A rendõri hatalom doktrína szerint, A fogadó államok végrehajthatják törvényeiket a külföldi befektetőkkel szemben anélkül, hogy bármilyen szabálysértésért felelősek lennének.
Például, a fogadó állam visszavonhatja a befektetönek nyújtott koncessziót, ha a befektetö nem felel meg az elöbbi törvényeinek. A bíróság Quiborax v. Bolívia egyetértett a válaszadó azzal érvelésével, miszerint, ha a visszavonási rendelet Bolívia szuverén jogának jogszerű gyakorlása volt a területén felmerülő törvényszegések szankcionálására, ez nem minősül kompenzálható vételnek. A bíróság az American Law Institute Restatementre utal (Harmadik) a külkapcsolatokról szóló törvény, Tecmed v. Mexikó, CME v. Cseh Köztársaság, Genin v. Észtország és A Swisslion v. Macedónia. Úgy vélte, hogy a rendõri hatalom doktrína különösen igazodik a kizsákmányolás jogainak esetéhez (például licenceket vagy engedményeket) amelyek bizonyos követelményeknek a külföldi befektető általi teljesítésétől függnek.
azonban, a bíróság elismerte, hogy az államok rendõri hatalma nem korlátlan, és ez húzza a doktrína határait. A bíróság, ban ben Quiborax v. Bolívia, háromrészes tesztet alkalmaz annak ellenőrzésére, hogy a rendőrségi hatalom felhasználása jogszerű-e, és vajon az állam rendőri hatásköreinek gyakorlásaként álcázott valós cselekedet. A bíróság ellenőrizte (én) hogy a visszavonás a felperes tényleges jogsértésén alapul-e; (ii) vajon a jogsértéseket valóban szankcionálják-e a koncessziók megszüntetésével?; és (iii) a visszavonást a megfelelő eljárásnak megfelelően hajtották-e végre. Ez a három feltétel kumulatív.
A befektető törvényszegés
Bolívia két állítólagos jogsértés miatt visszavonta a engedményt. Első, a befektető szisztematikusan megtagadta az adóhatóságok számára történő információszolgáltatást, ily módon megakadályozva az adóellenőrzéseket. Második, a kinyert érc mennyiségének eltérése a bejelentett és a ténylegesen szállított mennyiségben megsértette az adótörvényt. Az első alaphoz viszonyítva, a bíróság megállapította, hogy a befektetőt nem értesítették, és így nem volt képes részt venni az ellenőrzésben. A második jogalapot nem igazolták ténylegesen.
A koncesszió megszüntetésével szankcionált jogsértés
Az állam hivatkozhat a rendõri hatalom doktrínájára, ha megállapítja, hogy létezik-e kapcsolat a befektetõ által elkövetett jogsértés és a koncesszió visszavonása között.. Más szavakkal, a törvény vagy a szerződés rendelkezése előírja ezt konkrét jogsértés esetén, a koncessziót visszavonják.
A bíróság megállapította, hogy a bolíviai törvény, a válaszadó felhívta, nem adott átfogó felhatalmazást a kormány számára a engedmények érvénytelenítésére, ha az ellenőrzések megerősítik a bolíviai törvény megsértését. Ez csak akkor engedte meg a kormánynak, hogy érvénytelenítse a engedményeket, ha az ellenőrzések olyan jogsértéseket állapítottak meg, amelyeket érvénytelenség szankcionált a hatályos törvények és rendeletek szerint. Következésképpen, a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a befektető állítólagos jogsértése nem igazolja a koncesszió visszavonását.
A visszavonást a megfelelő eljárásnak megfelelően kell végrehajtani
A bíróság megállapította, hogy a koncessziók visszavonása nem felel meg a megfelelő eljárás minimumszabályainak, akár a nemzetközi, akár a nemzeti jog alapján. A bíróság hivatkozott a nemzetközi jog szerinti, a 2000 ADC v. Magyarország, megkövetelitényleges és érdemi jogi eljárás egy külföldi befektető számára, hogy igényt állítson a már meghozott vagy a közeljövőben meghozandó megfosztó intézkedések ellen.Még akkor is, ha a bolíviai törvény számos alkotmányos vagy közigazgatási intézkedést ír elő, amelyeket a befektető megkísérelte megtenni, a bíróság megállapította, hogy a szabályszerű eljárást nem tartották tiszteletben, a meghatározó tényezők az, hogy a beruházók nem kerültek meghallgatásra az ellenőrzések során.
Ennek eredményeként, a bíróság megállapította, hogy a koncesszió visszavonása nem volt Bolívia rendőri hatásköreinek legitim gyakorlása. A határozat másolata az alábbiakban érhető el.
- Andrian Beregoi, Aceris Law SARL