Nemzetközi választottbírósági eljárás Törökországban

A nemzetközi választottbírósági eljárást Törökországban az Nemzetközi választottbírósági törvény (Törvény. 4686), , amely 2006 5 július 2001.[1] Törökország nemzetközi választottbírósági törvénye nagyrészt a mintára épült UNCITRAL modelltörvény és Fejezet 12 a svájci nemzetközi magánjogi törvénynek. Belső választottbírósági eljárás Törökországban, másrészről, a Polgári Perrendtartás szabályai az irányadók („CCP”),[2] ami szintén nagymértékben, néhány kisebb módosítással, az UNCITRAL modelltörvény alapján.

Nemzetközi vs. Belső választottbíróság Törökországban

A nemzetközi választottbírósági törvény vonatkozik a székhelyük szerinti választottbírósági eljárásokra (hely) Törökországban és ahol „külföldi”Elem létezik. A 9. cikkben meghatározottak szerint 2 nemzetközi választottbírósági törvény rendelkezéseit, a „idegen elem”Létezik az alábbi körülmények egyikében:

• a lakóhely, a felek állandó lakóhelye vagy üzleti helye különböző országokban található;
• a lakóhely, a felek állandó lakóhelye vagy üzleti helye a helytől eltérő országban van (ülés) a választottbírósági megállapodásban megjelölt választottbírósági eljárás vagy a helyszín (ülés) a választottbírósági megállapodásnak megfelelően meghatározott választottbírósági határozatot; vagy más országban, mint ahol az alapul szolgáló megállapodás jelentős részét teljesíteni kell, vagy ahol a vita tárgya szorosan összefügg;
• a társaságok legalább egy részvényese, aki a választottbírósági megállapodás alapjául szolgáló fő megállapodás fele, külföldi tőkét hozott Törökországba a külföldi befektetési szabályok szerint, vagy ahol kölcsön- vagy értékpapír -megállapodást kell kötni a megállapodás végrehajtásához külföldről származó külföldi tőke biztosítása érdekében; vagy
• a választottbírósági megállapodás alapjául szolgáló fő megállapodás vagy jogviszony okozza a tőke vagy az áruk egyik országból a másikba történő mozgását.

A nemzetközi választottbírósági törvény akkor is alkalmazandó, ha a felek beleegyeztek a kérelembe, vagy a választottbíróság úgy dönt, hogy a választottbírósági eljárást az említett törvénynek megfelelően kell lefolytatni. Ebben az esetben, a választottbírósági székhely kötelező szabályai is érvényesek.[3] A török ​​nemzetközi választottbírósági törvény által előírt kötelező szabályok közé tartozik, többek között, a következő:

• A feleknek egyenlő jogokat és hatásköröket kell biztosítani a választottbírósági eljárásban (Cikk 8);
• A választottbírák számának egyenlőtlennek kell lennie (Cikk 7(A));
• Ha a fél a választottbírósági eljárás megkezdése előtt ideiglenes jogorvoslatot kért a bíróságtól, belül automatikusan meg kell kezdeni az eljárást 30 napok, másképp, az ideiglenes kármentés automatikusan megszűnik (Cikk 10(A));
• A díjnak tartalmaznia kell a törvény által előírt elemeket (Cikk 14);
• A választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezése iránti keresetet belül kell benyújtani 30 napok (Cikk 15).

A viták választottbírósága Törökországban

Mind a nemzetközi választottbírósági törvény, mind a KKP biztosítja ezt a vitát in rem az ingatlanokkal kapcsolatos viták és a felek szándéka alá nem tartozó viták nem dönthetők el, azaz, meg kell hallgatni az állami bíróságok előtt.[4] A Török Semmítőszék döntéseivel összhangban, ezek tartalmazzák, elsősorban:

• Csődeljárás;
• A közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartozó viták;
• A közrenddel kapcsolatos viták;
• Családjoggal kapcsolatos viták;
• Büntetőjoggal kapcsolatos viták;
• Alapítványokkal és egyesületekkel kapcsolatos viták;
• Földtörlési vagy nyilvántartási ügyek;
• A bérleti díj megállapításából vagy kiürítésből eredő viták az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos szerződésekhez kapcsolódnak.

Választottbírósági megállapodások

Cikk értelmében 4 nemzetközi választottbírósági törvény rendelkezéseit, a választottbírósági megállapodásokat írásban kell megkötni, és a felek által aláírt írásbeli dokumentum formájában is létrejöhetnek, egy levél, egy távirat, egy telex, a felek közötti faxcsere vagy elektronikus adathordozó. A szerződésben a választottbírósági záradékot tartalmazó dokumentumra történő hivatkozás választottbírósági megállapodást jelent, feltéve, hogy a hivatkozás olyan, amely ezt a záradékot a szerződés részévé teszi.

Abban az esetben, ha a felperes keresetlevelében érvényes választottbírósági megállapodás meglétét állítja, és a válaszadó ezt nem kifogásolja védekezésében, az érvényes választottbírósági megállapodás követelményét teljesítettnek tekintik. Továbbá, A török ​​bíróságok úgy ítélték meg, hogy a választottbírósági megállapodás érvényes legyen, a felek azon szándékának, hogy a vitát választottbíróság elé utalják, világosnak és kétségtelennek kell lennie. A választottbírósági megállapodást aláíró képviselőnek különleges felhatalmazással kell rendelkeznie a választottbírósági megállapodás megkötéséhez.[5]

Választottbírák kinevezése a nemzetközi török ​​választottbírósági törvény alapján

Cikk értelmében 7(B) török ​​nemzetközi választottbírósági törvény rendelkezéseit, a felek megállapodásának hiányában, a nemzetközi választottbírósági törvényben meghatározott alapértelmezett eljárás a választottbírák kinevezésére:

• Ha a felek nem tudnak megállapodni az egyedüli választottbíró kijelöléséről, a választottbírót a bíróság nevezi ki az egyik fél kérésére;
• Ha három választottbírót kell kinevezni, mindegyik fél kinevez egy választottbírót, és a felek által kijelölt két választottbíró kinevezi a harmadik választottbírót. Abban az esetben, ha valamelyik fél nem jelöl ki belül választottbírót 30 a másik fél kérésének kézhezvételétől számított napon, vagy ha a két fél által kinevezett választottbíró ugyanazon határidőn belül nem nevezi ki a harmadik választottbírót, a választottbírót a bíróság nevezi ki a kérelmező fél kérelmére;
• Ha háromnál több választottbírót kell kinevezni, a választottbírák, aki kijelöli az utolsó választottbírót, a felek azonos eljárásban határozzák meg.

Egy fél kérésére, választottbírókat is kijelölhet a bíróság, ha az egyik fél nem tartja be a megbeszélt eljárást, vagy ha a felek vagy a választottbírók nem tudnak megállapodni, vagy a harmadik fél, szervezet vagy intézmény jogosult a kiválasztásra, de ezt nem teszi meg.

Cikk értelmében 7(C) török ​​nemzetközi választottbírósági törvény rendelkezéseit, a választottbíró megtámadható, ha:

1) Nem rendelkezik a felek által elfogadott képesítésekkel;

2) Ha a felek által elfogadott választottbírósági eljárásnak megfelelően van oka a megtámadásra; vagy

3) Ha a fennálló körülmények indokolt kételyeket vetnek fel pártatlanságával vagy függetlenségével kapcsolatban.

A felek szabadon megállapodhatnak a választottbíró megtámadásának eljárásáról is. A Török Nemzetközi Választottbírósági Törvény előírja, hogy az a fél, amelyik egy választottbírót támadni szándékozik, megtámadhatja azt 30 nappal a választottbíró kinevezése után, vagy miután megtudta a megtámadásra okot adó körülményeket. Abban az esetben, ha a választottbíróság elutasítja a kérelmező fél egy vagy több választottbíróval szembeni megtámadását, az ilyen fél belül bírósághoz fordulhat 30 nap, és kérje a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a választottbíróság döntését. Gyakorlatban, a legtöbb választottbíróság figyelembe veszi a IBA iránymutatások az összeférhetetlenségről a nemzetközi választottbíráskodásban, melyik, azonban, nem kötelező érvényűek a bíróságokra, hanem csak iránymutatásként szolgálnak.

A választottbírósági döntések korrekciója és tisztázása

Cikk értelmében 14 nemzetközi választottbírósági törvény rendelkezéseit, számítási hibák esetén valamelyik fél kérheti a bíróságot, hogy javítsa ki a döntést, írási vagy nyomdai hibákat vagy hasonló hibákat 30 nap a díj odaítélésétől számítva. Egy fél kérheti a díj értelmezését is, részben vagy egészben, ugyanazon határidőn belül. Továbbá, az egyik fél kérheti a bíróságot, hogy adjon ki egy további ítéletet abban az esetben, ha a döntést meghozta infra kicsi (azaz, nem dönt a választottbíróság elé terjesztett összes kérdésben), kiegészítő díj kibocsátásának lehetőségével.

Külföldi választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása Törökországban

pulyka, mint a legtöbb állam ma, fél a New York-i egyezmény a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (az “New York-i egyezmény“) hatálybalépése óta 25 szeptember 1992. Az I. cikkel összhangban(3), Törökország két közös fenntartással élt a New York -i egyezménnyel kapcsolatban, amelyek csekély hatással vannak szinte minden díj végrehajthatóságára:

• Nyilatkozat arról, hogy csak akkor fogja alkalmazni a New York -i egyezményt, ha a díjat a New York -i Egyezményt aláíró államban ítélték oda;
• Törökország a New York -i egyezmény alkalmazhatóságát a török ​​jog szerint kereskedelmi kategóriába sorolt ​​kapcsolatokból eredő konfliktusokra korlátozta.[6]

A választottbírósági ítéletek mellőzése Törökországban

A török ​​jog szerint a nemzetközi és a hazai választottbírósági ítéletek hatályon kívül helyezési/megsemmisítési eljárás alá vonhatók. Cikk 15(A) pontja értelmében a hatályon kívül helyezés iránti kérelem illetékes bírósága az illetékes elsőfokú polgári bíróság (illetékes bíróság törökül). Cikk 15(A) alapvetően ugyanazokat az okokat kodifikálja, amelyeket a cikk tartalmaz 34 az UNCITRAL mintát, amelyek magukban foglalják:

Amennyiben a kérelmet benyújtó fél bizonyítékot szolgáltat erre:

egy) a választottbírósági megállapodás egyik fele valamilyen képtelenség alatt állt; vagy az említett megállapodás nem érvényes azon törvény alapján, amelyre a felek aláírták, vagy, bármilyen jelölés hiánya, török ​​jog szerint;

b) a választottbíróság összetétele nincs összhangban a felekkel’ megegyezés, vagy, [ha nem sikerül ilyen megállapodást kötni] ezzel a Törvénnyel;

c) a választottbírósági ítélet nem a választottbírósági határidőn belül születik;

d) a választottbíróság jogellenesen illetékesnek vagy alkalmatlannak találta magát;

e) a döntés olyan vitával foglalkozik, amelyet a választottbírósági eljárás alá vitelének feltételei nem képeznek, vagy amelyek nem tartoznak ide, vagy olyan döntéseket tartalmaz, amelyek a választottbírósági eljárás alá nem tartoznak;

f) a választottbírósági eljárás nincs összhangban a felekkel’ megegyezés [ami az eljárást illeti], vagy, ha nem sikerül ilyen megállapodást kötni, azzal a feltétellel, hogy az ilyen meg nem felelés befolyásolja a díj lényegét;

g) a feleket nem kezelik egyenlően; vagy

2. ahol a bíróság ezt megállapítja

egy) a vita tárgyát a török ​​jog értelmében nem lehet választottbírósági úton rendezni; [vagy]

b) a díj ellentétes a közrenddel.

A választottbírósági és közrendi kérdéseket figyelembe veszik irodán kívül török ​​bíróságok által, mivel a többi indokot a félretételt kérő félnek kell bizonyítania. A választottbírósági ítélet részben vagy egészben semmisíthető meg.

Választottbírósági intézmények Törökországban

A török ​​felek által választott leggyakrabban használt nemzetközi választottbírói intézmény a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (az "ICC”). Egyéb gyakran használt lehetőségek közé tartozik a svájci választottbírósági központ (korábban a Svájci Kamarák Választottbírósága), a Stockholmi Kereskedelmi Kamara (az "SCC”), és a londoni Nemzetközi Választottbíróság (az "LCIA”).

Ha a helyi intézményekről van szó, az Isztambuli Választottbírósági Központ kiemelkedő intézmény lett az elmúlt években, összhangban a törökországi választottbírósági tudatosság jelentős növekedésével. Az isztambuli választottbírósági központ pártatlan intézményként jött létre 2015, az Isztambuli Pénzügyi Központ szélesebb projektjének részeként. Az isztambuli választottbírósági központ saját, modern választottbírósági szabályokkal rendelkezik, az Az ITSAC választottbírósági és közvetítési szabályai, , amely 2006 26 október 2016. Törökországban más kiemelkedő választottbírósági intézmények is szerepelnek:

• A török ​​kamarák és tőzsdei áruk uniója, Ankarában található, amely a kereskedelmi viták rendezését irányítja;
• Az isztambuli Kereskedelmi Kamara, amely korlátozottan működik, és csak akkor aktiválható, ha a felek közül legalább az egyik tagja.

A nemzetközi választottbíróság jövőbeli kilátásai Törökországban

Az UNCITRAL -mintajogon alapuló választottbírósági törvény elfogadásával és a fő nemzetközi egyezmények ratifikálásával, Törökország nagyon átfogóvá tette választottbírósági törvényét, és kétségtelenül nagy lépést tett előre, és befektetőbarát környezetet teremtett a jelentős infrastrukturális szerződésekhez.

Mindig van hova fejlődni, azonban, mivel a török ​​nemzetközi választottbírósági törvény nem nyújt megoldást néhány modern problémára, amellyel a felek szembesülnek a nemzetközi választottbírósági eljárásban. Például, nem tartalmaz rendelkezéseket harmadik fél beavatkozására és/vagy további felek csatlakozására vonatkozóan, amelyek relevánsak, tekintettel arra, hogy a nemzetközi választottbírósági törvény alapján felmerülő számos vita közös vállalkozásokat érint, konzorciumok vagy hasonló, több felet érintő megállapodások. Továbbá, annak ellenére, hogy megpróbálta korlátozni a bíróságok beavatkozását és felgyorsítani a választottbírósági eljárást, a megsemmisítés iránti keresetről szóló határozat elleni fellebbezés lehetősége - és ezáltal az ítélet kettős ellenőrzéséről rendelkezik - a valóságban ellentétes hatásúnak tűnik. Továbbá, míg a választottbíróság elrendelheti az elrendelést vagy az előzetes lefoglalást, és tanúvallomást kérni egy fél kérésére, hacsak másként nem állapodnak meg, nem adhat ideiglenes jogorvoslatot, amely harmadik feleket kötelez, vagy amelyeket hivatalos hatóságoknak vagy végrehajtási hivataloknak kell végrehajtaniuk. A választottbírák hatáskörének hiánya a végrehajtó intézkedések meghozatalára egy másik példa az állami bíróságoknak tulajdonított nagy szerepre, miközben akár azt is meg lehet kérdezni, hogy hasznos -e felhatalmazni a választottbírókat az ideiglenes ítéletek meghozatalára, mivel ideiglenes intézkedéseiknek nincs végrehajtó vagy végrehajtó hatása..

• Nina Jankovic, Aceris Law LLC

[1] Nemzetközi választottbírósági törvény, Törvény. 4686 nak,-nek 21 június 2001, megjelent a Hivatalos Közlöny számozott számában 24453 és keltezett 5 július 2001.

[2] Polgári perrendtartás, Törvény. 6100 nak,-nek 12 január 2011, megjelent a Hivatalos Közlöny számozott számában 27836 és keltezett 4 február 2011, Fejezet 11, Cikkek 407-444. -Án lépett hatályba a törvény 1 október 2011.

[3] Ali Yesilirmak, Ismail G.. Ihlet, Választottbírósági eljárás Törökországban, (Wolters Kluwer, 2015), Fejezet 1, p. 4.

[4] Turkish International Arbitration Law, Cikk 1(4); CCP, Cikk 408.

[5] Court of Appeals, 19^th Polgári Jogi Kamara, 21 Lehet 2007, Fájlszám. 2007/380, Számú határozat. 2007/5114.

[6] Whether a dispute arises from commercial issues is determined by taking into consideration the Turkish Commercial Code, Törvény. 6102 nak,-nek 13 január 2011, megjelent a Hivatalos Közlöny számozott számában 27846 és keltezett 14 február 2011, Cikk 3.