Elősegíthetik-e a választottbírók az egyezséget a választottbírósági eljárásban?

A felek mindig megkísérelhetik vitáikat békés úton rendezni, még akkor is, ha a vitát választottbíróság elé utalták.[1] azonban, eltérő vélemények születnek a választottbírók egyezségi folyamatban betöltött szerepéről.

Biztosan, a választottbírók közvetett módon elősegíthetik a rendezést. Amint azt Kaufmann-Kohler mondta, választottbírók"egyszerűen fel tud tenni néhány jól célzott kérdést a megfelelő időben, amely rávilágíthat egy fél ügyének gyenge pontjaira és egyezségi megbeszéléseket indíthat el a felek között.”[2] azonban, a választottbírók közvetlenül és proaktívan elősegíthetik a rendezést? Vagy szerepük szigorúan a viták eldöntésére korlátozódik? Ezzel a kérdéssel kapcsolatban, ban ben 2021, a Nemzetközi Közvetítő Intézet által megbízott munkacsoport interjúkat készített vele 75 különböző joghatóságokból származó személyek.

A kérdésre válaszolva, „Ön szerint van-e szerepe a választottbírónak a rendezés elősegítésében??”, 78.38% válaszolt "Igen” és 21.62% válaszolt "Nem.” A konzultációk során végzett szavazás hasonló eredményeket hozott, val vel 80% pozitívan reagálva. Így, a legtöbb válaszadó felismerte, hogy a választottbíróknak szerepük van a rendezés elősegítésében. A hozzászólások kibővítették a pozitív válaszokat azzal, hogy kifejtették, hogy a választottbíróság: „Fontos szerepe van abban, hogy a felek megértsék az egyezség eljárási lehetőségeit, választottbírósági eljáráson kívül, valamint a választottbírósági eljáráson belül;""A választottbíró aktív szerepet tölthet be, feltéve, hogy ez összhangban van a felek elvárásaival/ kívánságaival;""A választottbírósági eljárást az esetleges megegyezések szempontjából kedvezően lehet kialakítani;""A választottbírónak jelentős szerepe van a megegyezés előmozdításában;”És„A választottbíró kötelessége, hogy a feleket a vita rendezésére ösztönözze.”[3]

Ebben a jegyzetben, től fogunk foglalkozni ezzel a témával (én) nemzeti, valamint an (II) intézményi perspektíva. Azt is elképzeljük (III) számos technika, amelyet a választottbírók alkalmazhatnak a választottbírósági rendezés elősegítésére. Ezek a technikák, azonban, (IV) óvatosan kell gyakorolni.

én. Elősegíthetik-e a választottbírók az egyezséget a választottbírósági eljárásban? – Nemzeti Jogi Perspektíva

Alatt angol jog, Szabály 1.4 pontja szerint (1998) előírja, hogy a bíróságoknak elő kell segíteniük az elsődleges cél elérését, azaz, hogy az ügyeket tisztességesen és ésszerű költségek mellett kezeljék,[4] ügyek aktív kezelésével. Az ügyek aktív kezelése magában foglalja, többek között, „segíti a feleket az ügy egészének vagy egy részének rendezésében.”

Ban ben Franciaország, Cikk 21 a francia polgári perrendtartás kimondja, hogy a békéltetés a bíróság fő feladatai közé tartozik. Ez a rendelkezés a belföldi választottbíráskodásra vonatkozik keresztül Cikk 1464 a francia polgári perrendtartás.

Ban ben Németország, Szakasz 278(1) a német polgári perrendtartásról kifejezetten kijelenti, hogy „[én]n az eljárás minden körülményét, a bíróságnak a jogvita vagy az egyes vitatott kérdések békés megoldása érdekében kell eljárnia." Ebben a tekintetben, Szakasz 278(2) előírja, hogy a szóbeli meghallgatás „egyeztető meghallgatás előzi meg, kivéve, ha egy alternatív vitarendezési szerv előtt már történtek megállapodásra irányuló erőfeszítések, vagy kivéve, ha az egyeztető tárgyalás nyilvánvalóan semmiféle sikerrel nem kecsegtet. Az egyeztető tárgyaláson, a bíróságnak meg kell beszélnie a felekkel a körülményeket és tényeket, valamint a vita eddigi állását, minden körülmény korlátozás nélkül felmérése, és kérdések feltevése, ahol szükséges. A megjelent feleket ezekről a kérdésekről személyesen kell meghallgatni.”

Más joghatóságok saját nemzeti választottbírósági statútumukban konkrét rendelkezéseket tartalmaznak a választottbírók aktív rendezési szerepére vonatkozóan. Ez a szerep az, azonban, a felek beleegyezésével:

• Az Hongkongi választottbírósági rendelet szakaszában rendelkezik 33(1) hogy “[én]f minden fél írásban hozzájárul, és mindaddig, amíg egyik fél sem vonja vissza írásban a fél hozzájárulását, a választottbíró a választottbírósági eljárás megkezdése után közvetítőként járhat el.” szakaszban 33(2) akkor kiköti, hogy ha a választottbíró közvetítőként jár el, „a választottbírósági eljárást a közvetítői eljárás lefolytatásának megkönnyítése érdekében fel kell függeszteni.”
• Hasonlóképpen, Szakasz 17(1) a Szingapúri Nemzetközi Választottbírósági Törvény előírja, hogy „[én]f bármely választottbírósági eljárásban részt vevő valamennyi fél írásban hozzájárul, és mindaddig, amíg egyik fél sem vonja vissza a fél írásbeli hozzájárulását, választottbíró vagy játékvezető járhat el békéltetőként.” Hasonló rendelkezés szerepel a szakaszban 63 a Szingapúri választottbírósági törvény belföldi választottbíráskodásra is alkalmazható.
• Ban ben Japán, alapján Cikk 38(4) A választottbírósági törvény, a választottbírók „megkísérli a választottbírósági eljárás tárgyát képező polgári jogvita rendezését, ha a felek beleegyeznek.”
• Ban ben Banglades, Szakasz 22 A választottbírósági törvény világossá teszi, hogy nem "összeegyeztethetetlen a választottbírósági megállapodással, ha a választottbíróság a vita választottbíróságon kívüli rendezését ösztönzi, és az összes fél egyetértésével, a választottbíróság közvetítést alkalmazhat, egyeztetés vagy bármely más eljárás a választottbírósági eljárás során a rendezés ösztönzése érdekében.”
• Ugyanezt írják elő Szakasz 30(1) Az indiai választottbírósági és békéltetési törvény rendelkezései: „Nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági megállapodással, hogy a választottbíróság ösztönözze a vita rendezését és, a felek egyetértésével, a választottbíróság közvetítést alkalmazhat, egyeztető vagy egyéb eljárások a választottbírósági eljárás során bármikor a rendezés ösztönzése érdekében.”

II. Elősegíthetik-e a választottbírók az egyezséget a választottbírósági eljárásban? – A választottbírósági intézmények perspektívája

Bár nem minden intézményi szabály utal a választottbírók aktív szerepére a felek vitáinak megoldásában,[5] több konkrét rendelkezéseket tartalmaz erre vonatkozóan. Újra, a választottbíróknak a rendezés elősegítésében játszott szerepe a felek beleegyezésének függvénye:

• Cikk 47(1) a CIETAC szabályok előírja, hogy „[w]itt mindkét fél ki akar békülni, vagy ha az egyik fél egyeztetni kíván, és a választottbíróság megkapta a másik fél hozzájárulását, a választottbíróság a választottbírósági eljárás során a vitát egyeztetheti.”
• Cikk 19(5) a A nemzetközi választottbíráskodás svájci szabályai előírja, hogy „[w]mindkét fél egyetértésével, a választottbíróság lépéseket tehet az előtte lévő vita rendezésének elősegítésére.”
• IV. Függelék(h)(ii) a ICC választottbírósági szabályok azt is előírja, hogy „amennyiben a felek és a választottbíróság megállapodtak, a választottbíróság lépéseket tehet a vita rendezésének megkönnyítésére, feltéve, hogy minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden későbbi ítélet törvényben végrehajtható legyen.”
• Cikk 26 a Német DIS szabályok azt állítja "[-ban]hacsak valamelyik fél nem tiltakozik ellene, a választottbíróság:, a választottbíráskodás minden szakaszában, törekedni kell a vita vagy az egyes vitatott kérdések békés rendezésére ösztönözni.”
• Cikk 28 a VIAC választottbírósági szabályok azt is előírja, hogy „[egy]t az eljárás bármely szakaszában, a választottbíróság jogosult elősegíteni a felek egyezségre irányuló törekvéseit.”
• Menetrend III, bekezdés 7, hoz CEPANI választottbírósági szabályok azt állítja "[én]ha a körülmények megengedik, a választottbíró megteheti [...] kérje fel a feleket a békés egyezség megkötésére és, a felek és a titkárság kifejezett engedélyével, az eljárást a szükséges időre felfüggeszteni.”
• Cikk 42(1) által elfogadott Választottbírósági Szabályzat Pekingi választottbírósági bizottság (LAC) kimondja, hogy a választottbíróságlehet, a felek kérésére vagy beleegyezésével, az általa megfelelőnek ítélt módon egyeztetést folytat az ügyben.”

Végül, különböző puha jogi eszközök is előirányozzák a választottbíró szerepét a viták rendezésének elősegítésében:

• Általános szabvány 4(d) a IBA-irányelvek az összeférhetetlenségről a nemzetközi választottbíráskodásban úgy rendelkezik, hogy egy választottbírósegítséget nyújthat a feleknek a vita rendezése érdekében, egyeztetés útján, közvetítés vagy más módon, az eljárás bármely szakaszában. azonban, mielőtt ezt megtenné, a választottbírónak kifejezett megegyezést kell kapnia a felektől abban, hogy az ilyen módon történő fellépés nem zárja ki a választottbírót attól, hogy továbbra is választottbíróként működjön.”.
• Cikk 8 a Az IBA etikai szabályai a nemzetközi választottbírók számára azt is előírja, a felek beleegyezésével, „a törvényszék egészét (vagy adott esetben az elnöklő választottbíró), rendezési javaslatot tehet mindkét félnek egyidejűleg, és lehetőleg egymás jelenlétében.” A rendelkezés ezután folytatódik, és ezt egyértelművé teszi, habár "a felek egyetértésével bármilyen eljárás lehetséges, a választottbíróságnak fel kell hívnia a felek figyelmét arra, hogy nem kívánatos, hogy bármely választottbíró a másik fél távollétében tárgyaljon az egyezségi feltételekről, mivel ez általában azzal az eredménnyel jár, hogy az ilyen megbeszélésekben részt vevő bármely választottbírót kizárják a jövőbeni részvételből. részvétel a választottbíróságon.”
• Cikk 9.1 a Prágai szabályok a nemzetközi választottbírósági eljárások hatékony lefolytatásáról megerősíti, hogy "[-ban]n ha az egyik fél ellenzi, a választottbíróság a választottbíróság bármely szakaszában segítheti a feleket a vita békés rendezésében.” cikk 9.2 majd kijelenti, hogy, a felek írásbeli hozzájárulásával, a választottbíró is „közvetítőként jár el az ügy békés rendezésében.”

III. A választottbírók által a választottbírósági rendezés elősegítésére használt különböző technikák

Különféle technikák léteznek, amelyek a választottbírósági eljárás különböző szakaszaiban alkalmazhatók a rendezés elősegítésére. Ezek a technikák számos tanulmány tárgyát képezték, például, az ICC választottbírósági és alternatív vitarendezési bizottsága[6] és a Hatékony Vitarendezési Központ.[7] A következő bekezdésekben ezen technikák közül néhány fő jellemzőivel foglalkozunk.

1. A választottbírósági rendezés elősegítése ügykezelési technikák segítségével

Számos ügykezelési technika létezik, amelyek célja a választottbíráskodás folyamatos hatékonyságának biztosítása. Ezek egyike a „első esetkezelési konferencia”, néha ""első ülésszak”. Általában az első vezetői konferencia alkalmával a felek és a választottbíró megbeszélik az eljárási menetrendet és a feladatmeghatározást..[8]

azonban, amint azt az ICC választottbírósági és alternatív vitarendezési bizottsága megállapította, „Az ügykezelési technikák nem állnak meg az elsőnél”[9] esetkezelési konferencia. A választottbíróságok a választottbíróság különböző szakaszaiban további üléseket tűzhetnek ki, "középső konferenciák”[10] vagy “középső választottbírósági felülvizsgálatok”.[11] Ezeken a találkozókon, a választottbírók érdeklődhetnek, hogy a felek eredeti álláspontja megváltozott-e. Értékük jelentős, mivel a „a felek lehetőséget kapnak arra, hogy megerősítsék vagy újraértékeljék az eredménnyel kapcsolatos várakozásaikat, potenciálisan csökkenti a szakadékot a két oldal között, és ösztönzi a lehetséges rendezést.”[12]

Az egyik középső konferencia a „Kaplan Opening” vagy „Kaplan Hearing”, Neil Kaplan által kidolgozott ötlet, egy jól ismert hongkongi választottbíró. Ezt a technikát maga Kaplan írja le a következőképpen:

Megfelelő időpontban a választottbíróságon, valószínűleg az írásbeli beadványok és tanúvallomások első fordulója után, de jóval a fő meghallgatás előtt, a Törvényszéknek meg kell határoznia egy tárgyalást, amelyen mindkét védő megnyitja ügyét a Törvényszék előtt. Előfordulhat, hogy előzetesen vázargumentumokat kell szolgáltatniuk. A megnyitók után bármely szakértő tanúnak be kell mutatnia a bizonyítékait, és el kell magyaráznia, hogy miben különbözik a másik oldalon lévő hasonló szakterület szakértőjétől..[13]

Ennek a technikának az előnyei a következőkben foglalhatók össze:[14]

1. Biztosítani fogja, hogy az egész törvényszék az eddigieknél jóval korábbi szakaszban olvassa el az ügyet.

2. Ez lehetővé teszi a törvényszék számára, hogy ettől kezdve megértse az ügyet, és tájékoztatni fogja az ügy későbbi előkészületeiről.

3. Lehetővé teszi a törvényszék számára, hogy értelmes párbeszédet folytasson a jogtanácsossal a perifériás pontokról, szükségtelen bizonyítékok és hiányosságok a bizonyítékokban.

4. Ez megkönnyíti a bíróságot abban, hogy észrevételeket tegyen a feleknek, amelyeket aztán lesz idejük mérlegelni és válaszolni.

5. Lehetővé teszi a törvényszék számára, hogy az eddigieknél jóval korábban találkozzon és megvitassa a kérdéseket, és így megfeleljen a Reed Retreat törekvéseinek..

6. Segít a gyorsabb és, azt javasolnám, jobb díjakat.

7. Összehozni a feleket, tárgyalási védőjükkel, jóval a tárgyalás előtt, azt jelenti, hogy van esély arra, hogy az ügy legalább egy része rendeződik, vagy minimalizáljuk a nézeteltéréseket.

2. Közvetítési/Elszámolási ablakok

Egy másik technika a rendezés elősegítésére, hogy a választottbírók úgynevezett közvetítői vagy egyezségi ablakot javasolnak, amely „célja, hogy a feleket a közvetítés útján történő békés megoldás megfontolására ösztönözze”.[15] Ha a felek beleegyeznek a közvetítésbe, a választottbírók számos hazai jogszabály és intézményi szabály alapján közvetítőként is eljárhatnak, fent említett.

azonban, több gyakorlati szakember aggodalmát fejezte ki egyes alternatív vitarendezési/közvetítési technikák választottbírók általi használatával kapcsolatban, és főleg a kaukázással. A kaucusing a mediátorok által jellemzően használt technika, amely magában foglalja a közvetítő és az egyes felek külön megbeszélését.. Berger és Jensen szerint, ezt a technikát óvatosan kell alkalmazni:

Miközben potenciálisan nagyon hatékony, ilyen kaucusing, választottbíráskodás során használva, fontos megfelelő eljárási kérdéseket vet fel a felek meghallgatáshoz való jogával és a választottbírósággal való ex parte kommunikáció tilalmával kapcsolatban.[16]

IV. Óvatosság a választottbírók proaktív szerepének gyakorlása során a viták rendezésében

Míg a választottbírók jogköre az elszámolás elősegítésére általánosan elfogadott, kellene, Mindazonáltal, óvatosan kell gyakorolni. A rendezést aktívan elősegítő választottbíró egyik lehetséges hátránya tárgyilagosságának és pártatlanságának elvesztése. (legalábbis a felek fejében) ha az egyezség sikertelen lesz és a választottbírósági eljárás folytatódik.

Számos rendelkezés foglalkozik a felek beleegyezésének következményeivel, lehetővé téve a választottbírók számára, hogy békéltetőként és közvetítőként járjanak el, és megvédjék őket a pártatlanságukkal kapcsolatos kihívásoktól. Például:

• Szakasz 33(5) a Hongkongi választottbírósági rendelet előírja, hogy „[n]o a választottbírói eljárás lefolytatása ellen kizárólag azon az alapon lehet kifogást emelni, hogy a választottbíró korábban közvetítőként járt el a jelen szakasz szerint..”
• Cikk 19(5) a A nemzetközi választottbíráskodás svájci szabályai azt is kijelenti, amikor a felek hozzájárulnak ahhoz, hogy a választottbíró elősegítse a rendezést, „Az egyik fél ilyen megállapodása lemondást jelent azon jogáról, hogy megtámadja a választottbíró pártatlanságát a választottbíró részvétele és a megállapodás szerinti lépések megtételében szerzett ismeretei alapján..”

Hasonlóképpen, Általános szabvány 4(d) a IBA-irányelvek az összeférhetetlenségről a nemzetközi választottbíráskodásban kimondja, hogy a felek megállapodása "a választottbírónak az ilyen eljárásban való részvételéből eredő esetleges összeférhetetlenségről való hatékony lemondásnak kell tekinteni., vagy olyan információkból, amelyeket a választottbíró a folyamat során megtudhat. Ha a választottbíró segítsége nem vezet az ügy végleges rendezéséhez, a feleket továbbra is köti lemondásuk.”

azonban, Általános szabvány 4(d) fenntartja, hogy a választottbíró pártatlanságra vonatkozó kötelezettsége rendkívül fontos. Előírja, hogy „az ilyen megállapodás ellenére, a választottbíró lemond, ha, az elszámolási folyamatban való részvétele következtében, a választottbírónak kétségei támadnak azzal kapcsolatban, hogy a választottbíróság jövőbeni lefolyása során pártatlan vagy független maradhat-e.”

Következtetés

Bár az egyezség elősegítése a választottbírók mérlegelési jogkörébe tartozik, mint „választottbírósági eljárás lefolytatásának eredendő jogosultsága”,[17] az, hogy milyen mértékben tudnak aktívan részt venni a települési megbeszéléseken, a hazai és intézményi szabályok alapján változhat. Míg a választottbírók nem írhatnak elő egyezséget a felekre, számos technikával rendelkeznek ennek hatékony elősegítésére és elősegítésére. Ezen technikák használata az, azonban, óvatosan kell gyakorolni. A választottbíróknak gondoskodniuk kell arról, hogy a megfelelő eljárás követelményeit megfelelően biztosítsák, és hogy azok objektívek és pártatlanok maradjanak a teljes eljárás során..

• Zuzana Vysudilova, William Kirtley, Aceris Law LLC

[1] Lát, például., Megegyezés és az ICC választottbírósága, az Aceris Law LLC, 15 Lehet 2021.

[2] G. Kaufmann-Kohler, Amikor a választottbírók elősegítik a rendezést: Egy transznacionális színvonal felé, Nemzetközi választottbíróság (2009), p. 188. Lásd még P. Marzolini, A választottbíró mint vitakezelő – A választottbíró rendezési előmozdítóként való fellépésére vonatkozó jogkörének gyakorlása, A választottbírói kezdeményezésben: Mikor, Miért és hogyan kell használni?, ASA speciális sorozat, Nem. 45 (2016); H. Raeschke-Kessler, A választottbíró, mint egyezségsegítő, Nemzetközi választottbíróság (2005); K. Berger Péter, J. Legyen Jensen, A választottbíró megbízása a rendezés megkönnyítésére, Int'l Comm. milliárd. Fordulat. 58 (2017).

[3] Választottbírói technikák és azok (Közvetlen vagy potenciális) Hatás az elszámolásra, Munkacsoport 4, Nemzetközi Közvetítő Intézet, 16 november 2021, p. 7.

[4] A polgári perrendtartás szabályai 1998, Szabály 1.1.

[5] Például, az LCIA, az SCC, és úgy tűnik, hogy a SIAC választottbírósági szabályai nem tartalmaznak erre vonatkozó konkrét rendelkezést.

[6] Az elszámolás elősegítése nemzetközi választottbírósági eljárásban, Az ICC választottbírósági és alternatív vitarendezési bizottsága (2023).

[7] A CEDR Nemzetközi Választottbírósági Elszámolási Bizottsága, Zárójelentés (november 2009).

[8] Lát, például., Az ICC választottbírósági feladatköre, az Aceris Law kiadó, 18 január 2019.

[9] Az elszámolás elősegítése nemzetközi választottbírósági eljárásban, Az ICC választottbírósági és alternatív vitarendezési bizottsága (2023), p. 6.

[10] Az elszámolás elősegítése nemzetközi választottbírósági eljárásban, Az ICC választottbírósági és alternatív vitarendezési bizottsága (2023), p. 6.

[11] Választottbírói technikák és azok (Közvetlen vagy potenciális) Hatás az elszámolásra, Munkacsoport 4, Nemzetközi Közvetítő Intézet, 16 november 2021), pp. 31-35.

[12] Az elszámolás elősegítése nemzetközi választottbírósági eljárásban, Az ICC választottbírósági és alternatív vitarendezési bizottsága (2023), p. 6.

[13] N. Kaplan, Ha Nem Elromlott, Ne változtasd meg, Német Arbitration Journal (2014), p. 279. Lásd még Választottbírói technikák és azok (Közvetlen vagy potenciális) Hatás az elszámolásra, Munkacsoport 4, Nemzetközi Közvetítő Intézet, 16 november 2021, pp. 31-35.

[14] N. Kaplan, Ha Nem Elromlott, Ne változtasd meg, Német Arbitration Journal (2014), p. 279.

[15] Választottbírói technikák és azok (Közvetlen vagy potenciális) Hatás az elszámolásra, Munkacsoport 4, Nemzetközi Közvetítő Intézet, 16 november 2021, p. 17.

[16] K. Berger Péter, J. Legyen Jensen, A választottbíró megbízása a rendezés megkönnyítésére, 2017 Int'l Comm. milliárd. Fordulat. 58 (2017), p. 62.

[17] Választottbírói technikák és azok (Közvetlen vagy potenciális) Hatás az elszámolásra, Munkacsoport 4, Nemzetközi Közvetítő Intézet, 16 november 2021, p. 8.