A nemzetközi választottbírósági megállapodásokban gyakran találkozhatunk a választottbírósági eljárást megelőző követelményekkel.[1] Ezen eljárási követelmények betartása, többszintű vitarendezési záradékok tartalmazzák, jellemzően a választottbírósági eljárás megindításának előfeltétele.[2]
E követelmények alapvető célja annak biztosítása, hogy a vitában álló felek valódi erőfeszítéseket tegyenek a problémáik békés megoldására, mielőtt költséges jogi eljárásokhoz folyamodnának.. Ennek az előzetes lépésnek a kötelezővé tételével, a törekvés a békésebb megoldások elősegítése.
A választottbíráskodást megelőző legáltalánosabb eljárási követelmény a tárgyalás, közvetítés vagy konzultáció. Resort a vitatábla számos építési szerződésben is előírják.
Például, annak érdekében, hogy a választottbírósági eljárás kezdeményezése előtt az ICC Közvetítési Szabályai alapján közvetítést igényeljen, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara a következő rendelkezést javasolja, amelyek közvetlenül beilleszthetők egy kereskedelmi szerződésbe:
Bármely vita esetén, amely e szerződésből származik, vagy azzal összefüggésben, a felek először a vitát a Nemzetközi Büntetőbíróság mediációs szabályai alapján utalják az eljárásba. Ha a vitát az említett szabályok szerint nem rendezték meg 45 a mediáció iránti kérelem benyújtását követő napon belül, vagy a felek által írásban megállapodott egyéb határidőn belül, ezt a vitát ezután a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara választottbírósági szabályai alapján véglegesen rendezik egy vagy több választottbíró, akiket az említett választottbírósági szabályzatnak megfelelően neveznek ki..
Bár általában körültekintően jár el a választottbírósági eljárás előtti követelmények betartása, gyakorlatban, a felek gyakran nem ezt teszik. A bíróságok különböző megközelítéseket alkalmaztak annak meghatározásában, hogy a választottbírósági eljárást megelőző követelmények kötelezőek-e.
Választottbíráskodást megelőző követelmények: Kötelező vagy nem?
A választottbírósági eljárást megelőző követelményekkel kapcsolatos fő problémák az azokat meghatározó záradék értelmezéséből adódnak. Sok törvény szerint az a megértés, hogy ha nincs tiszta nyelvhasználat, az eljárási követelmények pusztán törekvő jellegűek és nem kötelezőek.
A választottbírósági eljárást megelőző követelményeket meghatározó záradékok megfogalmazása ad alapot a kötelező megfelelés megkérdőjelezésére. A bíróságok nem meglepő módon úgy ítélték meg, hogy az ilyen záradékokban használt szavak elengedhetetlenek. A „shall” szó használata nagyobb valószínűséggel értelmezhető kötelező érvényűnek, mint az eltérő megfogalmazás, például „lehet” vagy „lehet”.[3]
Továbbá, a választottbírósági eljárást megelőző követelményre vonatkozó időkeret bejelölése növeli annak valószínűségét, hogy azt kötelező erejűnek tekintik, az ICC-ügyben foglaltak szerint 9812.[4] Ennélfogva, a szerződés kidolgozásakor, a feleknek ügyelniük kell arra, hogy a rendelkezést ne hagyják nyitva az értelmezésre, olyan általános kifejezéseket használva, mint pl.jóhiszeműen tárgyalni” kötelező időkorlátok nélkül.[5]
Ha a felek a választottbírósági eljárást megelőző követelményként megállapodnak a közvetítésben, meg kell nevezniük a tervezett intézményt vagy közvetítőt. Ilyen módon, a rendelkezés nagyobb valószínűséggel lesz kötelező, és vita esetén megkönnyíti a közvetítő kiválasztását is.
A választottbírósági eljárást megelőző követelmények jellege
A választottbírósági eljárást megelőző követelmények jellemzésével összefüggésben, a bíróságok különböző ítéleteket hoztak, megállapítása szerint a választottbírósági eljárást megelőző követelmények vagy „joghatósági” jellegűek, az „elfogadhatóság” kérdése, vagy „eljárási” jellegű kérdés. Ez bizonytalanná teszi a választottbírósági eljárást megelőző követelmények be nem tartása következményeit.[6]
Az angol jog álláspontja ebben a kérdésben rendeződöttnek tűnik: a választottbírósági eljárást megelőző eljárások betartása az elfogadhatóságra vonatkozik. Ez az álláspont nyilvánvaló a legutóbbi angol Legfelsőbb Bíróság ítéleteiből, mint például NWA & Anor kontra NVF & elődök [2021] EWHC 2666 (Comm). Egyéb joghatóságok, azonban, eltérő nézeteket vallanak ebben a kérdésben.
Tekintet nélkül, a felek szándékát valószínűleg figyelembe veszik annak eldöntésekor, hogy a választottbírósági eljárást megelőző követelmények kötelezőek-e. Ha a felek szándékából nyilvánvaló, hogy a feltételek teljesülése előtt nem jön létre felhatalmazás, követelmények „joghatósági”-nak tekinthetők.[7] Másképp, valószínűbb, hogy az „elfogadhatóság” kérdésének tekintik őket.
A választottbírósági eljárást megelőző követelmények kötelező jellegének jellemzésének bizonytalansága befolyásolja a be nem tartás következményeit, ami szankcióhoz vezethet, az eljárás felfüggesztését, vagy a kereset elutasítása.[8] Ha a választottbírósági eljárást megelőző követelményeket joghatósági jellegűnek találják, azonban, a választottbírósági eljárást megelőző követelmények be nem tartása megkérdőjelezheti a végül meghozott választottbírósági határozat végrehajthatóságát.
Következtetés
A választottbírósági eljárást megelőző követelmények kötelező jellege nagymértékben függ a záradék pontos megfogalmazásától, a felek szándéka, és a kérdéses joghatóság. Mint olyan, a feleknek világosan kell megfogalmazniuk, teljes mértékben tisztában vannak választott megfogalmazásuk következményeivel. Ennek során, nemcsak megállapodásaik érvényességét biztosítják, hanem egyértelmű utat is szabnak az esetleges vitarendezéshez.
[1] D. Caron, S. schill, A. Cohen Sad, E. Triantafilou, Az erény gyakorlása a nemzetközi választottbíróságon belül, Fejezet 14, G. Született, M. Scekic, Választottbíráskodás előtti eljárási követelmények „Egy lehangoló mocsár”, (Oxford University Press, 2015), p. 227.
[2] G. Született, Nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárás (3rd ed., 2021), Fejezet 5, p. 916.
[3] D. Jiménez Figueres, Többszintű vitarendezési záradékok az ICC választottbíróságában (2003), p. 3.
[4] D. Caron, S. schill, A. Cohen Sad, E. Triantafilou, Az erény gyakorlása a nemzetközi választottbíróságon belül, Fejezet 14, G. Született, M. Scekic, Választottbíráskodás előtti eljárási követelmények „Egy lehangoló mocsár”, (Oxford University Press, 2015), p. 238.
[5] G. Született, Nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárás (3rd ed., 2021), Fejezet 5, p. 919
[6] D. Caron, S. schill, A. Cohen Sad, E. Triantafilou, Az erény gyakorlása a nemzetközi választottbíróságon belül, Fejezet 14, G. Született, M. Scekic, Választottbíráskodás előtti eljárási követelmények „Egy lehangoló mocsár”, (Oxford University Press, 2015), p. 243.
[7] D. Caron, S. schill, A. Cohen Sad, E. Triantafilou, Az erény gyakorlása a nemzetközi választottbíróságon belül, Fejezet 14, G. Született, M. Scekic, Választottbíráskodás előtti eljárási követelmények „Egy lehangoló mocsár”, (Oxford University Press, 2015), p. 246.
[8] K. Howard, A választottbírósági eljárás előtti követelmény teljesítésének elmulasztása az elfogadhatósági ügy közvetítésére, nem joghatóság (2021).