Az választottbírósági megállapodások engedményezése különböző országok nemzeti bíróságai számos döntés tárgyát képezték. Ez az ítélkezési gyakorlat, saját elveivel, nem alkalmazható közvetlenül a befektetési választottbírósági kijelölésre.
Az engedményezés a jogok átruházása, ingatlan vagy egyéb haszon az engedményezőtől az engedményesnek. Befektetési választottbírósági eljárásban, a befektető a követeléseit harmadik félre ruházza át, amelyek a későbbiekben jogosultak e követelés érvényesítésére.
Befektetési választottbírósági eljárásban, az engedményezés követelésekre vonatkozik, szemben a választottbírósági megállapodásokkal, amelyeket gyakran kétoldalú beruházási szerződések vagy állami jogszabályok tartalmaznak.
A befektetési választottbírósági követelések engedményezésének több célja is van. Ez egy módja lehet a likviditás növelésének, mielőtt a befektető elválik egy országtól. Ilyen konfigurációban, egy esetleges választottbírósági követeléssel rendelkező befektető eladja azt, mielőtt kiválik az országból. A megbízást felszámolók is igénybe vehetik, aki életképes követelések eladásával és engedményezésével növelheti a hitelezők rendelkezésére álló vagyont.[1] Másrészről, többszörös igény esetén, a kevésbé érdemesnek ítélteket potenciálisan el lehet adni, és olyan követelések finanszírozására lehet engedményezni, amelyek nagyobb valószínűséggel sikeresek, amely alternatívája lehet harmadik fél általi finanszírozás.
Az egyesülésen vagy más vállalati szerkezetátalakításon átesett igénylők követelését a következő jogalany is érvényesítheti. Ilyen esetekben, az utód elvileg szerződéses védelem alatt áll, ha az eredeti felperes teljesítette a joghatósági követelményeket.[2]
Joghatósági kihívások
Bár a befektetési választottbíráskodásban a megbízást elismerik és gyakorolják, egyedi kihívásokat jelent, amelyek közül nem mindegyikkel találkozunk a kereskedelmi választottbíráskodás során. Ezek a kihívások elsősorban a nemzetiségre vonatkoznak (az a személy,) és időbeli (egy időben) választottbíróság joghatóságának előfeltételei.
A személy jellemzői
Mielőtt befektetési választottbírósági eljárást kezdeményeztek volna, az alkalmazandó befektetési szerződések az állampolgárság meghatározásával meghatározhatják, hogy egy befektető védett befektető-e. Míg egyes befektetési szerződésekben, elegendő a puszta beépítés, más szerződések szigorúbb állampolgársági szabályokat tartalmaznak.
Egyes befektetési szerződésekben, egy befektető csak akkor részesülhet védelemben, ha a befektetési szerződésben részes állam állampolgárai ellenőrzik. Más befektetési szerződésekben, a befektető székhelyének az alkalmazandó befektetési szerződésben részes államban kell lennie. Ha az alkalmazandó befektetési szerződések szűken határozzák meg az állampolgárságot, lehet, hogy a megbízás nem életképes.
Még, ha erre az engedményezésre a befektetési választottbírósági eljárás megindítása után kerül sor, elvileg nem érinti a joghatóságot. Ha az állampolgársággal kapcsolatos joghatósági követelmények teljesülnek, őket elvileg nem érintik a későbbi megbízások. Ban ben CSOB v. Szlovákia, a törvényszék úgy ítélte meg:
[én]Általánosan elismert, hogy annak megállapítása, hogy egy félnek van-e joghatósága egy nemzetközi bírósági fórumon az eljárás megindítására, arra az időpontra való hivatkozással történik, amikor az eljárást megindítottnak kell tekinteni. Mivel a felperes ezen eljárást a két megbízás megkötése előtt kezdeményezte, ebből az következik, hogy a Törvényszék a joghatástól függetlenül jogosult az ügy elbírálására, ha van ilyen, a megbízások befolyásolhatták volna a felperes helyzetét, ha megelőzték volna az ügy benyújtását.[3]
A Time szerint
Az engedményezett követelések meghiúsulhatnak, ha az érintett befektetéseket a vita keletkezésekor semmilyen vonatkozó jogi eszköz nem védte. Ebben részben ez történt Société Générale v. Dominikai Köztársaság. A Société Générale egy dominikai áramszolgáltató kisebbségi részesedését vásárolta meg, A DR Energy Holdings Limited és az Empresa Distribuidora de Electricidad del Este S.A. („EDE Az”). A Société Générale ezt követően befektetési választottbírósági keresetet nyújtott be, részben az EDE Este nevében.[4]
A Société Générale a vitát kiváltó tények után vásárolta meg részesedését. Továbbá, az alkalmazandó Franciaország–Dominikai Köztársaság kétoldalú beruházási szerződés a vita tényállásának bekövetkezte után lépett hatályba. Tekintettel erre a két elemre, A Société Générale nem tudta teljes mértékben érvényesíteni az EDE Este iránti igényét.[5]
Fordítva, a befektetési választottbírósági ítélkezési gyakorlat megosztott abban a tekintetben, hogy elfogadhatóak-e a befektetési választottbírósági eljárás megindítása előtti megbízások.
Az engedményezés életképessége a befektetési választottbíráskodásban
Az engedményezés életképességével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat a befektetési választottbírósági eljárásban korlátozott és megosztott. Két mérföldkőnek számító eset bizonyítja legjobban a megbízás bizonytalan életképességét a befektetési választottbírósági eljárásban.
Az első eset az Daimler v. Argentína, amelyben a felperes az összes részvényét eladta anyavállalatának, mielőtt az választottbírósági kérelmet nyújtott be.[6]
Argentína megtámadta a Daimler ügyének elfogadhatóságát, rámutatva, hogy a felperes nem birtokolta argentin leányvállalatait, amikor benyújtotta választottbírósági kérelmét..[7] Az alkalmazandó beruházási szerződés ebben az esetben a Németország-Argentína kétoldalú beruházási szerződés volt, míg a Daimler és anyavállalata egyaránt német volt, ezzel elkerülve a nemzetiségi kérdést.
A kérdés középpontjában Daimler v. Argentína a Daimler argentin leányvállalata eladta részvényeit német anyavállalatának, miközben fenntartotta magának a jogot, hogy választottbírósági eljárást kezdeményezzen Argentína ellen.[8]
Míg a megbízás itt fordítottan működött (a követelést megtartották, miközben a befektetést eladták, bár veszteséggel) a kérdés továbbra is a hozzárendelés kérdése, vagy lefoglalva, beruházási választottbírósági eljárás kezdeményezésének joga a védett beruházás birtoklása nélkül.
A törvényszék megállapította, hogy a követelések fenntarthatók vagy átruházhatók:
Amint azt a nehéz helyzetbe került adósságok nagy és virágzó globális piaca tanúsítja, a legtöbb joghatóság lehetővé teszi, hogy a jogi követeléseket a származtatott mögöttes eszközökkel együtt értékesítsék, vagy azoktól elkülönítve lehessen lefoglalni.. Ennek az az oka, hogy az ilyen elválaszthatóság nagyban megkönnyíti és felgyorsítja az eszközök produktív újrafoglalkoztatását más vállalkozásokban..[9]
A törvényszék megállapítását úgy fogalmazták meg, hogy az általános alkalmazhatóságra utaljon.
Még, a bíróságon Mihály v. Srí Lanka, a második mérföldkőnek számító eset, ellenkező irányban uralkodott.[10]
Ban ben Mihály, a felperes amerikai befektető volt, aki az Egyesült Államok és Srí Lanka közötti kétoldalú befektetési szerződésre hivatkozott egy meghiúsult energiaprojekt miatt. Mihaly International Corporation (Kanada) követelését a Mihaly International Corporation-re engedményezte (USA).[11]
A törvényszék megállapította, hogy nincs hatásköre.[12] Mivel Kanada akkoriban nem volt részese az ICSID-egyezménynek, Mihaly Canada soha nem volt életképes követelése Mihaly USA-nak engedményezni.[13] Mihaly Canadaért, hogy életképesen engedményezze követelését, léteznie kellene, életképes követelés.
összefoglalva, az életképes befektetési választottbírósági kereset megindítását követő engedményezések általában elfogadottak. Hasonlóképpen, az eljárási hibáktól mentes követelés egyes esetekben engedményezhető vagy fenntartható. Még, eljárásilag hibás követelések, mivel a gyökérnél hibásak, befektetési választottbírósági eljárásban nem rendelhető megbízhatóan.
[1] Eugene Kazmin v. Lett Köztársaság, ICSID ügy. ARB/17/5, Díj, 24 március 2021; WNC Faktoring Kft (WNC) v. Cseh Köztársaság, PCA-ügy. 2014-34, Díj, 22 február 2017; CEAC Holdings Limited v. Montenegró, ICSID ügy. ARB / 14/8, Díj, 26 július 2016.
[2] Noble Energy Inc. és Machala Power Cía. Kft. v. Az Ecuadori Köztársaság és a Nemzeti Villamosenergia-tanács, ICSID ügy. ARB/05/12, Határozat a joghatóságról, 5 március 2008; Daimler Financial Services AG v. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB/05/1, Díj, 21 augusztus 2012.
[3] Ceskoslovenska Obchodni Banka, mint. v. A Szlovák Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 97/4, A bíróság határozata a joghatósági kifogásokról, 24 Lehet 1999, mert. 31.
[4] Société Générale a DR Energy Holdings Limited és az Empresa Distribuidora de Electricidad del Este tekintetében, S. A.. v. A Dominikai Köztársaság, LCIA ügyszám. A 7927, Díj a joghatósággal szembeni előzetes kifogásokról, 19 szeptember 2008.
[5] Société Générale a DR Energy Holdings Limited és az Empresa Distribuidora de Electricidad del Este tekintetében, S. A.. v. A Dominikai Köztársaság, LCIA ügyszám. A 7927, Díj a joghatósággal szembeni előzetes kifogásokról, 19 szeptember 2008, mert. 107.
[6] Daimler Financial Services AG v. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB/05/1, Díj, 21 augusztus 2012.
[7] Daimler Financial Services AG v. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB/05/1, Díj, 21 augusztus 2012, mert. 72.
[8] Daimler Financial Services AG v. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB/05/1, Díj, 21 augusztus 2012, mert. 105.
[9] Daimler Financial Services AG v. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB/05/1, Díj, 21 augusztus 2012, mert. 144.
[10] Mihaly International Corporation v. Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, ICSID ügy. ARB/00/2, Díj, 15 március 2002.
[11] Mihaly International Corporation v. Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, ICSID ügy. ARB/00/2, Díj, 15 március 2002, mert. 15.
[12] Mihaly International Corporation v. Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, ICSID ügy. ARB/00/2, Díj, 15 március 2002, mert. 62.
[13] Mihaly International Corporation v. Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, ICSID ügy. ARB/00/2, Díj, 15 március 2002, mert. 24.