A választottbírósági törvény reformja és korszerűsítése felé tett jelentős erőfeszítések ellenére, A bírói választottbírósági eljárás továbbra is meglehetősen fejletlen és népszerűtlen vitarendezési mechanizmus marad Bosznia-Hercegovinában.
Bosznia-Hercegovinát független államként hozták létre az 1990-es évek balkáni háborúja után. Az Bosznia és Hercegovina béke általános keretmegállapodása, más néven Dayton-megállapodás, bejelentkeztek 1995 és jelenleg az ország alkotmánya. Bosznia és Hercegovina két különféle egységből áll - a Bosznia és Hercegovina Szövetségéből és a Srpska Köztársaságból. Továbbá, van külön Brčko kerület, Bosznia és Hercegovina szuverenitása alatt álló önkormányzati közigazgatási egység. Ezeknek a jogalanyoknak mindegyike rendelkezik jogi felhatalmazással a polgári eljárásjogi ügyekben történő jogalkotásra. Eszerint, három külön törvény rendelkezik a polgári perrendtartásról Bosznia és Hercegovinában: az A Bosznia és Hercegovina Szövetségének polgári perrendtartásáról szóló törvény 2003, az Srpska Köztársaság polgári perrendtartásáról szóló törvény 2003 és a A Brčko kerület polgári perrendtartása 2003.
A választottbírósági rendelkezések három különbözõ polgári törvénykönyv között oszlanak meg: a szövetségi polgári perrendtartásról szóló törvény (434–453. Cikk), az Srpska Köztársaság polgári perrendtartásáról szóló törvény (434–453. Cikk) és a kerületi polgári perrendtartásról szóló törvény (380–399. Cikk). szerencsére, a választottbírósági rendelkezések ezen aktusok mindegyikében lényegében azonosak, és mind a tizenkilenc cikk a UNCITRAL Mintajog, amelyet a világ nemzeteinek csaknem fele fogadott el.
A Szövetségi Polgári perrendtartás a választottbírósági eljárást „különleges eljárás ” más típusú „speciális eljárások”Például munkaügyi viták és kis értékű követelések. Nem határozza meg kifejezetten a választottbírósági eljárás általános elveit. Mindazonáltal, néhány általános alapelv levezethető a Szövetségi Polgári perrendtartásban kodifikált általános elvekből. Ezek magukban foglalják a pártok autonómiájának elvét, cikk szerint 443 a polgári perrendtartásról szóló törvény, lehetővé teszi a felek számára, hogy megállapodjanak a választottbírósági eljárás alkalmazandó szabályairól.
Mivel a választottbíráskodásra vonatkozó rendelkezéseket a Szövetségi Polgári perrendtartás tartalmazza, általánosságban feltételezik, hogy a polgári perrendtartás általános szabályai a kodifikált törvénynek a Szövetségi Polgári perrendtartás I. fejezetében vannak kodifikálva, mint például a megfelelő eljárás, a választottbírósági eljárásokra is vonatkoznak.
Cikkek 434-453 pontja meghatározza a választottbírósági eljárás minden alapvető elemét: választottbíróság, a választottbírósági megállapodás hivatalos érvényessége, választottbíróság felállítása, egy választottbíró kihívása, a bíróság általános hatalma, valamint a választottbírósági határozat formája és joghatásai. A Szövetségi Polgári perrendtartásról szóló törvény V. fejezete rendelkezéseket tartalmaz a választottbírósági eljárásokról és a választottbírósági határozat hatályon kívül helyezésének eljárásáról.
A választottbírósági határozatok végrehajtásáról, Bosznia és Hercegovina részes fele A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény, amelyre sikerült 1 szeptember 1993. A New York-i egyezmény tekintetében, Bosznia és Hercegovina két nyilatkozatot tett és egy fenntartást tett: „Az egyezményt csak a Bosznia és Hercegovina Köztársaságára kell alkalmazni [nak nek] azokat a választottbírósági határozatokat, amelyeket az egyezmény hatálybalépése után hoztak. A Bosznia és Hercegovinai Köztársaság alkalmazza az egyezményt, a viszonosság alapján, csak azoknak a díjaknak az elismerésére és végrehajtására, amelyeket egy másik Szerződő Állam területén ítéltek oda. A Bosznia és Hercegovinai Köztársaság az egyezményt csak a jogviszonyokból fakadó különbségekre alkalmazza, akár szerződéses, akár nem, amelyeket a Bosznia és Hercegovinai Köztársaság nemzeti joga szerint kereskedelemnek tekintnek.”
Így, kizárólag a Bosznia és Hercegovinai Köztársaság nemzeti törvényei szerint kereskedelemnek tekinthető külföldi díjakat lehet végrehajtani az egyezmény révén.
A külföldi díjak elismerésének és végrehajtásának jogi eljárását a 4. fejezet részletezi 4 a A kollíziós törvény.
Az egyetlen ismert választottbírósági intézmény, amely jelenleg Bosznia és Hercegovinában létezik, a Választottbíróság, csatolt a Bosznia és Hercegovina Külföldi Kereskedelmi Kamara. A Választottbíróság rendelkezik joghatósággal a kereskedelmi viták rendezésére, vagyoni és egyéb jogi ügyek, a törvényben meghatározottak szerint. Megvan a maga A választottbíróság szervezeti és működési szabályai, amely 2006 2003. A szabályzat meghatározza a Választottbíróságot mint független bíróságot, amely hatáskörrel rendelkezik a választottbírósági eljárás útján történő vitarendezésre. Kompetenciája magában foglalja mind a belföldi, mind a nemzetközi vitákat, ebben az esetben legalább egy félnek székhellyel kell rendelkeznie Bosznia-Hercegovinán kívül. Nem világos, hogy a Külkereskedelmi Kamara hány nemzetközi választottbírósági eljárást működtet évente.
Átfogó, a nemzetközi választottbírósági eljárás boszniai helyzetében továbbra sem kielégítő. Bár jelentős erőfeszítéseket tettek a választottbíráskodás fejlesztésére, Számos kezdeményezést és választottbírósági szövetséget hoztak létre, amelyek támogatják a reformot, mint például a Arbitri Egyesület, A választottbíráskodás messze nem jár népszerű vitarendezési mechanizmussá Bosznia és Hercegovinában.