya (RANGIDŐS TISZT), bevezetés.
[3] Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság, RANGIDŐS TISZT, Díj, 15 december 2014.
[4] Ez egy kíváncsi választás volt, tekintettel arra, hogy Szaúd-Arábia között Indonézia volt a kétoldalú beruházási szerződés, szintén érvényben volt.
[5] Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság, RANGIDŐS TISZT, Díj az alperes előzetes kifogásai ellen a joghatóság és a keresetek elfogadhatósága ellen, 21 június 2012, mert. 49.
[6] Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság, RANGIDŐS TISZT, Díj az alperes előzetes kifogásai ellen a joghatóság és a keresetek elfogadhatósága ellen, 21 június 2012, mert 76.
[7] Cikk 31 a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény kimondja: “1. A szerződést jóhiszeműen kell értelmezni, összhangban a szerződés feltételeinek kontextusukban, tárgyának és céljának fényében adott szokásos jelentéssel..
- A szerződés értelmezésének összefüggései a következők:, a szöveg mellett, beleértve annak preambulumát és mellékleteit:
(egy) A szerződéssel kapcsolatos bármely olyan megállapodás, amelyet a felek a szerződés megkötésével összefüggésben kötöttek;
(b) Bármely olyan okirat, amelyet egy vagy több fél a szerződés megkötésével összefüggésben készített és amelyet a többi fél a szerződéshez kapcsolódó eszközként elfogadott.
- Ezeket figyelembe kell venni, a kontextussal együtt:
(egy) Bármely későbbi megállapodás a felek között a szerződés értelmezéséről vagy annak rendelkezéseinek alkalmazásáról;
(b) A szerződés alkalmazásának bármely későbbi gyakorlata, amely megállapítja a felek megállapodását az értelmezésében;
(c) A felek közötti kapcsolatokban a nemzetközi jog bármely vonatkozó szabálya.
- Különleges jelentést kell adni egy kifejezésnek, ha bebizonyosodik, hogy a felek ezt szándékozták.”
[8] Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság, RANGIDŐS TISZT, Díj az alperes előzetes kifogásai ellen a joghatóság és a keresetek elfogadhatósága ellen, 21 június 2012, legjobb. 77-89.
[9] IA nyomozás: „Négy, korábban az OIC befektetési megállapodás alapján korábban bizalmasan benyújtott követelés került feltárásra, mivel folytatódik a vita a szerződés választottbírósági alkalmazásával kapcsolatban”, keltezett 16 Lehet 2019.
[10] A promócióról szóló megállapodás, Az Iszlám Konferencia Szervezetének tagállamai közötti beruházások védelme és garantálása, Cikk 17.
[11] Trasta Energy kontra Líbia; DS Construction FZCO kontra Líbia; Omar Bin Sulaiman kontra Ománi Szultanátus; Hesham Al Mehdar v. Egyiptomi Arab Köztársaság.
[12] IA nyomozás: „Négy, korábban az OIC befektetési megállapodás alapján korábban bizalmasan benyújtott követelés került feltárásra, mivel folytatódik a vita a szerződés választottbírósági alkalmazásával kapcsolatban”, keltezett 16 Lehet 2019.
[13] BeIN Corporation v. Szaúd-Arábiai Királyság, A választottbíráskodásról szóló értesítés kelt 1 október 2018, mert. 80.
[14] IA nyomozás: „Mivel újabb követelést nyújtanak be Líbiával szemben az OIC beruházási megállapodás alapján, A kormány bírósághoz fordul, hogy megpróbálja blokkolni a PCA-kompatibilis választottbírósági szerződéseket”Keltezésű 13 január 2019.
[15] IA nyomozás: „Négy, korábban az OIC befektetési megállapodás alapján korábban bizalmasan benyújtott követelés került feltárásra, mivel folytatódik a vita a szerződés választottbírósági alkalmazásával kapcsolatban”, keltezett 16 Lehet 2019.
[16] IA nyomozás: „Mivel újabb követelést nyújtanak be Líbiával szemben az OIC beruházási megállapodás alapján, A kormány bírósághoz fordul, hogy megpróbálja blokkolni a PCA-kompatibilis választottbírósági szerződéseket”Keltezésű 13 január 2019; lásd még az IA vizsgálatot: „Frissítés az iszlám együttműködésről szóló befektetési szerződés szervezetének befektetői választottbírósági igényeiről”Keltezésű 15 augusztus 2018; lásd még Hamid Gharavi, „Cocorico! Az OIC-szerződés francia megközelítése vargákra ad okot”, keltezett 21 február 2020.
[17] A promócióról szóló megállapodás, Az Iszlám Konferencia Szervezetének tagállamai közötti beruházások védelme és garantálása, Cikk 1(6)(egy).
[18] A promócióról szóló megállapodás, Az Iszlám Konferencia Szervezetének tagállamai közötti beruházások védelme és garantálása, Cikk 1(6)(b).
[19] A promócióról szóló megállapodás, Az Iszlám Konferencia Szervezetének tagállamai közötti beruházások védelme és garantálása, Cikk 1(5).
[20] Hesham TM Al Warraq kontra Indonéz Köztársaság, RANGIDŐS TISZT, Díj, 15 december 2014, mert 381 – 390.
[21] IA nyomozás: „A kormányok azon dolgoznak, hogy visszaszorítsák az OIC befektetési szerződésének befektető-állam választottbírósági ajánlatát”Keltezésű 3 április 2019.