A kazahsztáni nemzetközi választottbírósági eljárást a Törvény a választottbíráskodásról (Törvény. 488-V) keltezett 8 április 2016 (az "Törvény a választottbíráskodásról”). A választottbírósági törvényt a hatálybalépése óta kétszer módosították 19 április 2016, márciusban először 2017 (Cikk 9.5) másodszor pedig januárban 2019, amikor jelentős módosításokat hajtottak végre annak a szélesebb körű erőfeszítésnek a részeként, hogy Kazahsztánt nemzetközibb és választottbíróságbarátabb joghatósággá tegyék, és növeljék az országba irányuló közvetlen külföldi befektetéseket..
Törvény a választottbírósági eljárásról Kazahsztánban
Az számú választottbírósági törvény. 488-V összesen nyolc fejezetből áll:
- Fejezet 1: Általános rendelkezések (Cikkek 1-10)
- Fejezet 2: A kazahsztáni választottbírósági tanács (Cikkek 11-12)
- Fejezet 3: A választottbírósági eljárás lefolytatása (Cikkek 20-40)
- Fejezet 5: A vita választottbíráskodásának költségei (Cikkek 41-43)
- Fejezet 6: Választottbírósági határozat kihirdetése és az eljárás megszüntetése. Választottbírósági határozat megsemmisítése (Cikkek 44-53)
- Fejezet 7: A választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása (Cikkek 54-57)
- Fejezet 8: Záró és átmeneti rendelkezések (Cikkek 59-60).
Habár a Törvény a választottbíráskodásról alapján a A nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárás UNCITRAL mintája (az “UNCITRAL modelltörvény“) vannak, Mindazonáltal, különbségek vannak, mivel a választottbírósági törvény szigorúbb követelményeket tartalmaz a választottbírósági eljárás egyes szempontjai tekintetében. Az egyik példa a választottbíróra vonatkozó követelmények, mivel a választottbírósági törvény előírja, hogy választottbíró csak életévét betöltött személy lehet 30, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik (Cikk 13(1)). Ráadásul, ellentétben az UNCITRAL Modelltörvénnyel, a választottbíróságról szóló törvény két hónapos időszakot ír elő, amely alatt a vitát választottbíróság útján kell megvizsgálni és megoldani, kivéve, ha a Felek szabályzata vagy megállapodása más határidőt ír elő (Cikk 35(2)), ami viszonylag rövid. A Választottbíróságról szóló törvény a választottbírósági határozat tartalmára és a hatályon kívül helyezési okok szélesebb körére vonatkozóan további követelményeket ír elő. (Cikk 57), az alábbiakban kifejtettek szerint.
A választottbírósági megállapodás formája
Cikk 9 a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően (A választottbírósági határozat formája és beleegyezése) előírja, hogy a választottbírósági megállapodást írásban kell megkötni. A választottbírósági megállapodás írásbeli formájának követelménye teljesült, ha a felek által aláírt okiratban választottbírósági kikötés szerepel., vagy levélváltásban, táviratok, telefon és fax üzenetek, vagy elektronikus dokumentumokat, vagy a szereplőket és akaratnyilvánításuk tartalmát meghatározó egyéb dokumentumok (Cikk 9.1). Ráadásul, a választottbírósági megállapodást akkor is írásban megkötöttnek kell tekinteni, ha azt keresetlevél és védekezés felcserélésével kötötték, amelyben az egyik fél megerősíti a megállapodás meglétét, a másik pedig nem tiltakozik ellene (Cikk 9(2)). A választottbírósági törvény lehetőséget ad arra is, hogy választottbírósági megállapodást kössön úgy, hogy a szerződésben hivatkozik a vitás kérdések választottbíróság elé terjesztését lehetővé tevő rendelkezést tartalmazó dokumentumra., feltéve, hogy a szerződés írásban jön létre, és a hivatkozás a választottbírósági megállapodást a szerződés részévé teszi (Cikk 9.3).
A viták eldönthetősége Kazahsztánban
Cikk 8.2 pontja kimondja, hogy választottbíróság elé csak a polgári jogviszonyból eredő jogvitákat lehet benyújtani. A következő viták Kazahsztán törvényei értelmében nem dönthető el:
- kiskorúak érdekeit érintő viták;
- cselekvőképtelennek vagy cselekvőképtelennek elismert személyek érdekeit érintő viták;
- rehabilitációval és csőddel kapcsolatos viták;
- a természetes monopolhelyzetű jogalanyok és fogyasztóik közötti viták;
- kormányzati hatóságok közötti viták;
- jogi személyek közötti viták, ahol 50% szavazati joggal rendelkező részvényekből (az alaptőkében való részvételi részesedés) vagy több közvetlenül vagy közvetve az állam tulajdonában van; és
- személyes nem vagyoni kapcsolatokból eredő viták, amelyek nem kapcsolódnak vagyoni viszonyokhoz (viták a becsület védelméről, méltóság és üzleti hírnév, név joga, magánszféra védelem, személyes kép, stb.).
Választottbíróságok
Cikk 13 pontja meghatározza a választottbírónak kijelölhető kritériumokat:
Egyéni, akit közvetlenül vagy közvetve nem érdekel egy ügy kimenetele, aki független a felektől és hozzájárul a választottbírói feladatok ellátásához, aki betöltötte a harmincadik életévét, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik a szakmájában, van kiválasztva (kijelölt) választottbíró.
A vitát kizárólagosan elbíráló választottbírónak felsőfokú jogi végzettséggel kell rendelkeznie. A vita kollegiális megoldása esetén, a választottbíróság elnökének felsőfokú jogi végzettséggel kell rendelkeznie.
A felek megállapodása alapján, a Kazah Köztársaság állampolgára, választottbírónak külföldi vagy állampolgársággal nem rendelkező személy választható.
Cikk 13(2) további követelményeket ír elő a leendő választottbírókra vonatkozóan, amelyekben a felek közvetlenül megállapodhatnak, vagy egy állandó választottbíróság szabályai határozzák meg.
A választottbíróság akár egytagú bíróságból is állhat (egyedüli választottbíró) vagy több tagja ("kollegiális"), cikk szerint 14 a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően. A felek szabadon dönthetnek a választott bírák számáról, aminek egyenetlennek kell lennie. A felek eltérő megállapodása hiányában, a választottbíróságról szóló törvény alapértelmezés szerint három választottbírót ír elő (Cikk 14(2)).
Cikk 17 pontja határozza meg a választottbíró megtámadásának eljárását és indokait. Első, cikkben foglalt követelmények be nem tartása esetén a felek megtámadhatják a választottbírót 13 a törvény. A választottbíró megtámadásának egyéb indokai közé tartoznak a következő körülmények, amelyek kétségbe vonják a választottbíró pártatlanságát vagy kompetenciáját:
1) a választottbíróhoz közeli kapcsolatban álló személy a vitában fél, vagy a választottbíró egyébként a vita kimenetelétől függően jelentős haszonra vagy kárra számíthat a maga számára;
2) a választottbíró vagy a vele szoros kapcsolatban álló személy jogi személy vezetője, fióktelepe vagy képviselete, amely a vitában fél, vagy más módon olyan felet vagy bármely más személyt képvisel, aki a vita kimenetelétől függően jelentős haszonra vagy kárra számíthat;
3) a választottbíró vagy szakértőként járt el, vagy bármilyen más módon előre meghatározta álláspontját a vitában, vagy segítette a vitában részt vevő felet álláspontja előkészítésében vagy ismertetésében;
4) a választottbíró az ügy elbírálásával összefüggésben díjazást kapott vagy követelt, amelyről e törvény nem rendelkezik;
5) a választottbíró indokolatlanul nem tartja be a választottbírósági eljárás határidejét.
A választottbíróságnak eredendően joga van döntést hozni a hatásköréről és ideiglenes intézkedéseket elrendelni, cikk szerint 20 a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően. A Felek továbbá szabadon határozhatják meg a választottbírósági eljárás helyét. Ha ezt nem sikerül megtenni, a választottbíróság helyét a választottbíróság határozza meg az eset összes körülményének kellő figyelembevételével, beleértve annak kényelmét a felek számára (Cikk 22).
Választottbírósági intézmények Kazahsztánban
A választottbírósági törvény egyik érdekessége a fejezete 2, amely a létesítésről rendelkezik, szervezete és szerepe Kazahsztáni Választottbírósági Kamara. The Arbitration Chamber of Kazakhstan is a non-profit organization formed as an association of permanent arbitration tribunals and arbitrators, a végrehajtás kedvező feltételeinek biztosítása érdekében, a választottbírósági tevékenység előmozdítása és támogatása a Kazah Köztársaságban. Mindent egyesít “állandó választottbíróság” a Kazah Köztársaság kollektív tagsága révén. A Választottbírói Kamara hatáskörét a cikk határozza meg 12 a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseit, és tartalmazzák, többek között, választottbírók és állandó választottbíróságok képviselete és érdekeinek védelme a Kazah Köztársaság állami szerveiben, valamint külföldi és nemzetközi szervezetekben; a Kazah Köztársaságban folyó választottbírósági tevékenységgel kapcsolatos helyzet figyelemmel kísérése; az állandó választottbíróságok választottbírói névjegyzékének vezetése, valamint a választottbírók, akik a Választottbírói Kamara tagjai; választottbírák képzése és szakmai továbbképzése, stb..
Egyéb jelentős választottbírósági intézmények Kazahsztánban::
- Nemzetközi Választottbíróság (IAC)
- Az Országos Vállalkozói Kamara választottbírósági központja “Atameken”; és
- NEMZETKÖZI VÁLTOZTATÓBÍRÁSI EGYEZMÉNY
Az Nemzetközi Választottbíróság a Kazah Köztársaságban működő Választottbírósági Kamara egyik alapítója. Alapítva 2001 (Nemzetközi Választottbíróság néven (Próba) A Kazah Köztársaság Bírósága), ben átnevezték 2008 a „Nemzetközi Választottbírósági Központhoz”. azonban, évi jogszabályi változások miatt 2016, a Nemzetközi Választottbírósági Központot megszüntették, és a kazahsztáni lakosok közötti viták elbírálására szolgáló funkcióit a Nemzetközi Választottbírósághoz helyezték át..
Külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása Kazahsztánban
Kazahsztán csatlakozott a A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezmény (az “New York-i egyezmény“) kelt elnöki rendelettel 4 október 1995. Ugyanabban az évben, Kazahsztán is ratifikálta a A nemzetközi kereskedelmi választottbírósági egyezmény.
The recognition and enforcement of foreign arbitral awards are governed by the Törvény a választottbíráskodásról (Cikkek 54-57), hanem a A Kazah Köztársaság Polgári Eljárási Törvénykönyve kelt 31 október 2015 (Törvény. 377-A ZRK-ban). A polgári perrendtartás, Cikk 255, a New York-i Egyezményben meghatározottnál több okot ír elő a kitüntetés elismerésének megtagadására.[1] A New York-i Egyezmény V. cikkében foglalt indokokon túl, a Kazah Köztársaság bíróságai megtagadhatják a választottbírósági határozat elismerését és végrehajtását, ha az a fél, amely ellen a választottbírósági határozatot hozták, bizonyítékot nyújt be arra vonatkozóan, hogy ugyanazon felek közötti vitában jogerős bírósági ítélet vagy választottbírósági határozat született, ugyanarra a tárgyra vonatkozóan és azonos alapon, vagy bírósági vagy választottbírósági határozat az eljárás megszüntetéséről azzal kapcsolatban, hogy a felperes lemond a követelésről.[2]
A külföldi választottbírósági határozatok elismerésének és végrehajtásának elutasításának indokait ennek megfelelően négy különböző jogi aktus tartalmazza.: a polgári perrendtartást, a választottbírósági törvény, a New York-i Egyezmény és a Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság Európai Egyezménye. Ez gyakorlati nehézségeket okoz, tekintettel arra, hogy a nemzetközi egyezményekben foglalt okok nem teljesen esnek egybe a Polgári Perrendtartásban és a Választottbíróságról szóló törvényben foglaltakkal. Általános szabályként, a kazah bíróságok megközelítése az volt, cikk alapján 255 §-a és a Ptk 57 a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, választottbírósági határozat elismerésének és/vagy végrehajtásának elutasítására, függetlenül attól, hogy melyik országban készült, a következő indokok alapján:[3]
1) Ha az a fél, akivel szemben a választottbírósági határozatot felhozták, bíróságon igazolja azt:
(én) a választottbírósági megállapodás nem érvényes azon állam joga szerint, amelynek a felek alávetették, vagy, ennek jelzése hiányában, annak az országnak a törvényei szerint, ahol a díjat odaítélték;
(ii) az ítélet olyan vitára vonatkozik, amelyre a választottbírósági megállapodás nem vonatkozik, vagy amely nem tartozik annak feltételeibe, vagy a választottbírósági megállapodás hatályán kívül eső ügyekben határozatokat tartalmaz, vagy a választottbíróságnak nincs joghatósága a vitára. Ha a választottbírósági megállapodás hatálya alá tartozó ügyekben hozott döntések elválaszthatók a nem érintett kérdésekben hozott döntésektől, nem tagadható meg a választottbírósági határozatnak a választottbírósági megállapodás hatálya alá tartozó részére a végrehajtási okirat kiadása;
(iii) a választottbírósági megállapodásban részes felet a bíróság cselekvőképtelennek vagy korlátozott cselekvőképességűnek találta;
(iv) azt a felet, aki ellen a választottbírósági határozatot felhozták, nem értesítették megfelelően a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról, vagy más, a bíróság által érvényesnek elismert ok miatt nem tudta az ügyét a választottbíróság elé terjeszteni;
(v) ugyanazon felek közötti vitában jogerős bírósági ítélet vagy választottbírósági határozat született, ugyanabban a témában, és ugyanazon az alapon, vagy bírósági határozat vagy választottbírósági határozat az eljárás megszüntetésére a felperes keresetéről való lemondása miatt;
(mi) a választottbíróság összetétele vagy a választottbírósági eljárás az eljárásban nem volt összhangban a felek megállapodásával, ill., ha nem sikerül ilyen megállapodást kötni, nem volt összhangban a választottbírósági eljárás helye szerinti ország jogszabályaival;
(Vii) az ítélet még nem vált kötelező érvényűvé a felekre nézve, vagy azt hatályon kívül helyezték, vagy végrehajtását annak az országnak a bírósága felfüggesztette, amelynek joga szerint azt kimondták.
Vagy, a kazah bíróság megállapítja:
(1) a választottbírósági határozat elismerése és/vagy végrehajtása ellentétes az RK közrendjével; vagy
(2) az a vita, amelyben a választottbírósági határozatot meghozták, nem képezheti választottbírósági eljárás tárgyát.
A fenti körülmények bizonyítása azt a felet terheli, aki ellen választottbírósági határozatot hoztak. Gyakorlatban, azonban, A kazah bíróságok nem mindig tartják be ezt a bizonyítási teher megosztására vonatkozó követelményt.
[1] V. Zharaskanovics Shaikenov & A. Turekhanovna Idayatova, „4.6 Kazahsztán: Külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása”, Roman Zykovban (szerk), Külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása Oroszországban és a volt Szovjetunió államaiban (Kluwer Law International, 2021) pp. 379 - 416, számú lábjegyzet. 7.
[2] Nemzetközi választottbírósági eljárás 2021, Kazahsztán, Kamarák & Partnerek gyakorlati útmutatói, elérhető: https://practiceguides.chambers.com/practice-guides/international-arbitration-2021/kazakhstan
[3] V. Zharaskanovics Shaikenov & A. Turekhanovna Idayatova, „4.6 Kazahsztán: Külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása”, Roman Zykovban (szerk), Külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása Oroszországban és a volt Szovjetunió államaiban (Kluwer Law International, 2021), pp. 398-399.