Mivel a COVID-19 járvány kitörése már befolyásolta 150 országok világszerte, Nehéz elképzelni, hogy a befektetési választottbíróságra ez nem lesz hatással.
Miközben a jövő bizonytalan, a COVID-19 világjárványra adott válasz valószínűleg megsérti a kétoldalú befektetési szerződésekben foglalt különféle védelmeket („kétoldalú”) és a jövőben a külföldi befektetők igényeket vethetnek fel.
Bár a választott bíróságok elfogadták a (elsősorban gazdasági) a múltbeli válságok, nem mindig is elismerték, hogy egy állam intézkedései méltányosak és megfelelőek voltak. Pandémia esetén, amikor a nemzeti egészségügyi rendszerek forognak kockán, ez a megközelítés eltérő lehet, de csak az idő fogja megmutatni.
A COVID-19 terjedésének megfékezése, Az államok példátlan korlátozásokat fogadtak el az utazásokra és az elszigetelési intézkedésekre. Sok állam bezárta az összes nem alapvető vállalkozást, és néhány ország államosította a magánvállalkozásokat a COVID-19 elleni küzdelem érdekében.
A karanténintézkedések hatással lesznek a külföldi befektetők projektjeire. A FET rendelkezései alapján felelősséget vállalhatnak az államok is. Hasonlóképpen, az utazási tilalmak befolyásolhatják a BIT-ek kötelezettségeit, mint például a megkülönböztetésmentesség. Továbbá, a vállalkozások államosítása következményekkel jár a nemzetközi közjog alapján. Továbbá, a COVID-19 világjárványra válaszul hozott gazdasági intézkedések, valamint a várható gazdasági válság, arra kényszerítheti az államokat, hogy változtassák meg a meglévő rendeleteket oly módon, hogy az bizonyos külföldi befektetők számára káros legyen.
Amíg az államok hivatkozhatnak vis maior valamint a cselekedeteik igazolásához szükséges állapot, amint azt a korábbi gazdasági jellegű válságok is megfigyelték, ezek a védelem nem mindig eredményes.
FET a befektetési arbitrázsban és a COVID-19 pandémiában
A FET szabvány a BIT nagy többségében rendelkezik. Mint rugalmas védelmi szabvány, A FET rendelkezései nagy választékot adnak a választottbírók számára. Továbbá, a BIT megfogalmazásától és a tárgyalási kontextustól függően, a FET hatálya jelentősen megváltozhat. A FET biztosítja, hogy a külföldi befektetőket nem kezelik méltánytalanul, minden körülményt figyelembe véve.[1]
A válságokkal és FET-rel kapcsolatos korábbi esetek többsége Argentínát érinti. A gazdasági válságot követően az állam több választottbírósági eljárással szembesült 2000-2001.
Ban ben LG&E v. Argentína, például, a választottbíróság elismerte a gazdasági válság hatásait. [2] Elismerte, hogy Argentína megvédi a szükségszerűséget és, így, kizárta felelősségét a külföldi befektetőknek okozott károkért.[3] ennek ellenére, a bíróság megállapította, hogy Argentína megsértette FET-kötelezettségét. A bíróság szerint, az állam "túlságosan messze ment azzal, hogy teljesen lebontotta a befektetők vonzására kialakított jogi keretet”[4]
Másrészről, ban ben Sempra Energy v. Argentína, a választottbíróság nem fogadta el Argentína azon szükségességét, hogy a szükségszerűségre hivatkozni kell, ugyanakkor elismeri az ország válságának súlyos következményeit.[5] A bíróság szerint, Argentína megsértette FET-kötelezettségét, mert olyan intézkedéseket választott, amelyek befolyásolták a befektetőket’ elvárások.[6]
Az államok védekezési lehetőségei a COVID-19 világjárvány okozta befektetési választottbíróságok során
A világjárvány következményeivel, sok állam nem lesz képes teljesíteni a nemzetközi közjogból fakadó kötelezettségeit. Az államok támaszkodhatnak-e olyan okokra, mint a vis maior valamint a nemzetközi kötelezettségvállalások elmulasztásának igazolásához szükséges helyzet?
Mindkét vis maior és a szükségesség állapotáról a Nemzetközi Jogi Bizottság rendelkezik Cikktervezetek az államok nemzetközileg hibás cselekedetekkel kapcsolatos felelősségéről („ILC cikkek”), amelyeket széles körben tekintik a nemzetközi közjog hiteles újraterjesztésének .
1. Vis maior
A cikk szerint 23 az ILC cikkekben, egy jogalap vis maior ellenállhatatlan erők vagy előre nem látható események következményei lehetnek, amelyek:[7]
- kívül esnek az állam ellenőrzése alatt, és
- lényegesen lehetetlenné teszi a kötelezettség teljesítését.
A COVID-19 gyors elterjedése miatt, Az államok alig képesek a szokásos módon futni anélkül, hogy a lakosság nagy részét veszélybe sodornák. ennek ellenére, Az államok számos különféle választással rendelkeznek a válság kezelésére. A helytelen választás alááshatja a lehetséges jogalapot vis maior.
Vannak olyan államok bizonyos kötelezettségei is, amelyeket a COVID-19 járvány fennállása ellenére nem lehet lehetetlen teljesíteni. Nem lehetett előre nem látható, hogy a jövőbeli választottbíróságok megállapítanák, hogy bizonyos kötelezettségek nem lehetetlenek teljesíteni, a COVID-19 járvány ellenére, legyőzte ezt a védelmet.
2. A szükségesség állapota
A szükségszerűség egy másik védelem, amelyet az államok hivatkozhatnak a COVID-19 világjárvány elleni küzdelemmel kapcsolatos cselekményeikkel kapcsolatban., igények felmerülése esetén.
A cikk szerint 25 az ILC cikkekben, a szükségszerűségnek meg kell felelnie a következő feltételeknek:[8]
- Az állam súlyos és küszöbön álló veszélyekkel néz szembe.
- A veszély veszélyezteti az állam alapvető érdekét.
- Az állam cselekedete az egyetlen eszköz ezen érdek védelmére.
Az egészség és a jólét szempontjából, a bíróságon National Grid v. Argentína úgy döntött, hogy az alapvető érdek az egyes esetek körülményeitől függ.[9]
A jelen esetben, az alperes tevékenységeinek célja a társadalmi stabilitás védelme és a lakosság egészségéhez és jólétéhez nélkülözhetetlen alapvető szolgáltatások fenntartása volt, egy olyan célkitűzés, amelyet az emberi jogok nemzetközi joga keretében elismernek.
A COVID-19 világjárvány nyilvánvalóan súlyos küszöbön áll, amely minden állam alapvető érdekeit fenyegeti.. A küszöbön álló veszély veszélyezteti az állam lakosságát és egészségügyi rendszerét. A COVID-19 betegség valódi veszélyt jelentett, bár az áldozatok száma továbbra sem ismert.
azonban, mindig meg lehet vitatkozni arról, hogy az államok által meghozott konkrét cselekedetek képesek-e az egyetlen eszköz a fontos érdekek védelmére, ahogyan azt az államok nagyon eltérő reakciói szembesülnek a COVID-19 pandémiával szemben, valójában ezt szemléltetik.
Miközben a nemzetközi közösség határozott iránymutatásokat próbál meghatározni a világjárvány leküzdésére, Az államoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy kivéve, ha a meghozott eszközök képezik az egyetlen eszközt a nyilvánvalóan alapvető érdekek védelmére, a szükségleti állapot védelme a nemzetközi közjog szempontjából kudarcot vallhat.
[1] Swisslion DOO Skopje v. Macedónia, ICSID ügy. ARB / 09/16, Díj, 6 július 2012, ¶ 273.
[2] LG&Az E Energy Corporation kontra. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 02/01, Díj, 25 július 2007, ¶ 109.
[3] LG&Az E Energy Corporation kontra. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 02/01, Döntés a felelősségről, 3 október 2006, ¶ 259.
[4] LG&Az E Energy Corporation kontra. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 02/01, Döntés a felelősségről, 3 október 2006, ¶ 139.
[5] Sempra Energy International v. Az Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 02/16 díj, 28 szeptember 2007, ¶ 304.
[6] Sempra Energy International v. Az Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 02/16 díj, 28 szeptember 2007, ¶ 303.
[7] Kommentár a cikkhez 23 az ILC cikkeinek, ¶ 2.
[8] Kommentár a cikkhez 25 az ILC cikkeinek, ¶ 1.
[9] National Grid plc v. Az Argentin Köztársaság, UNCITRAL eset, Díj, 3 november 2008, ¶ 245