A nemzetközi választottbírósági eljárásban az igazságszolgáltatás megtagadása egy állam igazságszolgáltatásának cselekményeire vagy mulasztásaira vonatkozik, amelyekért egy állam nemzetközileg felelős lehet. Bár az igazságszolgáltatás funkcionálisan független szerv az állam végrehajtó hatalmától és kormányától, ez még mindig egy állam szerve. Ennek eredményeként, Az államok nemzetközi felelősségre vonhatók bíróságaik tetteiért és mulasztásaiért.[1]
J. szerint. Paulsson, az igazságszolgáltatás megtagadása a következő körülmények között ismerhető el: “a törvényes jogok védelme érdekében bírósághoz fordulás megtagadása, döntés megtagadása, eszméletlen késedelem, nyilvánvaló diszkrimináció, vesztegetés, vagy a végrehajtói nyomásnak való alávetettség.” [2]
A fenti kritériumokat a befektető-állami választottbíróságok nem mindig követték, azonban. A választottbíróságok különböző szintű nemzetközi felelősséget állapítottak meg, az igazságszolgáltatás megtagadása többszörös értékelésére ad okot.
A legutóbbi NAFTA fejezetben 11 eljárás, Lion Mexico Consolidated LP v. Mexikói Egyesült Államok (ICSID ügy. milliárd(A)/15/2), a választottbíróság megállapította, hogy Mexikó megsértette a cikket 1105 a NAFTA azon az alapon, hogy a fogadó állam megtagadta az eljárási igazságszolgáltatást egy kanadai befektetőtől. A törvényszék ítéletet adott ki, amelyben helyt adott a felperesnek az igazságszolgáltatás megtagadására vonatkozó keresetének a mexikói bíróságoktól kapott bánásmód miatt..
Az ügy tényei
A vita három rövid lejáratú kölcsön kapcsán merült fel, februárban adták ki, június, és szeptember 2007, a mexikói üzletember tulajdonában lévő vagy általa irányított jogalanyoknak, Hector Cardenas Curiel, egy üdülőkomplexum építésére a mexikói Nayarit államban és két felhőkarcoló építésére a mexikói Jalisco államban.
A három rövid lejáratú hitel összege USD volt 32.8 millió, közötti lejárati dátumokkal különböző időpontokban 2007 és 2008. A hitelfelvevők az ingatlanok jelzálogjogán kívül három át nem forgatható váltót állítottak ki az igénylőnek..
Miközben a kölcsönök lejáratát többször is meghosszabbították, a hitelfelvevők végül nem fizettek. Az alapértelmezettet követve, Lion Mexico konszolidált LP („Oroszlán”) számos jogi keresetet nyújtott be a mexikói bíróságok előtt. Az igénylő szerint, a bíróságok helytelen magatartást tanúsítottak a mulasztó adósok előnyben részesítése érdekében, beleértve egy csalárd kölcsönszerződés fenntartását, amely jogellenesen törölte a váltókat és a jelzálogkölcsönöket (az "Lemondási folyamat”).
Tovább 11 december 2015, a felperes választottbírósági eljárást indított Mexikó ellen a NAFTA fejezet alapján 11 és az ICSID kiegészítő létesítményi szabályai, cikkét sértő jogellenes kisajátításra hivatkozva 1110 valamint a tisztességes és méltányos bánásmód megsértése („KÉSZ”) cikk megsértésével 1105 a NAFTA-szerződés.
Különösen, a felperes azzal érvelt:
- Mexikó megtagadta a megfelelő eljárást, mert a kérelmezőt megakadályozták abban, hogy előadja ügyét a helyi bíróságok előtt;
- Mexikónak nem sikerült döntenie az igénylő ügyében Védelem ésszerű határidőn belül igényelheti; és
- Oroszlán betartotta a helyi jogorvoslati lehetőségek kimerülését.
Mellékesen, NAFTA cikk 1105 előírja, hogy a fogadó államok a védett befektetők befektetéseit a nemzetközi joggal összhangban kezelik, beleértve a FET-et is. Az NAFTA értelmezési megjegyzés cikkben biztosított védelmi színvonalnak felel meg 1105 a "szabvánnyal"a külföldiekkel szembeni bánásmódra vonatkozó nemzetközi szokásjog minimumszabálya”, amely magában foglalja az igazságszolgáltatás megtagadását.[3]
A döntés
Első, a törvényszék egyetértett abban, hogy nincsaz igazságszolgáltatás érdemi megtagadása”, bár elismerte, hogy lehetnek esetek, amelyek annyira szélsőségesek és igazolhatatlanok, hogy vállalnák az állam felelősségét:[4]
A törvényszék egyetért az alperessel, aki meggyőzően érvel amellett, hogy nincs „az igazságszolgáltatás érdemi megtagadása”. Miközben az igazságszolgáltatás anyagi és eljárási megtagadása közötti dichotómiát valóban elfogadták (nagyobb vagy alacsonyabb jóváhagyásra) egyes választottbíróságok által, ez a megkülönböztetés nem hasznos.
Ezt a megállapítást követően, a Törvényszék megjegyezte, összhangban a Mondev (ICSID ügy. milliárd(A)/99/2) és Loewen (Sz. Ügy. milliárd(A)/98/3) döntések, hogy az igazságszolgáltatás megtagadása meghatározásának mércéje objektív. Más szavakkal, az igazságszolgáltatás megtagadása megköveteli az igazságszolgáltatás helytelen és kirívó eljárási magatartásának megállapítását, anélkül, hogy szükségszerűen rosszhiszeműen cselekedne, „amely nem felel meg az igazságszolgáltatás és a tisztességes eljárás alapvető, nemzetközileg elfogadott normáinak, és ami megdöbbenti vagy meglepi a bírói illendőség érzését.”[5]
Az igazságszolgáltatás megtagadása a nemzetközi választottbírósági eljárásban és a megfelelő eljárás hiánya
A felperes fenntartotta, hogy Mexikó megsértette a cikket 1105 a NAFTA tagadásával Oroszlán a tisztességes eljárás. Különösen, a felperes azzal érvelt, hogy azt nem kézbesítették megfelelően, és, következésképpen, megtagadták a lehetőséget, hogy megjelenjen az előtt Kereskedelmi bíró az adósokkal szembeni jogorvoslati kérelmében.[6]
A felperes azt is állította, hogy ezen az alapon megfosztották a védelem jogától:
- az Kereskedelmi bíró nem szolgálta ki a külföldi befektetőt megfelelő nemzetközi mechanizmuson keresztül, és jogtalanul nyilatkozott Oroszlán alapértelmezés szerint (távollétében);[7]
- a felperestől megtagadták a lehetőséget, hogy fellebbezzen a „Lemondási folyamat” kezdeményezték az adósok a jelzáloghitelek törlésére;[8] és
- több mexikói bíróság megtagadta, hogy határozatot hozzon a felperes által felvetett hamisított egyezségi megállapodás hitelességéről.[9]
Határozatában, a választottbíróság emlékeztetett azokra a küszöbértékekre, amelyek szükségesek annak eldöntéséhez, hogy megtagadták-e az igazságszolgáltatást, ezt megismételve:
- az igazságszolgáltatás megtagadása mindig eljárási jellegű;[10]
- az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést korlátozza, ha a felet nem értesítik az eljárásról, és megakadályozzák a meghallgatását;[11]
- az uralkodó teszt megköveteli a helytelen és kirívó eljárási magatartás pozitív megállapítását a helyi bíróságok részéről, akár szándékos, akár nem, ami megdöbbenti a bírói tulajdon érzését.[12]
Ezen szabványok alkalmazásával, a törvényszék ezt fenntartotta Oroszlán megtagadták az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, mert nem kapott lehetőséget arra, hogy megvédje magát a mexikói eljárásban. A bíróság szerint, a kanadai befektetőt nem értesítették megfelelően a „Lemondási folyamat" előtte Kereskedelmi bíró, és a hibás bejelentés következményei hátrányosak voltak Oroszlánügy a mexikói bíróságok előtt. Ebben a tekintetben, a törvényszék megjegyezte, hogy míg „[t]ő maga vezeti a Juez de lo Mercantilt [tette] nem jelenti az igazságszolgáltatás megtagadását”, a mexikói igazságszolgáltatás nem tett semmit a helyzet javítása érdekében, a felperes többszöri kérése ellenére.[13]
A törvényszék kimondta azt is, hogy a Kereskedelmi bírójóváhagyó határozata csak mert állapot (ok állapot) a "Lemondási folyamat”, minden jó ok nélkül, alkototthelytelen és kirívó eljárási magatartás”, amely megfosztotta Oroszlán fellebbezés benyújtásáról (fellebbezés):[14]
A vonatkozó teszt alkalmazása, a Törvényszék megállapítja, hogy a jóváhagyó határozat [csak mert] hatályát veszti a törlési ítéletre, nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyva a törlési eljárásban vitatott összeget, és az Oroszlán egyik útjának lezárása a helyi bíróságok előtti igazságszolgáltatáshoz egy egyébként elérhető fellebbezési mechanizmuson keresztül, helytelen és kirívó eljárási visszaélésnek minősül a helyi bíróságok részéről, amely nem felel meg az igazságszolgáltatás és a tisztességes eljárás alapvető, nemzetközileg elfogadott normáinak, és ami megdöbbenti vagy meglepi a bírói illendőség érzését.
A helyi bíróságok késése és a helyi jogorvoslati lehetőségek kimerülése, mint az igazságszolgáltatás megtagadásának elemei a nemzetközi választottbíráskodásban
Amikor az Lemondási folyamat lett csak mert és a fellebbezés (fellebbezés) már nem volt járható orvosság, a felperes alkotmányos jogai megsértésének megállapítását kérte a Amparo fellebbezés.
A nemzetközi jog szerint, az igazságszolgáltatás megtagadásának megállapítása attól függ, hogy a felperes kimerítette a helyi jogorvoslati lehetőségeket. Oroszlán arról számolt be, hogy közel három évet töltött el Védelem két lehetséges esetben jár el, de tekintettel a helyi bíróságok eredménytelenségére, a felperes úgy döntött, hogy lemond róla Védelem.[15]
A válaszolónak, a megszakítása Védelem a rendelkezésre álló helyi jogorvoslati lehetőségek kimerítésének elmulasztását jelentette. A választottbíróság nem értett egyet, megjegyezve, hogy míg a Védelem pert indítottak a Panaszbíróság, másodfokú bíróság, a felperes minden nem hiábavaló jogorvoslathoz folyamodott, tekintettel a körülményekre, és arra, hogy a felperesnek nem volt lehetősége a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni, a legmagasabb példány Mexikóban:[16]
Összegezve, a Törvényszék megállapítja, hogy Lion kimerítette azokat a rendelkezésre álló ésszerű jogorvoslati lehetőségeket, amelyek visszafordíthatták volna a jelzáloghitelek törlését. Liont felmentették az Amparo-eljárás folytatása alól, tekintettel annak nyilvánvaló hiábavalóságára, abban az értelemben, hogy nincs ésszerű kilátása a jelzáloghitelek törlésének visszavonására..
Eközben, az adósok újabbat nyújtottak be Amparo fellebbezés, a „Hamis Védelem”, ugyanazon tények alapján, amelyet a választottbíróság a felperes előtti eljárási akadályok létrehozására szolgáló taktikának tekintett:[17]
Az Amparo-ítélet elleni fellebbezés tárgyában, a másodfokú panaszbíróság, akit Lion arra kért, hogy még egyszer vizsgálja felül a hamisítással kapcsolatos érvelés tilalmát, nem vette fel ezt a kérdést; helyette a panaszbíróság, váratlan lépésben, spontán úgy döntött, hogy az eljárást visszaküldi az elsőfokú bíró elé, szigorúan korlátozott feladatkörrel: ellenőrizni, hogy az Amparót megfelelően beengedték-e, egy korábbi Amparo létezésének fényében (a Hamis Amparo – csalási eljárás, amelyet az Adósok csalva indítottak el, hogy megzavarják az igazi Amparo elfogadhatóságát);
A választottbíróság azt is elismerte, hogy a három évben a Védelem per, a mexikói bíróságok nem foglalkoztak a hamisítás kérdésével, amely visszavonhatta volna aLemondási folyamat”, amely az adósok javára felmondta a jelzáloghiteleket. Összefoglalva, a választottbíróság megállapította, hogy „[én]Nehéz elfogadni, hogy Lion nem merített ki minden ésszerű és elérhető jogorvoslatot, ésszerű kilátásba helyezve az általa elszenvedett igazságszolgáltatás megtagadásának visszafordítását.”.[18]
Záró megjegyzések
Alternatív megoldásként, Oroszlán bírósági és közigazgatási kisajátítás, valamint a jogosult teljes védelem és biztosíték nyújtásának elmulasztása miatt előlegezett követeléseket, cikkek alatt 1110 és 1105 a NAFTA. A törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy azért, mert Mexikó volt a felelős a cikk megsértésével az igazságszolgáltatás megtagadásáért 1105, a két alternatív állítás a következő volt:vitás”.[19]
Oroszlán USD-t kapott 47,000,000 kártérítésként a NAFTA cikkének Mexikó általi megsértéséért 1105 USD hat hónapos LIBOR kamattal +2%, valamint az eljárás költségeit és a védekezési költségeket.[20]
[1] A. Mourre és A. Vagenheim, Néhány megjegyzés az igazságszolgáltatás megtagadásáról a köz- és a nemzetközi magánjogban Loewen és Saipem után M.-A. Fernandez-Ballester és D. Arias lozano helyőrző kép (szerk), Bernard Cremades könyve (2010), p. 851.
[2] J. Paulsson, Az igazságszolgáltatás megtagadása a nemzetközi jogban (2009), p. 204.
[3] Although denial of justice does not appear in the NAFTA treaty, A törvényszék egyhangúlag megállapította, hogy „Az igazságszolgáltatás megtagadása olyan nemzetközi jogsértés, amely megsérti a tisztességes és méltányos bánásmód normáit. Az esetjog és a doktrína ugyanarra a következtetésre jut” (Lion Mexico Consolidated LP v. Mexikói Egyesült Államok, ICSID ügy. milliárd(A)/15/2, Díj keltezett 20 szeptember 2021, mert. 205).
[4] Lion Mexico Consolidated LP v. Mexikói Egyesült Államok, ICSID ügy. milliárd(A)/15/2, Díj keltezett 20 szeptember 2021, mert. 217.
[5] Azonosító., mert. 299.
[6] Azonosító., legjobb. 302-309.
[7] Azonosító., legjobb. 305-307.
[8] Azonosító., mert. 309.
[9] Azonosító., legjobb. 310-313
[10] Azonosító., mert. 392.
[11] Azonosító., mert. 393.
[12] Azonosító., mert. 396.
[13] Azonosító., mert. 373.
[14] Azonosító., mert. 448.
[15] Azonosító., mert. 579.
[16] Azonosító., legjobb. 592, 594, 595; 609.
[17] Azonosító., mert. 597.
[18] Azonosító., mert. 603.
[19] Azonosító., legjobb. 616, 618.
[20] Azonosító., mert. 924.