A felülvizsgált 2025 SIAC választottbírósági szabályok

Tovább 9 december 2024, a Szingapúri Nemzetközi Választottbírósági Központ közzétette a 7^th választottbírósági szabályzatának kiadása (az "2025 SIAC választottbírósági szabályok”), így módosítva az előzőt 2016 szabályok változata. Az új 2025 A SIAC választottbírósági szabályai tíz szakaszból állnak 65 szabályok, és három konkrét ütemezést tartalmaz:

I. szakasz – Bevezető szabályok (Szabály 1 a szabályhoz 5);
II. szakasz – Választottbírósági eljárás megindítása (Szabály 6 a szabályhoz 11);
III. szakasz – Eljárási kérelmek (Szabály 12 a szabályhoz 18);
IV. szakasz – A Törvényszék alapszabálya (Szabály 19 a szabályhoz 25);
V. szakasz – Kihívás, Választottbírók eltávolítása és leváltása (Szabály 26 a szabályhoz 30);
VI. szakasz – Az eljárás (Szabály 31 a szabályhoz 44);
VII. szakasz – A Törvényszék hatásköre (Szabály 45 a szabályhoz 50);
VIII. szakasz – A díj (Szabály 51 a szabályhoz 55);
IX. szakasz – Betétek és költségek (Szabály 56 a szabályhoz 58);
X. szakasz – Általános rendelkezések (Szabály 59 a szabályhoz 65);
Menetrend 1 – Sürgősségi választottbírói eljárás;
Menetrend 2 – Egyszerűsített eljárás; és
Menetrend 3 – Gyorsított eljárás.

Az új szabályokkal együtt, a SIAC egy újat is közzétett Ütemezés a költségekről. Az egyik figyelemre méltó változás a költségeket illetően, hogy a bejelentési díjat SGD-ről emelték 2,180 a szingapúri pártok és az SGD számára 2,000 alatti tengerentúli partikra 2016 Menetrend SGD 3,270 a szingapúri pártok és az SGD számára 3,000 alatti tengerentúli partikra 2025 menetrend.

Az új szabályok és az új menetrend lép életbe 1 január 2025. Számos kulcsfontosságú változtatást és fejlesztést vezetnek be a hatékonyság növelése érdekében, átláthatóság, és bizonyosság a választottbírósági eljárásokban. Megbeszéljük a legfontosabb újdonságokat 2025 SIAC választottbírósági szabályok ebben a jegyzetben.

Előzetes meghatározási eljárás

Új Szabály 46 a 2025 SIAC választottbírósági szabályok lehetővé teszi a fél számára, hogy kérelmet nyújtson be"a választottbíróságban felmerülő kérdés végleges és kötelező érvényű előzetes eldöntésére”. Ez a lehetőség az, azonban, csak a következő esetekben nyitható meg:

a felek megállapodnak abban, hogy a törvényszék ilyen előzetes döntést hozhat;
a kérelmező bizonyítja, hogy az előzetes döntés „valószínűleg hozzájárul az idő- és költségmegtakarításhoz, valamint a vita hatékonyabb és gyorsabb megoldásához”; vagy
az eset körülményei egyébként indokolják az előzetes döntést.

Sürgősségi választottbírói eljárás

Szerint: Szabály 12 a 2025 SIAC választottbírósági szabályok, a választottbíróság megalakulása előtt, a rendkívüli ideiglenes intézkedést kérő fél sürgősségi választottbíró kijelölését kérheti. A pályázatnak meg kell felelnie a Mellékletben foglalt követelményeknek 1 (Sürgősségi választottbírói eljárás). Alapján bekezdés 2 az ütemterv 1, a kérelmet a választottbírósági értesítés benyújtása előtt lehet benyújtani, vagy egy ilyen értesítéssel egyidejűleg, vagy a választottbírósági értesítés vagy a válasz benyújtását követően bármikorde a Törvényszék megalakulása előtt.” Ha a kérelmet a választottbírósági értesítést megelőzően nyújtották be, ez utóbbit a kérelem jegyzőhöz való beérkezésétől számított hét napon belül kell benyújtani, egyébként az alkalmazás "sérelme nélkül visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha a hivatalvezető meghosszabbítja az időt.” (bekezdés 6 az ütemterv 1).

A pályázatnak a következőket kell tartalmaznia (bekezdés 3 az ütemterv 1):

a választottbíróságon benyújtott bármely értesítés és az azt alátámasztó dokumentumok;
a választottbírósági eljárásban részt vevő felek és képviselőik kiléte és elérhetőségei;
nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a Pályázat egy példányát valamennyi fél rendelkezésére bocsátották, ill, ha nem, magyarázatot azokról a lépésekről, amelyeket azért tettek, hogy a Pályázat másolatát vagy értesítését minden fél számára megkapják;
a hivatkozott választottbírósági megállapodás másolata vagy leírása;
annak a szerződésnek vagy egyéb okiratnak a másolata vagy leírása, amelyből vagy amellyel kapcsolatban a vita felmerül;
a kérelem alapjául szolgáló körülmények, valamint a választottbíróságra utalt vagy továbbítandó mögöttes jogvita leírása;
nyilatkozat a kért sürgősségi ideiglenes vagy konzervatóriumi jogorvoslatról, valamint annak indokairól, hogy miért van szükség erre sürgősségi alapon, és miért nem várhatja meg a Törvényszék megalakítását;
bármilyen észrevételt az alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatban, a választottbíróság székhelye és a választottbíróság nyelve a sürgősségi eljáráshoz;
nyilatkozat a harmadik féllel kötött finanszírozási megállapodás meglétéről, valamint a harmadik fél finanszírozó személyazonossága és elérhetőségei; és
Az angoltól eltérő nyelven benyújtott dokumentumok angol fordítása.

A rendkívüli választottbíró kijelölésének folyamata felgyorsul. Szerint: bekezdés 7 az ütemterv 1, ha a pályázatot a SIAC elfogadja, az elnök"belül sürgősségi választottbírót kell kijelölnie 24 órák” akár a kérelem hivatalvezetőhöz történő beérkezésének napjától, akár a bejelentési díj és a letétek beérkezésének napjától.

Miután kinevezték, a sürgősségi választottbíró mérlegelési jogkörrel rendelkezik a sürgősségi ideiglenes jogorvoslati eljárás lefolytatása során.figyelembe véve az ideiglenes sürgősségi eljárás eredendő sürgősségét.” (bekezdés 13 az ütemterv 1). A sürgősségi választottbíró a végzést vagy ítéletet "14 napon belül a sürgősségi választottbíró kinevezésétől számítva, kivéve, ha a jegyző meghosszabbítja az időt” (bekezdés 17 az ütemterv 1).

A sürgősségi végzés vagy ítélet hatályát veszti az alábbi körülmények között (bekezdés 20 az ütemterv 1):

ha a felek így megállapodnak;
ha a rendkívüli választottbíró vagy a törvényszék úgy dönt;
ha a kérelem visszavontnak minősül;
ha a törvényszéket nem azon belül hozták létre 90 nap a végzés vagy ítélet keltétől számítva, kivéve, ha a jegyző meghosszabbítja az időt;
ha a választottbírósági követeléseket visszavonják vagy a választottbírósági eljárást a végső ítélet kibocsátása előtt megszüntetik; vagy
a végső díj kiadásakor, hacsak a törvényszék másként nem határoz.

Volt párt Védelmi előrendelési kérelem

Ahogy az előző részben említettük, a sürgősségi segélykérelemnek tartalmaznia kell „nyilatkozatot, amely igazolja, hogy a Pályázat egy példányát valamennyi fél rendelkezésére bocsátották, ill, ha nem, magyarázatot azokról a lépésekről, amelyeket azért tettek, hogy a Pályázat másolatát vagy értesítését minden fél számára megkapják” (bekezdés 3(c) az ütemterv 1). azonban, az 2025 SIAC választottbírósági szabályok lehetőséget is tartalmaz arra, hogy a fél előzetes védő végzést kérjen ex parte, azaz, „a többi fél értesítése nélkül”, sürgősségi segélykérelmével együtt, főleg akkor, ha egy ilyen kérelem megrendelést kér"arra utasítani a felet, hogy ne hiúsítsa meg a kért sürgősségi ideiglenes vagy fenntartó intézkedés célját” (bekezdés 25 az ütemterv 1).

Miután a kérelem ex parte A védő előzetes végzést a SIAC és a bekezdés szerint kijelölt sürgősségi választottbíró fogadja el 7 az ütemterv 1, az utóbbi"belül határozza meg a védelmi előzetes sorrendet 24 órával a kinevezése után.” (bekezdés 27 az ütemterv 1). Viszont, a pályázónak kell, maximumon belül 12 a megrendelés kézhezvételétől számított óra, „kézbesítsen egy másolatot a választottbíróságon benyújtott összes ügyiratról, a sürgősségi választottbíró végzése, és minden egyéb kommunikáció [...] minden félnek, és nyilatkozatot kell adni a jegyzőnek és a sürgősségi választottbírónak, amely igazolja, hogy ezt megtette, vagy ha nem sikerült, az ennek érdekében tett lépések magyarázata.” (bekezdés 29 az ütemterv 1). Ha a kérelmező nem továbbítja a szükséges dokumentumokat, és nem nyújtja be a vonatkozó nyilatkozatot, a rendkívüli választottbíró által kiadott végzéslejár 3 napokkal a kiállítás dátuma után” (bekezdés 30 az ütemterv 1).

Bevezetésének oka a ex parte Az előzetes megrendelési kérelem a következő címre szólt:ismerje fel a felek azonnali és sürgős segítségnyújtásának lehetséges szükségességét a vita korai szakaszában, miközben egyensúlyba hozza az eljárási integritás és méltányosság megőrzésének szükségességét.”[1]

egy ex parte az előzetes védő végzés különösen értékes azokban az esetekben, amikor a vagyoneldobás megakadályozását célzó vagyonelvonási végzés vagy végzés. Olyan vitákban, ahol a titoktartás kritikus, mint például az érzékeny kereskedelmi információkat vagy üzleti titkokat tartalmazók, egy ex parte végzés arról is gondoskodik, hogy az ellenérdekű fél ne szerezzen előzetes ismereteket a pályázatról.

Egyszerűsített eljárás

Szabály 13 a 2025 SIAC választottbírósági szabályok új eljárást hoz létre, amely a Szabályzat korábbi változata szerint nem létezett, azaz, egyszerűsített eljárás. A SIAC magyarázata szerint, az egyszerűsített eljárás a következő volt:alacsony értékű, alacsony bonyolultságú vitákra tervezték.”[2]

A választottbírósági eljárás gyakran időigényes és költséges lehet, ami kisebb viták esetén elriaszthatja a feleket attól, hogy ezt folytassák. Az egyszerűsített eljárást kifejezetten az idő és a költségek csökkentésére tervezték.

Az egyszerűsített eljárás a következő körülmények között lehetséges:

a felek megállapodtak az egyszerűsített eljárás alkalmazásában a törvényszék felállítása előtt; vagy
a vitatott összeg nem haladja meg az SGD-t 1,000,000.00 a törvényszék megalakulása előtt.

Szabály 13.1 a 2025 A SIAC választottbírósági szabályzata is ezt írja elő, fél kérelmére, az elnök határozhat úgy, hogy az egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni akkor sem, ha a vitatott összeg kisebb, mint SGD 1,000,000.00.

A felek a szabály alkalmazását is kizárhatják 13 „írásos megállapodás alapján.” (Szabály 13.3).

Az egyszerűsített eljárásrendet az ütemterv tartalmazza 2. Bekezdés 1 az ütemterv 2 előírja, hogy az egyszerűsített eljárás keretében minden vitát egyedüli választottbírónak kell eldöntenie, akit a felek közösen jelölnek ki a titkárságnak az egyszerűsített eljárás alkalmazásáról szóló értesítésétől számított három napon belül. (bekezdés 2 az ütemterv 2). Ilyen közös jelölés hiányában, az egyedüli választottbírót az elnök nevezi kiAmint ez megvalósítható.” (bekezdés 3 az ütemterv 2).

Az egyszerűsített eljárás a következőképpen történik:

A törvényszék a ügykezelési konferenciát öt napon belül létrejöttének. Az esetkezelési konferencia célja az egyszerűsített eljárás ütemezésének megvitatása, „beleértve az esetleges közbenső kérelmek meghatározását.” (bekezdés 8 az ütemterv 2). A közbenső kérelmeket általában olyan eljárási vagy átmeneti problémák megoldására használják, amelyek akkor merülnek fel, amikor a fő ügy függőben van.)

Hacsak az egyedüli választottbíró a felekkel folytatott konzultációt követően másként nem határoz:

- a választottbíróság"el kell dönteni írásos előterjesztések alapján és minden kísérő okirati bizonyíték” (bekezdés 11(egy) az ütemterv 2);
- lesz nincs dokumentumkészítés színpadon (bekezdés 11(b) az ütemterv 2); és
- ott lesz nem lehet tanúvallomást vagy szakértői jelentést benyújtani (bekezdés 11(c) az ütemterv 2).

Lesznek is nincs hallás hacsak "hogy a meghallgatásra az adott körülmények között szükség van, vagy valamelyik fél tárgyalást kér, és a Törvényszék elfogadja a kérést.” Ha elfogadják a meghallgatást, azt a „videokonferencia, telekonferencia, vagy bármely más elektronikus kommunikációs forma, kivéve, ha a felek megállapodnak, vagy a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy helyénvaló személyes vagy hibrid meghallgatás lefolytatása.” (bekezdés 12 az ütemterv 2).

Az egyedüli választottbíró dönt a díjat három hónapon belül alkotmányának keltétől számítva, „kivéve, ha a jegyző másként határoz.” (bekezdés 15 az ütemterv 2).

Összehangolt eljárás

Az 2025 SIAC választottbírósági szabályok új rendelkezéseket is tartalmaz az összehangolt eljárásokra vonatkozóan, beállított Szabály 17. Ezeket az eljárásokat abban az esetben lehet követni:

ugyanaz a törvényszék"két vagy több választottbírósági eljárásban jön létre”; és
„gyakori jogi vagy ténykérdés merül fel az összes választottbírósági eljárás során vagy azzal kapcsolatban”.

Ilyen esetekben, a fél a választottbírósághoz fordulhat a választottbírósági eljárások következő módon történő összehangolása érdekében (Szabály 17.1):

a választottbírósági eljárásokat le kell folytatnipárhuzamosan vagy egymás után”;
ők lesznekközösen meghallgatják, és minden eljárási szempontot össze kell hangolni”; vagy
„bármely választottbírósági eljárást fel kell függeszteni a többi választottbírósági eljárás döntéséig.”

azonban, Szabály 17.3 kifejezetten előírja, hogy az ilyen összehangolt választottbírósági eljárásokkülön maradjanak” és a törvényszék, ebből kifolyólag, kérdés "külön döntéseket, határozatokat, végzéseket és ítéleteket minden választottbírósági eljárásban”, a felek eltérő megállapodása hiányában.

Harmadik fél finanszírozási nyilatkozata

Egy másik innováció a 2025 SIAC választottbírósági szabályok a harmadik féltől származó finanszírozásra vonatkozó különös rendelkezésekre vonatkozik. Új Szabály 38.1 kifejezetten előírja a feleknek, hogy „felfedje a harmadik féllel kötött finanszírozási megállapodás meglétét, valamint a harmadik fél finanszírozó kilétét és elérhetőségeit a közleményében vagy válaszában, vagy a lehető leghamarabb a harmadik fél finanszírozási szerződésének megkötésekor." Azonban, Szabály 38.5 azt is előírja, hogy az ilyen közzétételnem tekinthető a fél pénzügyi helyzetének jelzésének.” Szabály 38.3 akkor előírja, hogy a bíróság megalakulása után a fél nem köthet megállapodást harmadik féllel.amely összeférhetetlenséghez vezethet” a törvényszék bármely tagja. Létezik-e ilyen konfliktus, a törvényszék felhatalmazást kap arra, hogy „utasítsa a felet, hogy lépjen fel a harmadik féllel kötött finanszírozási megállapodástól.– Végül, per Szabály 38.7, a törvényszék felhatalmazást kap a megfelelő intézkedések megtételére is, ideértve a szankciókra vonatkozó végzés vagy ítélet kiadását, ha valamelyik fél nem tesz eleget a Szabályban foglalt kötelezettségeinek 38.

A harmadik felekkel kapcsolatos finanszírozási megállapodások közzétételére vonatkozó konkrét rendelkezések beépítésével, a SIAC más intézményekhez csatlakozott, mint például az ICC,[3] ICSID,[4] vagy HKIAC,[5] amelyek választottbírósági szabályaikban már tartalmaznak hasonló rendelkezéseket. A harmadik féltől származó finanszírozás közzétételének egyik elsődleges célja a választottbírók és a harmadik fél finanszírozók közötti összeférhetetlenség elkerülése.

Biztosíték a költségekre és biztosíték a követelésekre

Alatt 2016 a SIAC választottbírósági szabályzatának változata, a választottbíróság költségbiztosítékot és a követelések biztosítékát elrendelő jogkör a bíróság további jogosítványai között szerepelt, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg, vagy a választottbíróságra alkalmazandó kötelező jogszabályok nem tiltják.[6]

Az 2025 A SIAC választottbírósági szabályai két kifejezett rendelkezést tartalmaznak: Szabály 48 és Szabály 49 – a törvényszék felhatalmazása, fél kérelmére, vagy költségbiztosítékot, vagy követelések biztosítékát rendelje el. A követelések biztosítéka egy eljárási mechanizmus, amelynek célja annak biztosítása, hogy a követelésre válaszoló fél, viszontkereset, vagy a keresztkövetelés pénzügyi biztosítékot nyújt bármely lehetséges ítélet végrehajtásának biztosítására.

Következtetés

Az 2025 A SIAC választottbírósági szabályai jelentős fejlődést jelentenek a 2016 változat, a hatékonyság javítását célzó innovációk bevezetése, átláthatóság, és az eljárási tisztesség a nemzetközi választottbíróságban. Új rendelkezésekkel, mint például az előzetes döntéshozatali eljárással, Egyszerűsített eljárás, valamint részletes iránymutatások a harmadik felek finanszírozására és a költségek vagy követelések biztosítására vonatkozóan, a felülvizsgált szabályok megfelelnek a modern választottbírósági kihívásoknak. Továbbfejlesztett mechanizmusok a vészhelyzeti segélynyújtáshoz, összehangolt eljárások, és a gyorsított ütemezések alátámasztják a SIAC elkötelezettségét a különböző felek igényeinek kielégítése iránt.