Nemzetközi választottbírósági eljárás Kuvaitban

A nemzetközi választottbíráskodás Kuvaitban még mindig fejlődik. Kuvaitnak nincs önálló átfogó eljárási választottbírósági törvénye, amely a UNCITRAL modelltörvény, sem megfelelő angolbarát választottbírósági lehetőségeket. Helyette, a választottbírósági rendelkezések a különféle törvények köré terjednek – Iszlám törvény, nemzetközi jog és intézményi előírások. A kuvaiti választottbíráskodást elsősorban a Polgári és Kereskedelmi Eljárási Kódex, Törvény. 38 nak,-nek 1980 (Fejezet 12, Cikkek 173 nak nek 188) („Eljárási törvény”) valamint a bírói választottbíróság a polgári és kereskedelmi ügyekben, Törvény. 11 nak,-nek 1995 számú törvénnyel módosított. 12 nak,-nek 2013 (- Jbírósági választottbírósági törvény”). Egyik törvény sem a UNCITRAL modelltörvény, azonban, és mindkettő nem tesz egyértelmű különbséget a nemzetközi és a hazai választottbíráskodás között.

Ezért a kuvaiti választottbíráskodás jogi kerete reformra szorul. Ez némileg meglepő, figyelembe véve az Öböl-térség többi államának általános tendenciáját, amelyek választottbírósági politikát fogadtak el, és folyamatosan dolgoznak választottbírósági törvényeik korszerűsítésén és új választottbírósági központok létrehozásán (lát Nemzetközi építőipari választottbíróság a Közel-Keleten). Ez Kuvait jelentős építési és infrastrukturális iparának fényében is meglepő, különös tekintettel aKuvait Vision 2035”, a kuvaiti kormány által bejelentett program azzal a vízióval, hogy Kuvaitot pénzügyi és kereskedelmi központokká alakítsák át, regionális és nemzetközi szinten, és vonzóbbá válik a külföldi befektetők számára. Ahogy Kuvait fejlődése felgyorsul, és az építési piac tovább növekszik, általános egyetértés van a gyakorlók és a kommentátorok között abban, hogy a kuvaiti kormánynak proaktív intézkedéseket kell hoznia a hatékony vitarendezési mechanizmusok előmozdítása érdekében, a külföldi befektetők Kuvaittba vetett bizalmának fokozása érdekében..

Nincs egyértelmű különbségtétel a nemzetközi és a hazai választottbíráskodás között

Cikk 182(4) az eljárási törvény csupán előírja, hogy aA választottbíró díját Kuvaitban ítélik oda, különben a választottbírákra alkalmazandó előírt szabályok’ a külföldi országbeli díjakat e tekintetben kell alkalmazni.”

sajnálatos módon, Úgy tűnik, a kuvaiti törvény nem tesz egyértelmű különbséget a hazai és a nemzetközi választottbírósági eljárás között, neither under the Procedures Law nor under the Judicial Arbitration Act. Úgy tartják, azonban, hogy minden Kuvaiton kívül tartott választottbírósági eljárás az “külföldi“, akkor is, ha az alkalmazandó törvény a kuvaiti jog, és a vita kuvaiti felek között folyik. Ez “külföldi” a választottbírósági eljárást tehát a külföldi ítéletek végrehajtására vonatkozó rendelkezések szabályozzák, az alábbiakban tisztázott módon.

Választottbírósági megállapodások és a viták vitathatósága Kuvaitban

Cikk 173(1) és (2) az eljárási törvény előírja, hogy a felek szabadon vitájukat választottbíróság elé terjeszthetik, feltéve, hogy a szerződő felek erről írásban megállapodnak:

„Megállapodás születhet egy adott jogvitában a választottbírósági eljárásról, valamint a bizonyos szerződés végrehajtásából eredő minden jogvitában a választottbírósági eljárásról.

Választottbíróság nem hozható létre, írásban mentse el. ”

Az eljárási törvény ezért megkülönbözteti aválasztottbírósági kikötések”És„választottbírósági benyújtási megállapodások”, a jövőbeni vitákat lefedő választottbírósági kikötések érvényességének elismerése és az ilyen kikötéseknek ugyanolyan hatásuk biztosítása, mint a választottbírósági benyújtási megállapodások.[1] Abban az esetben, ha a felek nem írják elő szerződésükben a választottbíráskodás bármely más rendszerének választását, a bírósági választottbírósági törvény alapértelmezés szerint alkalmazandó, és a felek a Fellebbviteli Bíróság választottbírói testületének joghatósága alá tartoznak, az alábbiakban kifejtettek szerint.

Cikk 173(3) az eljárási törvény előírja tovább:

“Azokban az ügyekben nem lehet választottbírósági eljárást folytatni, ahol nem sikerül kompromisszumos egyeztetést elérni. A választottbírósági eljárás csak akkor tekinthető érvényesnek, ha azt egy hozzáértő személy hozza meg, aki képes a vitatott joggal rendelkezni.”

A kommentátorok megjegyzik, hogy ezt a rendelkezést a kuvaiti polgári törvénykönyv által lefektetett általános szabály fényében kell értelmezni, amely szerint „[én]f a kötelezettség tárgya ellentétes a törvénnyel, közpolitika vagy jó erkölcs, a szerződés semmisnek minősül.”[2] A hozzászólók megjegyzik továbbá, hogy ezt a rendelkezést kiegészíti a cikk egy másik rendelkezése 172 a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek[én]t semmilyen közrenddel kapcsolatos kérdésben nem lehet kompromisszumot kötni, de lehet kompromisszumot kötni az abból kiállított apai jogokkal kapcsolatban”.[3] Általános egyetértés van abban is, hogy bizonyos kereskedelmi ügyek a kuvaiti törvények alapján nem arbitrálhatók, amelyek magukban foglalják, elsősorban, (1) csődviták; (2) védjegy viták; és (3) a kereskedelmi képviselet számít.

Az elmúlt években, bizonyos kétségek merültek fel a kuvaiti törvény szerinti disztribúciós megállapodásokból eredő viták arbitrázsával kapcsolatban. Ezeket most a Kuvait Semmítőszék határozott döntésével rendezték, amelyben a Bíróság a terjesztési megállapodásban érvényes választottbírósági kikötést helybenhagyott, kizárva a kuvaiti bíróságok joghatóságát (lát Kuvait kassai bírósága fenntartja a választottbírósági kikötést a terjesztési megállapodásban).

Választottbíróságok Kuvaitban

Cikk 174(1) az eljárási törvény előírja, hogy a választottbíró nem lehet kisebb, “kötődés alatt” vagy “bármely büntetőjogi büntetés miatt megfosztották polgári jogaitól” vagy csődöt jelentett. Az eljárási törvény nem határoz meg külön választottbírák számát, de előírja, hogy számuknak minden esetben páratlannak kell lenniük (Cikk 174(2) Eljárási törvény). Cikk 174(2) előírja továbbá, hogy a választottbírót vagy a választottbírósági megállapodásban, vagy később kell meghatározni, külön megállapodásban. Ha egy fél elmulasztja az ilyen kinevezést, vagy ha mindkét fél nem tud megállapodni a játékvezető kinevezéséről, a hazai kuvaiti bíróságoknak jogukban áll választottbírákat kinevezni, ha egyik fél sem teszi meg (Cikk 175, Eljárási törvény).

A kuvaiti törvények szerint, a választottbírónak írásban kell elfogadnia kinevezését, ezt követően nem mondhat le ok nélkül, vagy kártérítésért felelhet a felek felé (Cikk 178, Eljárási törvény), ami bizonyos gyakorlókat kétszer is elgondolkodtathat, mielőtt beleegyezne abba, hogy választottbíróként szolgáljon Kuvaitban.

A választottbíró megtámadásának indokai megegyeznek a bíró Kuvait törvényei szerinti kizárásának okával. A választottbíró megtámadását kérő félnek erre vonatkozó kérelmet kell benyújtania ahhoz a bírósághoz, amelyhez a jogvita vonatkozásában az eredeti joghatóságot kérték, a kinevezésről vagy a megtámadás okainak ismeretétől számított öt napon belül, ha ezek csak a kinevezés után váltak ismertté (Cikk 178, Eljárási törvények).

Választottbírósági díj Kuvaitban

Kuvaitban, az eljárási törvénynek és a kialakult bírósági gyakorlatnak megfelelően, a választottbírósági ítéletet írásban kell meghozni, és annak a következőket kell tartalmaznia:[4]

• A választottbírósági megállapodás másolata (Cikk 183 az eljárási törvény);
• A felek állításainak összefoglalása és az igazoló dokumentumok;
• A díj okai;
• A díj dátuma;
• A díj helye;
• A választottbírák vagy azok többségének aláírása (ha az egyik választottbíró nem hajlandó aláírni, a díjat mindazonáltal érvényesnek tekintik, ha az elutasítás szerepel a kitüntetésben).

Cikk értelmében 183(2) az eljárási törvény, a választottbírósági ítéletet arab nyelven kell meghozni, hacsak a Felek másként nem állapodnak meg, ebben az esetben letétbe helyezéskor hivatalos fordítást kell csatolni.

Bírói választottbírósági törvény

A bírói választottbírósági törvény 1995 (ben módosított 2013 számú törvénnyel. 12) egy másik eszköz Kuvaitban a választottbírósági eljárás irányítására. Cikket a bírósági választottbírósági törvény váltotta fel 177 az eljárási törvény, amely előírta a kuvaiti igazságügyi minisztérium alkotmányát egy vagy több választott bírói testületből, amelynek elnöke egy bíró és két kereskedő lett. A bírósági választottbírósági törvénynek több megkülönböztető jellemzője van. Első, előírja a „vegyes”Választottbírósági eljárás, mivel a választott bírói testület az állam által kinevezett bírákból és a felek által kinevezett választott bírákból áll. Második, előírja a bírósági választottbírósági törvény végrehajtása után lezárult viták kötelező joghatóságát, amelyek tartalmazzák a lehetséges viták választottbírósági úton történő rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, de nem határoz meg olyan választott testületet, amelyhez az ilyen vitákat benyújtják. A viták másik kategóriája, amelyek felett a választottbírói testület kötelezően illetékes, a kormányzati szervek közötti viták (például. Minisztériumok, állami vállalatok és társaságok, amelyek tőkéje teljes mértékben az állam tulajdonában van) vagy az összes ilyen intézmény között.

A bírói választottbírósági törvény ezért külön joghatóságot ír elő az egyének és a kuvaiti kormány közigazgatási szervei vagy minisztériumai közötti viták rendezésére.. Ezt azzal magyarázták, hogy csökkenteni kell a kuvaiti igazságszolgáltatás terheit, mivel ezek a viták általában a közpénzek kérdését érintik.. A választottbírói testület csak olyan ügyeket hallgat meg, amelyek értéke nem haladja meg az ötszázezer kuvaiti dinárt (KD 500,000), beleértve az adminisztratív szerződésekből eredő pénzügyi konfliktusokat. Az ilyen típusú választottbírósági eljárás teljes egészében arab nyelven zajlik, és csak a kuvaiti törvények kérdéseire korlátozódik.

A bírósági választottbírósági törvényt kifogásolták, hogy pusztán a hazai választottbíráskodást szem előtt tartva készült, mivel számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek nem választottbírósági szempontból barátságosak, és továbbra is figyelmen kívül hagyja a hazai és a nemzetközi választottbíráskodás szokásos megkülönböztetését.

Választottbírósági intézmények Kuvaitban

Kuvaitban nincs olyan vezető intézményi választottbírói testület, amely kielégítené a külföldi felek igényeit, és hatékonyan, átláthatóan vagy angol nyelven folytatna eljárásokat.. A Kuvaiti Kereskedelmi és Iparkamara („KCCI”) bizonyos erőfeszítéseket tett a választottbíróság elősegítése érdekében, például, megállapításával Kuvaiti Kereskedelmi Döntőközpont ("KCAC") ban ben 1999, azzal a céllal, hogy rugalmas és hatékony választottbírósági eljárás biztosításával támogassa a választottbírósági eljárásokat a kereskedelmi viták rendezésében. Azóta, a KCCI aktív szerepet játszott Kuvaitban a választottbíráskodás előmozdításában és tudatosításában. A KCAC szabályai előírják, hogy a UNCITRAL választottbírósági szabályok meghatározott esetekre vonatkozó rendelkezések hiányában kell alkalmazni a KCAC szabályzatában vagy az eljárási törvényben (Cikk 7 a KCAC szabályainak). sajnálatos módon, korlátozott forrásokkal az angol pártok számára és kevés támogatással, a KCAC állítólag nem tartja be a nemzetközi normákat, és nem teljesíti a külföldi felek igényeit.

A külföldi választott bírósági díjak elismerése és végrehajtása Kuvaitban

A napos oldalon, Kuvait részt vett a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezményben (az "New York-i egyezmény”) mivel 1978. Kuvait szabványos fenntartással élt azzal kapcsolatban, hogy a New York-i Egyezményt csak a másik Szerződő Állam területén kötött határozatok elismerésére és végrehajtására alkalmazza..[5] Ha a viszonossági követelmény teljesül, a külföldi választott bírósági döntéseket általában Kuvaitban hajtják végre, ha a következő feltételek teljesülnek:[6]

• a külföldi ítéletet olyan ügyben ítélik oda, amely választott bírósági eljárás tárgyát képezheti, és abban az országban érvényesíthető, ahol odaítélték;
• a külföldi díjat egy illetékes bíró adja ki annak az országnak a törvényei alapján, amelyben odaítélték;
• a feleket azonnal a bíróság elé hívják, és képviselniük kell őket;
• a díj olyan témában jár, amely nem ellentétes annak az országnak a törvényeivel, amelyben odaítélték;
• a díj nem lehet ellentétes a kuvaiti bíróságokon már meghozott ítéletekkel, és nem sértheti a kuvaiti erkölcsöt vagy a közrendet.

A külföldi választott bírósági döntések elismerésére és végrehajtására vonatkozó vonatkozó nemzeti jogszabályok a következők:, újra, az eljárási törvény, Cikk 199, amely előírja, hogy a külföldi ítéletek csak akkor tekinthetők érvényesnek és végrehajthatónak, ha a kérdéses külföldi törvény előírja a kölcsönös elismerést és végrehajtást.

Kuvait részt vesz számos más regionális egyezményben is, amelyek a külföldi választott bírósági döntések elismerése és végrehajtása szempontjából relevánsak, beleértve:

• Az Rijád igazságügyi együttműködésről szóló egyezménye 1983 - a külföldi választottbírósági határozatok elismerésének és végrehajtásának biztosítása az alapjogi vita tárgyának felülvizsgálata nélkül, feltéve, hogy az ilyen ítéletek vagy választott bírósági döntések nem sértik a közrendet, erkölcs vagy annak az államnak az alkotmánya, amelyben a végrehajtást kérik, vagy az iszlám törvény legfőbb elvei;
• Az Arab Liga egyezmény a határozatok végrehajtásáról 1952 which deals with the enforcement of judgments and arbitral awards in all Member States of the Arab League which have ratified the Convention, mégpedig Egyiptom, Irak, Jordánia, Kuvait, Líbia, Szaud-Arábia, Szíria és az Egyesült Arab Emírségek;
• Az Ammán egyezmény a kereskedelmi választottbírósági eljárásról 1987 - minden arab állam számára nyitott tagsággal rendelkező regionális megállapodás. Az Ammán Egyezményt Egyiptom kivételével minden arab ország aláírta. Nem élvez nagy népszerűséget, azonban, az egyik korlátozás a cikkben található 23 hogy az összes beadvány és beadvány arab nyelven készüljön.

Beruházási választottbíróság és Kuvait

Kuvaitnak van jelentős számú kétoldalú beruházási szerződést írt alá („BIT féle”), amelyek egy része még nincs hatályban, néhány pedig megszűnt (A BIT Indiával, Moldova, pulyka, Pakisztán, Marokkó, Egyiptom és Irak megszűnt).[7] Kuvait számos más befektetési rendelkezést tartalmazó nemzetközi szerződésnek is részes fele, beleértve az Öböl-menti Együttműködési Tanács által aláírt több szerződést („GCC”), amelynek Kuvait a tagállama:[8]

• ÖET-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás (hatályban);
• ÖET-India keretmegállapodás (aláírva, nem hatályos);
• EK – ÖET együttműködési megállapodás (hatályban);
• GCC gazdasági megállapodás (hatályban);
• Az ÖET-Egyesült Államok keretmegállapodás (2012) (aláírva, nem hatályos);
• Kuvait-USA TIFA (aláírva, nem hatályos);
• OIC beruházási megállapodás (lát "Döntőbíráskodás az OIC beruházási megállapodás alapján”) (hatályban);
• Arab befektetési megállapodás (1980);
• Arab Liga befektetési megállapodás (1970).

Kuvait szintén részes fele a befektetési viták rendezésének nemzetközi központjában („ICSID”) Egyezmény azóta 1979.[9] Kuvait jelenleg több ICSID-választottbíróságon és egy megsemmisítési eljárásban védekezik, nevezetesen:

• Bachar kiwan v. Kuvait állam (ICSID ügy. milliárd 20/53), a Franciaország – Kuvait BIT alapján indított vitában, francia állampolgár, médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos (ARB / 20/53) (Az Aceris Law jelenleg a felperest képviseli ebben a vitában);
• Ayat Nizar Raja Sumrain és mások v. Kuvait állam (ICSID ügy. ARB / 19/20);
• Almasryia működéséhez & A Touristic Construction Co. fenntartása. L.L.C. (ICSID ügy. ARB / 18/2), amelyen a Döntőbíróság meghozta a Végső Díjat 1 november 2019, azonban, A felperes megsemmisítési eljárást indított, amelyek jelenleg függőben vannak;
• Rizzani de Eccher S.p.A., Obrascón Huarte Lain S.A.. és Trevi S.p.A (ICSID ügy. 17/8).

• Nina Jankovic, Aceris Law LLC

[1] Dongchuan Luo , Jalal El Ahdab, „Választottbíráskodás Kuvaitban “, Választottbírósági eljárás az arab országokkal, (Kluwer International 2011), pp. 305-336.

[2] Dongchuan Luo , Jalal El Ahdab, „Választottbíráskodás Kuvaitban “, Választottbírósági eljárás az arab országokkal, (Kluwer International 2011), pp. 315-316.

[3] Dongchuan Luo , Jalal El Ahdab, „Választottbíráskodás Kuvaitban “, Választottbírósági eljárás az arab országokkal, (Kluwer International 2011), pp. 305-336.

[4] Dongchuan Luo , Jalal El Ahdab, „Választottbíráskodás Kuvaitban “, Választottbírósági eljárás az arab országokkal, (Kluwer International 2011), p. 328.

[5] Lát https://www.newyorkconvention.org/countries

[6] S. A. badah, „Kuvaitban a külföldi választott bírósági döntések elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos szabályok”, (Asian International Arbitration Journal, 2015, Hangerő 11, Probléma 2) p. 147.

[7] Lát https://Investmentpolicy.unctad.org/international-investment-agreements/countries/112/kuwait

[8] GCC –regional intergovernmental organization – consisting of the states of Persian Gulf (Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek)

[9] Lát https://icsid.worldbank.org/sites/default/files/ICSID-3.pdf