Nemzetközi választottbíróság a Jordán Hasimita Királyságban („Jordánia”) irányítja Törvény. 31 nak,-nek 2001 (az "Választottbírósági törvény”). A jordániai választottbírósági törvényt a hatályba lépése óta többször módosították 16 július 2001. A jordán választottbírósági törvény nagyrészt azon alapul számú egyiptomi választottbírósági törvény. 27 nak,-nek 1994 („Egyiptomi választottbírósági törvény”), ami, viszont, alapján UNCITRAL modelltörvénye 1985. -ben bevezetett módosítások 2018 jelentősek voltak, amelyek közül sok visszavezethető a cikkében módosított UNCITRAL-mintatörvény 2006. A módosított választottbírósági törvény most egyértelműbbé teszi a választottbírósági törvény korábbi változataiból származó több kétértelműséget., az alábbiakban kifejtettek szerint.
A jordániai választottbírósági törvény minden, a Jordán Királyságban lefolytatott hagyományos választottbírósági eljárásra vonatkozik, valamint minden olyan választottbírósági eljárásra, ahol a felek megállapodtak abban, hogy a választottbírósági eljárás a törvény hatálya alá tartozik., tekintet nélkül a vitára okot adó jogviszony jellegére (Cikk 3(egy) A választottbírósági törvény). A jordán választottbírósági törvény a következő fejezetekbe tagolódik:
- Általános rendelkezések (Cikkek 2-8)
- Választottbírósági megállapodás (Cikkek 9-13)
- A választottbíróság (Cikkek 14-23)
- A választottbírósági eljárás (Cikkek 24-35)
- A választottbírósági határozat és a megszüntetési eljárás (Cikk 36-47)
- A választottbírósági határozat semmissége (Cikkek 48-51)
- A kitüntetések érvényesítése (Cikkek 52-57)
A választottbírósági megállapodás
Cikk 9 A választottbírósági törvény, hasonlóan a Egyiptomi választottbírósági törvény, a választottbírósági megállapodást a felek megállapodásaként határozza meg, megállapodások megkötésére jogképességgel rendelkező természetes vagy jogi személyek, választottbíróság elé utalni az adott jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy felmerülő viták egy részét vagy mindegyikét, függetlenül attól, hogy szerződéses-e vagy sem.
A módosított választottbírósági törvény csak megerősítette azt, ami korábban nem volt ennyire egyértelmű – hogy a választottbírósági megállapodást írásban kell megkötni, és az írásbeli formát bármilyen formában teljesíteni kell., beleértve az elektronikus levelezést is (Cikk 10). A módosított választottbírósági törvény kifejezetten előírja a beépítést egy másik dokumentumban szereplő választottbírósági megállapodásra hivatkozva, mint cikk 10(b) A választottbírósági törvény előírja, hogy „[t]a választottbírósági kikötést tartalmazó másik dokumentum, például szerződésminta vagy nemzetközi egyezmény rendelkezéseire való hivatkozás a szerződésben választottbírósági megállapodásnak minősül, kivéve, ha a felek kifejezetten kizárják azt.”.
Cikk értelmében 11 A választottbírósági törvény, választottbírósági megállapodás is köthető (1) vita kialakulása előtt, akár külön megállapodás formájában, akár a két fél között létrejött konkrét szerződésben foglaltak, vagy (2) vita bekövetkezte után, még akkor is, ha egy ilyen vita tárgyát képezte bármely "bírói szerv” (ilyen esetben, a megállapodásnak pontosan meg kell határoznia a vita tárgyát, vagy egyébként semmisnek minősül).
Ami a viták eldönthetőségét illeti a jordán jog szerint, Cikk 10(d) pontja most kifejezetten előírja, hogy a munkaszerződésekben és az előre nyomtatott nyomtatványokon kötött fogyasztói szerződésekben kötött előzetes választottbírósági megállapodások semmisek.. Ez összhangban van a jordániai bíróságok korábbi döntéseivel is, amelyek kimondták, hogy a munkaszerződésekből eredő viták nem terjeszthetők választottbíróság elé.
A korábbi ítélkezési gyakorlat és doktrína úgy ítélte meg, hogy a választottbírósági törvény felhatalmazza a választottbírósági eljárást a „pénzügyi érdekek”.[1] A jordániai polgári törvénykönyv további útmutatást talál arra vonatkozóan, hogy a jordán jog szerint mely viták minősülnek nem dönthető el., amely azt határozza meg (egy) olyan ügyek, amelyek esetleg nem a kereskedelemben vannak (mint például a drogok, szerencsejáték-tartozások, stb.); és (b) a közrendbe vagy a jó erkölcsbe ütköző ügyek, nem képezhetik érvényes szerződés tárgyát, és ennek megfelelően szintén nem dönthetők el.[2]
Az eljárásra alkalmazandó jog, a székhely és a választottbíráskodás nyelve
A felek szabadon megállapodhatnak a választottbíróságra alkalmazandó bármely eljárásban, és szabadon hivatkozhatnak bármely választottbírósági szabályra, akár Jordániában, akár külföldön, cikkben kifejezetten meghatározottak szerint 24(egy) A választottbírósági törvény. Cikk 25 előírja továbbá, hogy a felek számára egyenlő lehetőséget kell biztosítani ügyeik előterjesztésére, és hogy az eljárást hatékonyan és költséghatékonyan kell lefolytatni, elkerülve a felesleges kiadásokat, a vita tisztességes és gyors megoldása érdekében.
A felek szabadon megállapodhatnak a választottbírósági székhelyről is, akár Jordániában, akár külföldön. Ha nem sikerül ilyen megállapodást kötni, a választottbíróság helyét/székhelyét a választottbíróság határozza meg, tekintettel az adott eset összes körülményére, cikkben meghatározottak szerint 27 A választottbírósági törvény.
A felek megállapodhatnak a választottbírósági eljárás nyelvében is. A felek megállapodása hiányában, a választottbíróság nyelvéről a választottbíróság dönt. Hacsak a felek nem állapodtak meg egy konkrét nyelvben és/vagy a bíróság nem határozta meg a nyelvet, az alapértelmezett nyelv az arab (Cikk 28).
Választottbírók
A jordán választottbírósági törvény értelmében, a választottbíróság egy vagy több választottbíróból áll. A számnak páratlannak kell lennie, azonban. A választottbírák számában a felek megállapodása hiányában, az alapértelmezett szám három, cikk szerint 14 A választottbírósági törvény.
A jordán választottbírósági törvény (Cikk 15) nem ír elő konkrét követelményeket arra vonatkozóan, hogy kit nevezhetnek ki választottbírónak, pusztán azt jelzi, hogy nem lehet kiskorú, eltiltott személy, vagy az ellene becsületsértő bűncselekmény vagy vétség miatt hozott ítélet miatt állampolgári jogaitól megfosztott személy., vagy csődbejelentése miatt (még abban az esetben is, ha rehabilitálták).
A jordán választottbírósági törvény sem ír elő konkrét követelményeket a választottbírók nemére vagy állampolgárságára vonatkozóan (Cikk 15 (b)). Mandátumának elfogadásakor, a választottbírónak írásban kell benyújtania elfogadását, és fel kell fednie minden olyan körülményt, amely kétségeket vethet fel pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban. (Cikk 15(c)). A választottbírósági törvény ennek megfelelően konkrét szabályokat határoz meg, és felelősséget ró a választottbíróra, hogy a választottbírósági eljárás teljes időtartama alatt felfedjen minden olyan körülményt, amely kétségbe vonhatja pártatlanságát vagy függetlenségét..
A felek szabadon megállapodhatnak a választottbírók kiválasztásának eljárásában is. Ilyen megállapodás hiányában, cikkben meghatározott alapértelmezett eljárást 16 a választottbírósági törvény rendelkezései alkalmazandók:
egy. A két választottbíró fél szabadon megállapodhat a választottbírák kiválasztásában, valamint kiválasztásuk módjában és időpontjában. Az ilyen megállapodás elmulasztása, a következő eljárásokat kell követni:
1. Ha a választottbíróság egyetlen választottbíróból áll, őt kell kinevezni, bármelyik fél kérésére, az illetékes bíró által.
2. Ha a választottbíróság három választottbíróból áll, mindegyik fél kijelöl egy választottbírót, és az így kijelölt két választottbíró a harmadik választottbírót. Ha egyik fél sem nevezi ki választottbíróját a másik fél erre irányuló kérésének kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, vagy ha a két kijelölt választottbíró a legutóbb kinevezett választottbíró kijelölését követő tizenöt napon belül nem tud megállapodni a harmadik választottbíróról, a kinevezést meg kell tenni, bármelyik fél kérésére, az illetékes bíró által. A harmadik választottbíró, akár a két kijelölt választottbíró, akár az illetékes bíró jelöli ki, elnököl a választottbíróságon.
b. Ha a választottbíróságban részt vevő felek hárman vagy többen vannak, megegyezhetnek a választottbírák számában, kinevezésük módját és a köztük lévő elnök kiválasztásának módját, valamint nézeteltérés esetén a következő eljárásokat kell követni:
1. Ha megállapodnak a választottbírák számában és kinevezésük módjában anélkül, hogy megegyeznének a köztük lévő elnök meghatározásának módjában, az elnököt a választottbíróság tagjai konszenzusos megegyezéssel határozzák meg, és abban az esetben, ha ebben a helyzetben nem lehetett meghatározni az elnököt, akkor az illetékes bíró nevezi ki [az elnököt] a választottbíróság feleinek kérésére.
2. Ha megállapodnak a választottbírák számáról anélkül, hogy a kinevezésük módjában megegyeznének, az illetékes bíró kijelöli őket az egyeztetett szám szerint, és kiválasztja közülük az elnököt.
3. Ha a választottbíróság felei nem állapodtak meg a választottbírák számában és kinevezésük módjában, a választottbírák száma három, hogy az illetékes bíró nevezze ki, ki határozza meg közülük az elnököt.
c. Ha valamelyik fél megsérti a választottbírók kiválasztására vonatkozó megállapodás szerinti eljárásokat, a két fél nem állapodott meg az ilyen eljárások végrehajtásának módjában, a két kijelölt választottbíró nem állapodott meg abban az ügyben, amelyben meg kellene állapodni, vagy ha a harmadik fél nem látja el az e tekintetben rábízott funkciót, akkor az illetékes bíró köteles, bármelyik fél kérésére, a másik fél meghallgatása után hajtsa végre a szükséges intézkedést vagy funkciót.
d. A választottbíró kiválasztásakor, az illetékes bíróság figyelembe veszi az e törvényben előírt feltételeket, valamint azokat, amelyekben a felek megállapodtak, és a választottbíró kijelöléséről szóló határozatát haladéktalanul kiadja, miután meghallgatta a másik felet.
Cikk értelmében 17(egy) A választottbírósági törvény, a választottbírót meg lehet támadni, ha olyan súlyos körülmények állnak fenn, amelyek kétségbe vonják pártatlanságát vagy függetlenségét. Egyik fél sem támadhatja meg az általa kijelölt választottbírót, vagy akinek kinevezésében részt vett, kivéve, ha a fél a kinevezésük után tudomására jutott (Cikk 17 (b)). A választottbíróval szembeni kifogást írásban kell benyújtani a bírósághoz. Mi a sajátos, azonban, és eltér az egyiptomi jogban biztosított megoldástól, az, hogy a helyi jordániai bíróságok rendelkeznek joghatósággal a kifogás eldöntésére.
A választottbírók egyértelműen fel vannak ruházva azzal a hatáskörrel, hogy saját kezdeményezésükre vagy valamelyik fél kérésére ideiglenes vagy konzervatív intézkedéseket rendeljenek el, vagy biztosítékot kérjenek a költségek fedezésére., cikkben kifejezetten meghatározottak szerint 23 A választottbírósági törvény. Ez történhet a választottbírósági eljárás megkezdése előtt vagy az eljárás során. A jordániai polgári eljárási törvény sz. 24 nak,-nek 1988 itt is releváns, mivel előírja, hogy a felperesek az alperes vagyonának lefoglalására és/vagy befagyasztására irányuló indítványt is kérhetnek a gyorsított eljárás bíráitól óvintézkedésként.
Döntő Díjak
Cikk értelmében 36 A választottbírósági törvény, a választottbíróság a felek által választott anyagi irányadó jogot alkalmazza. A választottbíróság is megteheti, ha erre kifejezetten felhatalmazást kap, úgy viselkedik, mint egy "békés zeneszerző” és a jogvita érdemi elbírálása a méltányosság és a méltányosság szabályai szerint (, Valamint a jó az).
A jogerős választottbírósági határozatot a felek által megállapított határidőn belül, ill, ilyen megállapodás hiányában, a választottbírósági eljárás megindításától számított tizenkét hónapon belül. A választottbírók dönthetnek úgy, hogy ezt az időszakot legfeljebb további tizenkét hónappal meghosszabbítják, kivéve, ha a felek hosszabb időtartam meghosszabbításában állapodnak meg. A díjat írásban kell átadni, az egyedüli választottbíró vagy a törvényszék többsége írja alá, ebben az esetben a kitüntetésben fel kell tüntetni a kisebbség aláírásának indokait (Cikk 41). A választottbíróságnak jogában áll ideiglenes vagy részleges határozatokat hozni a végső ítélet meghozatala előtt.
Külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása Jordániában
Jordan aláírta a New York-i egyezmény a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról már bent 1958. Az Egyezmény az volt, azonban, csak ratifikálták 15 november 1979. Érdekes módon, Jordan meglehetősen szokatlan politikai jellegű nyilatkozatot tett, kijelentve, hogy, „Jordánia kormányát nem kötik semmilyen olyan kitüntetés, amelyet Izrael hozott, vagy amelynek egy izraeli is részes fele.”.[3]
Jordánia egyike annak az első hat arab országnak, amely ratifikálta a megállapodást Az Arab Liga egyezménye az ítéletek és választottbírósági határozatok végrehajtásáról ban ben 1952 az Arab Liga keretein belül. Ezt az egyezményt azután hatályon kívül helyezte Rijádi arab egyezmény az igazságügyi együttműködésről 1983, amelynek Jordan is részese.
Jordániában, a választottbírósági határozat eljárási okokból hatályon kívül helyezhető. Cikk értelmében 49 A választottbírósági törvény, megsemmisítési/megsemmisítési kérelmet nem lehet benyújtani, kivéve a következő eseteket:
- Ha nem létezik érvényes írásbeli választottbírósági megállapodás, vagy az ilyen szerződés a határidő lejárta miatt szűnik meg;
- Ha, választottbírósági megállapodás megkötésekor, a választottbíró bármelyik fél cselekvőképtelen vagy kiskorú volt a cselekvőképességére irányadó jog szerint;
- Ha a két választottbíró fél egyike sem tudta előadni védekezését, mert nem értesítették megfelelően a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról, vagy bármilyen más, rajta kívül álló okból;
- Ha a választottbíróság kizárta annak a jognak az alkalmazását, amelyben a felek megegyeztek a vita tárgyának szabályozására;
- Ha a választottbíróság összetétele vagy a választottbírók kijelölése nem volt összhangban a törvénnyel vagy a két fél megállapodásával;
- Ha a választottbírósági ítélet a választottbírósági megállapodásban nem szereplő kérdésekben szabályoz, vagy meghaladja az ilyen megállapodás hatályát. Mindazonáltal, ha az ítélet választottbírósági eljárás alá vont ügyekre vonatkozó részei elválaszthatók a nem így érintettektől, akkor a semmisség csak az utóbbi részekre vonatkozik;
- Ha a választottbíróság az ítélet feltételeit annak tartalmát befolyásoló módon nem teljesítette, vagy az ítélet az azt érintő semmis választottbírósági eljáráson alapult.
A megsemmisítés iránti kérelmet belül kell benyújtani a Semmítőszékhez 30 a választottbírósági határozat kézbesítésétől számított napon.
A választottbírósági határozatok végrehajtásáról, törvénynek megfelelően odaítélt kitüntetések felhatalmazással rendelkeznek csak mert a Jordán Királyság területén (Cikk 52).
A végrehajtás elleni ellenállás okai, cikk szerint 54, tartalmaz:
1. A díj magában foglalja a közrend megsértését a Királyságban. Ha a díjnak az ilyen jogsértést tartalmazó része elválasztható [másoktól], a bíróság elrendelheti a másik rész végrehajtását(s)
2. Az ítéletről nem értesítették megfelelően azt a felet, aki ellen azt kimondták.
Ahogy más arab országok esetében is (lát, például, korábbi megjegyzéseinket Nemzetközi Választottbírósági eljárás Bahreinben, Nemzetközi Választottbíróság Ománban, Nemzetközi választottbírósági eljárás Kuvaitban, Építőipari választottbíróság a Közel-Keleten vagy DIAC választottbíróság), Jordánia jelentős pozitív változásokat vezetett be választottbírósági jogszabályainak korszerűsítésére, vonzóbbá téve a határokon átnyúló vállalkozások számára.
[1] D. Kerek, J. EL Ahdab., et al, Választottbírósági eljárás az arab országokkal, „Döntőbíráskodás a Jordán Hasimita Királyságban”, (Kluwer Law International 2011), p. 266.
[2] Jordán Polgári Törvénykönyv tól 1 január 1977, Törvény. 43/1976 nak,-nek 1976, Cikk 30.
[3] Lát New York-i választottbírósági egyezmény, Szerződő Államok, elérhető: https://www.newyorkconvention.org/countries. Válaszul Jordánia nyilatkozatára, a főtitkárhoz érkezett közleményben 23 június 1980, Izrael kormánya a következőket nyilatkozta: “Izrael kormánya tudomásul vette Jordánia kormánya nyilatkozatának politikai jellegét. Izrael kormánya tudomásul vette Jordánia kormánya nyilatkozatának politikai jellegét, Izrael kormánya tudomásul vette Jordánia kormánya nyilatkozatának politikai jellegét. Ráadásul, Izrael kormánya tudomásul vette Jordánia kormánya nyilatkozatának politikai jellegét. Izrael kormánya tudomásul vette Jordánia kormánya nyilatkozatának politikai jellegét, Izrael kormánya a jordán kormánnyal szemben teljes viszonossági magatartást tanúsít.”