Tovább 6 szeptember 2023, Anglia és Wales Jogi Bizottsága (az "Jogi Bizottság”) közzétette a régóta várt Zárójelentés a reformjáról 1996 Angol választottbírósági törvény („Zárójelentés”), egy segítőkész zárójelentésének összefoglalója.
Eljárástörténet
Márciusban 2021, az Igazságügyi Minisztérium a Jogi Bizottságot bízta meg annak megállapításával, hogy szükség van-e módosításra 1996 Angol választottbírósági törvény (az "Választottbírósági törvény”) annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is a legkorszerűbb maradjon, és továbbra is népszerűsítse Angliát és Walest a nemzetközi választottbírósági eljárások vezető székhelyeként.
A választottbírósági törvény elsősorban akkor alkalmazandó, ha a választottbíróság székhelye Angliában és Walesben vagy Észak-Írországban található (Szakasz 2(1) A választottbírósági törvény; lát kommentár a választottbírósági törvényhez).
A Jogi Bizottság közzétette zárójelentését, miután áttekintette a jogi közösségtől a szeptemberben közzétett két konzultációs dokumentumra válaszul kapott rengeteg választ. 2022 (Az első konzultációs papír összefoglalója; Válaszok az első konzultációs dokumentumra) és márciusban 2023 (Második konzultációs papír összefoglalója; Válaszok a második konzultációs dokumentumra).
A zárójelentés tartalmazza a Jogi Bizottság következtetéseit és ajánlásait, beleértve a törvénytervezetet, mellékletként 4 a zárójelentéshez (p. 174-183), a választottbírósági törvény módosítási javaslataival.
Most az Egyesült Királyság kormányának kell eldöntenie, hogy végrehajtja-e ezeket (vagy ezek egy részét) ajánlásait, és terjeszti be a törvénytervezetet a brit parlament elé.
A választottbírósági törvény javasolt reformjának összefoglalása
Összegezve, a Jogi Bizottság a választottbírósági törvény reformjára vonatkozó ajánlásai között szerepel:
- új alapszabály hozzáadásával, amely szerint a választottbírósági megállapodásra a székhely joga az irányadó;
- kodifikálja a választottbíróknak az összeférhetetlenség feltárására vonatkozó kötelezettségét;
- új rendelkezésekkel kiegészítve a választottbírók mentelmi jogát a lemondással és a lemondásuk iránti kérelmekkel kapcsolatban;
- olyan rendelkezés bevezetése, amely felhatalmazza a törvényszéket arra, hogy összegzett ítéletet hozzon;
- szakasz értelmében az angol bíróságok hatáskörrel rendelkeznek harmadik felekkel szemben 44 A választottbírósági törvény;
- szakasza szerinti törvényszék joghatóságának megkérdőjelezésének korlátozása 67 A választottbírósági törvény.
A Jogi Bizottság is figyelembe vette, többek között, hogy nincsenek nyomós okok (7.) a titoktartásra vonatkozó törvényi szabállyal kiegészíteni és (8.) szakasz hatályon kívül helyezésére 69 A választottbírósági törvény, amely lehetővé teszi a fél számára, hogy a választottbírósági határozat ellen jogkérdésben fellebbezzen a bírósághoz.
Ezeket a kérdéseket az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk.
1. Alapértelmezett szabály, hogy a választottbírósági megállapodásra a székhely joga az irányadó
A választottbírósági törvény jelenleg hallgat a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jogról.
Zárójelentésében, a Jogi Bizottság új rendelkezés kiegészítését javasolja annak biztosítására, hogy a választottbírósági megállapodás joga az:
- a felek által választott jog;
- ahol nem kötnek ilyen megállapodást, az ülés törvénye.
A Jogi Bizottság azon javaslata, hogy a székhely jogát tegyék a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó alapértelmezett joggá, ellentmond a legutóbbi angol common law álláspontnak., amely szerint az alapul szolgáló szerződés joga az, alapértelmezés szerint, szabályozza a választottbírósági megállapodást. amelyek meghatározzák a választottbírósági eljárás költségeit, ban ben Enka kontra Chubb [2020], az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának többsége háromtagú tesztet határozott meg a választottbírósági megállapodásra alkalmazandó jog meghatározására az angol székhelyű választottbíróságokban, alábbiak szerint (lát kommentárja Özvegy):
- első, a felek által választott jog;
- második, a felek választásának hiányában, az alapul szolgáló szerződés joga;
- harmadik, jogválasztási rendelkezés hiányában a szerződésben, az a jog, amelyhez a választottbírósági megállapodás a legszorosabban kapcsolódik, ami általában a székhely törvénye.
Régóta vita folyik, gyakorlatban és irodalomban egyaránt, arra vonatkozóan, hogy a választottbírósági megállapodásra a székhely joga vagy az alapul szolgáló szerződés joga az irányadó, mindkét oldalon meggyőző érvekkel. A székhely törvényének támogatói azzal érvelnek, hogy az stabil és kiszámítható jogi keretet biztosít. Ellentétben, az alapul szolgáló szerződés jogának támogatói azt állítják, hogy az nagyobb rugalmasságot kínál és elősegíti a felek autonómiáját.
Hozzátéve ehhez a vitához, a Jogi Bizottság úgy ítélte meg Özvegy komplex és kiszámíthatatlan bírálat érte. A Jogi Bizottság találóan kifejti, hogy a hatása Özvegy az lenne, hogy sok választottbírósági megállapodásra külföldi jog vonatkozna (a második végtag alatt a Özvegy szabály, azaz, az alapul szolgáló szerződésre alkalmazandó jog) és ez problémás lehet, mivel a külföldi jog esetleg nem támogatja annyira a választottbíráskodást, mint az angol jog. Ilyen alapon, arra a következtetésre jut, hogy az egyszerűség és a jogbiztonság előmozdítása érdekében a székhely jogát kell előnyben részesíteni, ez az, amire a kereskedelmi felek általában törekednek nemzetközi szerződések aláírásakor, és azt választják, hogy esetleges vitáikat angol székhelyű választottbíróságokban oldják meg..
2. A közzétételi kötelezettség kodifikációja
Zárójelentésében, a Jogi Bizottság javasolja a common law azon kötelezettségének kodifikációját is, hogy a választottbíróknak fel kell fedniük minden olyan körülményt, amely ésszerűen megalapozott kétségeket vethet fel pártatlanságukat illetően..
Ezt a tesztet fogalmazta meg az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága Halliburton kontra Chubb ban ben 2020. A Legfelsőbb Bíróság tisztázta, hogy a nyilvánosságra hozatali kötelezettség a választottbíró törvényi kötelezettségének része, hogy „tisztességesen és pártatlanul járjon elamelyek meghatározzák a választottbírósági eljárás költségeit 33 A választottbírósági törvény, melyik, viszont, „alátámasztja az angol székhelyű választottbíróságok integritását” (mert. 81 ítéletének).
Az új rendelkezés javasolt szövege a következőképpen hangzik:
23A pártatlanság: közzétételi kötelezettség
(1) Az a magánszemély, akit egy személy az egyén választottbírói kinevezésével kapcsolatban keresett meg, köteles, amint ésszerűen praktikus, felfedni a személlyel minden olyan lényeges körülményt, amelyben az egyén érintett, vagy válik, tudatában van.
(2) Egy választottbírónak kell, amint ésszerűen praktikus, felfedje a választottbírósági eljárásban részt vevő feleket minden olyan lényeges körülményről, amelyben a választottbíró áll, vagy válik, tudatában van.
(3) E szakasz alkalmazásában –(egy) „releváns körülmények”, egyénnel kapcsolatban, olyan körülmények, amelyek megalapozott kétségeket vethetnek fel az egyén pártatlanságát illetően az eljárással kapcsolatban, vagy esetleges eljárások, Az érintett, és
(b) az egyént úgy kell kezelni, mint aki tisztában van olyan körülményekkel, amelyekről az egyénnek ésszerűen tudnia kell.
Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb vezető választottbírósági szabály olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek folyamatos tájékoztatási kötelezettséget írnak elő a választottbírókra. (például, Cikk 5.5 a 2020 LCIA választottbírósági szabályok és cikkek 11.2 és 11.3 a 2021 ICC választottbírósági szabályok).
Bár nem feltétlenül szükséges, a választottbírók nyilvánosságra hozatali kötelezettségének kodifikációja üdvözlendő, mint egy további egyértelműség ebben a fontos kérdésben.
3. A választottbírók mentelmi jogának megerősítése a lemondás és az eltávolítási kérelmek miatt
Szakasz 29 pontja kimondja, hogy a választottbíró nem felelős a választottbírói feladatainak ellátása vagy feltételezett ellátása során tett vagy elmulasztott semmiért, kivéve, ha a cselekmény vagy mulasztás rosszhiszemű volt..
A Jogi Bizottság megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy § 29 A választottbírósági törvény, az immunitás két esetben is elveszhet: első, amikor egy választottbíró lemond és a második, amikor a választottbírót az egyik fél a bírósághoz benyújtott kérelem útján távolítja el (például, a választottbírót felkérhetik a helyettesítésével kapcsolatos jogi költségek megfizetésére).
A Jogi Bizottság mindkét esetben fontosnak tartja a választottbírók mentelmi jogának kiterjesztését (azaz, lemondás és elbocsátás) alábbiak szerint:
- új záradék hozzáadásával, amely szerint a választottbírót nem terheli felelősség a lemondásért, hacsak nem bizonyítják, hogy a lemondás ésszerűtlen;
- új záradék hozzáadásával, amely kimondja, hogy a választottbírónak nem kell költségeket viselnie az eltávolítása iránti kérelemmel kapcsolatban (szakaszban 24 A választottbírósági törvény), kivéve, ha a választottbíró rosszhiszeműen járt el.
A Jogi Bizottság véleménye szerint a mentelmi jog két fő okból is fontos, azaz:
- első, támogatja a választottbírót abban, hogy határozott és pártatlan döntéseket hozzon anélkül, hogy félne attól, hogy a fél csalódottságát a választottbíró beperelésével fejezi ki;
- második, támogatja a vitarendezési folyamat véglegességét azáltal, hogy megakadályozza, hogy a választottbíróság elvesztésében csalódott fél további eljárást indítson a választottbíró ellen.
4. Összefoglaló Ártalmatlanítás
Az angol perben, a bíróság rövidített ítéletet hozhat egy kérdésben, ha úgy ítéli meg, hogy a félnek nincs valódi kilátása a kérdésben való sikerre.
A választottbírósági törvény nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezéseket, amelyek lehetővé tennék a választottbírósági eljárásban történő összefoglaló rendelkezést. Mindazonáltal, A választottbíróknak vélhetően hallgatólagos joguk van a szakasz szerinti összefoglaló rendelkezés alkalmazására 33 A választottbírósági törvény, amely előírja, hogy a választottbíróknak olyan eljárásokat kell elfogadniuk, amelyek elkerülikszükségtelen késedelem vagy költség”.
Zárójelentésében, a Jogi Bizottság új záradékkal bővíti a választottbírósági törvényt, feltéve, hogy, a felek megállapodásától függően, választottbíróság megteheti, fél kérelmére, összegzés alapján díjat ad ki.
A Jogi Bizottság az ilyen kiegészítést azzal indokolja, hogy az összefoglaló selejtezés bizonyos viták hatékonyabb megoldását kínálja.. Mivel ez a felek ellenkező megállapodásától függ, a párt autonómiája is megmarad.
5. Az angol bíróságok jogköre harmadik felekkel szemben
Szakasz 44 pontja felhatalmazza az angol bíróságokat a választottbíráskodást támogató végzések meghozatalára (egy.) tanúvallomás felvételére; (b.) a bizonyítékok megőrzése érdekében; (c.) vonatkozó ingatlanra vonatkozó megrendeléseket (például, ellenőrzés vagy mintavétel); (d.) a vitatott áruk értékesítése; továbbá (e.) ideiglenes intézkedés elrendelése vagy vagyonfelügyelő kijelölése.
Az ítélkezési gyakorlat egymásnak ellentmondó nézetei és a folyamatos bizonytalanság miatt, szakasz módosítását javasolja a Jogi Bizottság 44 kifejezetten megerősíteni, hogy az ezek alapján megrendeléseket harmadik fél ellen is le lehet adni. Ez üdvözlendő módosítás, az egyértelműség és a jogbiztonság előmozdítása.
6. A Törvényszék joghatóságának korlátozása szakaszban 67 A választottbírósági törvény
Szakasz szerint 67 A választottbírósági törvény, a fél angol bíróságokhoz fordulhat, hogy megtámadja a törvényszék érdemi joghatóságát. Az anyagi joghatóság arra utal (egy.) van-e érvényes választottbírósági megállapodás; (b.) hogy a választottbíróság megfelelően van-e felállítva; és (c.) milyen kérdéseket bocsátottak a választottbíróságra a választottbírósági megállapodásnak megfelelően.
Ban ben Dallah kontra pakisztáni kormány [2009], az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága úgy ítélte meg, hogy a bíróság előtti bármely megtámadás a szakasz értelmében 67 pontjában foglaltaknak teljes újratárgyalás útján. Ez még akkor is így van, ha a törvényszék előtt teljes körű tárgyalás zajlott az ügyben.
A pozícióval ellentétben Dallah, a Jogi Bizottság azon a véleményen van, hogy a teljes meghallgatás késedelmet okozhat és növelheti a költségeket az ismétlés miatt.
Ezért a jelenlegi rendszer alábbi módosítását javasolja: ha kifogást nyújtottak be a törvényszékhez, hogy nem rendelkezik hatáskörrel, és a törvényszék döntött a joghatóságáról, szakasz szerinti bármely későbbi kifogásnál 67 pontja szerint a választottbírósági eljárásban részt vevő fél részéről a bíróságnak nem kell új kifogási okot felhoznia., vagy bármilyen új bizonyíték, kivéve, ha azt ésszerű gondossággal nem lehetett volna a bíróság elé terjeszteni, és a bizonyítékokat nem hallgatják meg, mentse az igazságosság érdekében.
7. Titoktartási
A választottbírósági törvény hallgat a titoktartás kérdéséről. A titkosság a nemzetközi választottbírósági eljárás keretében a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának elmulasztását jelenti, ítéletek és a választottbírósági eljárás során harmadik feleknek terjesztett bármilyen információ.
Az elmúlt években, általános tendencia volt a nemzetközi választottbíráskodás nagyobb átláthatósága felé, a választottbíráskodás hitelességének növelése érdekében. Míg a Jogi Bizottság fontolóra vette a titoktartásra vonatkozó alapértelmezett szabály hozzáadását, a kivételek listájával (például, hogy megfeleljen a törvénynek), úgy döntött, hogy nem.
Ennek az az oka, hogy nem gondolja, hogy egy méret mindenkinek megfelel, vagy hogy a titoktartásra vonatkozó törvényi szabály kellően átfogó lenne., árnyalt vagy jövőbiztos. Ez valószínűleg tájékozott döntés, tekintve, hogy:
- a titoktartás olyan kérdés, amelyet a választottbíróság vitathatatlanul hatékonyabban tud kezelni, eljárási sorrendben, Eseti alapon;
- az alkalmazandó választottbírósági szabályok tartalmazhatnak különleges rendelkezéseket a titoktartással kapcsolatban. Például, cikk alapján 30 a 2020 LCIA választottbírósági szabályok, Az LCIA választottbírósági eljárásai bizalmasak. A választottbírósági eljárások alapértelmezés szerint nem bizalmasak a 2021 ICC választottbírósági szabályok, azonban, amely a titoktartás kérdését a felek és a törvényszék akaratára bízza.
8. Jogi fellebbezés
A Jogi Bizottság azt is mérlegelte, hogy hatályon kívül helyezze-e a szakaszt 69 A választottbírósági törvény, amely lehetővé teszi a fél számára, hogy a választottbírósági határozat ellen jogkérdésben fellebbezzen a bírósághoz, de úgy döntött, hogy nem.
Az indokolás az a szakasz 69 védhető kompromisszum a választottbírósági határozatok jogerősségének előmozdítása között (a fellebbezések korlátozásával) és a kirívó joghibák kijavítása, ami hang. A Jogi Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy a felek a szakaszból is kiléphetnek 69 ha ebben egyetértenek.
* * *
Következtetni, megfigyelhető, hogy, régóta várt zárójelentésében, a Jogi Bizottság fényt javasolt (alapos helyett) reformja a 1996 Angol választottbírósági törvény, célja az angol székhelyű választottbíróságok hatékonyságának javítása. A Jogi Bizottság nyilvános konzultációit követően kialakult széles körű konszenzus fényében, várhatóan az Egyesült Királyság kormánya elfogadja a Jogi Bizottság ajánlásait, és benyújtja a törvénytervezetet a parlamentnek.