A többszintű vitarendezési záradékok a modern választottbírósági megállapodások közös jellemzői. tipikusan, ezek előírják, hogy a szerződő felek kizárják, hogy vitájukat választottbíróság elé vigyék mindaddig, amíg bizonyos előfeltételeket nem teljesítettek. (az úgynevezett "feltételek precedensek” választottbíróságra). azonban, egyértelműnek tűnő jellemük ellenére, a többszintű vitarendezési záradékok végrehajthatósága gyakran bizonytalan, és néha megtámadható, lehetővé teszi a fél számára, hogy vitáját választottbíróság elé terjessze anélkül, hogy eleget tenne annak. Valóban, e záradékok kétértelmű és problematikus természete arra késztetett néhány tudóst, hogy a témát „lehangoló mocsár”.[1]
Végül, azt a kérdést, hogy a többszintű vitarendezési záradék kötelező érvényű-e, eseti alapon kell meghatározni, a választottbírósági megállapodás konkrét megfogalmazásától függően, valamint az A jogi határozat a szerződés. Bár mindig fontos egy jogi szakértő céggel konzultálni, ha ilyen árnyalt témával foglalkozunk, néhány vezérelv leolvasható abból a módból, ahogyan a bíróságok korábban megközelítették a kérdést.
Feltételek bizonyossága
Talán a legfontosabb az összes közül, a többszintű vitarendezési záradék feltételeinek kellően biztosnak kell lenniük ahhoz, hogy végrehajthatók legyenek. Amint azt egy angol bíróság megállapította ó, egy ilyen záradékkell lennie kellően világos és biztos objektív kritériumok alapján […] a felek további megállapodása nélkül.”[2]
Mint olyan, a megállapodás benne Sulamerica, amely azt mondta, hogy "választottbíróságra való hivatkozás előtt, [a bulik] törekedni fog a vita békés megoldására közvetítéssel” végrehajthatatlan volt, mert nem utalt semmilyen konkrét közvetítési folyamatra, és nem is adott utasítást a közvetítő kiválasztásához.[3] A kérdés lényege az, még akkor is, ha a többszintű vitarendezési záradék betartására vonatkozó kötelezettség megállapításra került, a bíróságnak szinte lehetetlen lenne megállapítani, hogy a felek betartották-e azt.
A hasonló problémák elkerülésének egyik lehetősége az, ha közvetlenül hivatkozik bizonyos alternatív vitarendezési szabályokra vagy e szolgáltatások bizonyos szolgáltatóira, mint például LAKÁSOK vagy a CÉDRUS. Azokat a záradékokat, amelyek ezt teszik, sokkal nagyobb valószínűséggel tekintik a felekre nézve kötelező érvényű precedens feltételeit bevezetőnek.
azonban, az ad-hoc eljárásokat magában foglaló, választottbírósági eljárást megelőző szintek is kötelező érvényűek lehetnek. Ban,-ben Csatorna alagút tok, például, kötelező érvényűnek nyilvánították a választottbírósági eljárás megindítását megelőző eseti szakértői döntés meghozatalának követelményét.[4] A döntő fontosságú, hogy a többszintű vitarendezési záradék kellően egyértelmű legyen ahhoz, hogy a bíróságok objektív kritériumok alapján érvényesítsék.. Mint olyan, Kayali leírja a „megfogalmazni[ing] az egyik lépésről a másikra való átmenet” egy ilyen záradékon belül.[5]
A jóhiszemű tárgyalás követelményei
Hasonló szellemben, számos joghatóság bírósága úgy ítélte meg, hogy a puszta tárgyalási megállapodások végrehajthatatlanok, mivel azok feltételei nem bizonytalanok..[6] Ugyanez vonatkozik minden olyan megállapodásra, amely mindent megtesz a vita békés megoldására a választottbírósági eljárás előtt, vagy megkísérli ezt jóhiszeműen megtenni.. Ezeket a kifejezéseket kerülni kell a többszintű vitarendezési záradékok megfogalmazásakor, mivel eredendően bizonytalanok, és egyes bíróságok és választottbíróságok képtelenek lesznek érvényesíteni azokat.
Ennek szemléltetésére, ügyében ítélt New York-i bíróság Mocca Lounge hogy “még akkor is, ha a szerződésben szereplő záradékot kifejezetten úgy kell értelmezni, hogy a fél minden tőle telhetőt megtesz, Egy ilyen záradék érvényesítéséhez elengedhetetlen egy világos iránymutatás, amelyhez képest a fél legjobb erőfeszítéseit mérni lehet”.[7]
Figyelemre méltó kivétel ez alól az ausztrál eset United Group Rail Services Ltd., ahol kötelező megtartanivalódi és jóhiszemű tárgyalások” volt végrehajtható.[8] Ez arra utal, hogy bizonyos körülmények között, még a jóhiszemű tárgyalásról szóló megállapodás is végrehajtható.
Kötelező nyelv
A kötelező érvényű többszintű vitarendezési záradék további kulcseleme a kötelező nyelvezet használata, mint pl.köteles” a szintek összekapcsolásához. Másképp, a bíróságok azt kockáztatják, hogy a többszintű vitarendezési záradék szintjei nem kötelezőek, ezzel lehetővé téve a felek megkerülését.
Például, az ICC. sz. 4230, egy kitétel, amely franciául kimondja, hogy "A jelen szerződéssel kapcsolatos minden vita békés úton rendezhető"nem kötelező érvényűnek tartották, mivel a "" szó használatalehet” jelezte, hogy ez opció, de nem kötelezettség. A törvényszék megállapította, hogy a választottbírósági eljárást megelőző szakasz kötelező jellege legyen „kifejezetten jelezték.”[9]
Mindazonáltal, előfordulhat, hogy még a többszintű, kötelező nyelvezetű vitarendezési záradékok sem érvényesülnek. Ez volt a döntése a svájci szövetségi legfelsőbb bíróság ítélete, szerinti megállapodást tekintette Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (jellemzően ún FIDIC) 1999 Szerződési feltételek.[10] Különösen, a szerződési feltételek megkövetelték, választottbírósági eljárás előtt, a vitát vitabíráló testület elé utalnák. azonban, két évvel azután, hogy a kérelmező kiadta az erre vonatkozó szándékát, ilyen testületet még fel kellett állítani. A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy az a hosszú időtartam, amely eltelt anélkül, hogy a felek el tudták volna tartani a választottbírósági eljárást megelőző fokozatot, azt jelenti, hogy azt nem kell végrehajtani.. Ezen a ponton azt is nagyon valószínűtlennek tartották, hogy a választottbírósági eljárást megelőző szint befolyásolja egy későbbi választottbírósági eljárás valószínűségét, ezzel meghiúsította a célját.
Ez bemutatja, hogyan, egyes joghatóságokban, lehetséges lehet a többszintű vitarendezési záradékok egyes részei megkerülése, ha az előfeltétel szintek teljesítése lehetetlennek bizonyul, vagy ha nyilvánvaló, hogy az előfeltétel szintek hatástalanok lesznek.
Szem előtt kell tartani azt is, hogy a többszintű vitarendezési záradékok néha a eljárási megfontolás, és nem joghatósági. Más szavakkal, a többszintű vitarendezési záradékok be nem tartása nem befolyásolhatja a bíróság joghatóságát a vita elbírálására, bár ez attól függ az alapul szolgáló választottbírósági megállapodás irányadó joga.
Következtetés
A többszintű vitarendezési záradékok érvényesíthetősége árnyalt kérdés, nagyban függ az adott megállapodás szövegétől és az irányadó jogtól. Hogy végrehajtható legyen, egy többszintű vitarendezési záradékot kellően bizonyos nyelvezeten kell megfogalmazni ahhoz, hogy a bíróság objektív kritériumok alapján végrehajthassa azt. Ködös rendelkezések, mint például azok, akik megkísérlik a jóhiszemű tárgyalási kötelezettséget létrehozni, gyakran nem érvényesülnek a feltételeikben rejlő bizonytalanság miatt. Ugyanilyen fontos, hogy a többszintű vitarendezési záradékok olyan kötelező nyelvezeteket használjanak, mint pl.köteles”, bár bizonyos körülmények között az ilyen kötelező, választottbírósági eljárást megelőző szintek továbbra is elkerülhetők.
[1] G. Born és M. Scekic, „Egy szomorú mocsár” a C. David, Az erény gyakorlása a nemzetközi választottbíróságon belül (Oxford University Press 2015).
[2] Ohpen Operations UK Limited kontra Invesco Fund Managers Limited [2019] EWHC 2246 (TCC), [2019] HELYI JAVÍTÁS UTÁNI 576, ¶32.
[3] Sulamerica CIA. National Insurance S.A.. v Zurich Brasil Seguros S.A. [2012] EWHC 42 (Comm), [2012] 1 Lloyd's Rep 275, ¶¶27-28.
[4] Channel Tunnel Group Ltd. és egy másik v Balfour Beatty Construction Ltd. [1993] AC 334, pp. 345-346.
[5] D. Kayali, A többszintű vitarendezési záradékok végrehajthatósága, 27(6) Nemzetközi Választottbírói Lap (2010), pp. 573-575.
[6] G. Született, Nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárás (3rd edn., 2023), §5.08[A].
[7] Mocca Lounge, Inc. v. John Misak et al. (1983) 94 A.D.2d 761, p. 763-764.
[8] United Group Rail Services Ltd. v Rail Corporation New South Wales [2009] NSWCA 177, ¶ 28.
[9] ICC-ügy. 4230, Részleges díj, 1. o.
[10] 4A_124/2014 július 7 2014, pp. 17-19.