A teljes védelem és a biztonság szintje a befektetők védelmének egyik alapelve, amelyet a befektető-állam választottbíróságokra alkalmaznak. Tartalma, Az alkalmazási kör és a befogadó államok szankcionált magatartása változhat.
A teljes védelem és biztonság szabványának doktrinális meghatározása
A tan szerint, a teljes védelem és biztonság standardja magában foglalja a fogadó állam külföldi befektetőkkel szembeni fizikai és jogi jogsértések elleni védelmet. A szabvány különféle megfogalmazású képletekben jelenik meg. Ezek a leggyakrabban használt „teljes védelem és biztonság”, nak nek 'a legkonstansabb védelem”, „védelem és biztonságVagyteljes jogi védelem és teljes jogbiztonság”.
Átfedő hatálya miatt, a szabványt gyakran a tisztességes és méltányos bánásmód szélesebb körű részének tekintik. Például, a Franciaország – Argentína BIT előírja, hogy a szerződő államok területén végrehajtott beruházásoknak teljes védelmet és biztonságot kell biztosítani, tisztességes és méltányos bánásmóddal összhangban.[1]
A teljes védelem és biztonság színvonalát történelmileg három szakaszba lehet sorolni, a szankcionált magatartástól függően. Első, ez a védelem zavargások ellen volt, majd a rendõrség és a katonai erõk visszaéléseivel szemben, és végül megvédve a külföldi befektetõket a fogadó állam szabályozó hatóságainak cselekedetei ellen.[2]
Ebből adódóan, a teljes védelem és biztonság színvonala olyan fogadó állam szankcióit írja elő, amelyek nem alkalmaztak ésszerű intézkedéseket és kellő gondosságot a fizikai vagy jogi jogsértések megelőzése érdekében.
Választottbírósági gyakorlat
Amint azt a PSEG v. pulyka ügy, a szabvány magában foglalja az emberek és létesítmények fizikai biztonságának biztosítását.[3] Sanctioned acts can be performed by both private persons and public entities. Még mindig, nem minden jogsértés betudható a fogadó államnak. Mint a ELSI eset magyarázva, a szabvány nem érthető úgy, mint “a jótállás, hogy az ingatlan soha nem fog megmaradni, bármilyen körülmények között tartózkodni vagy zavarni kell”.[4]
Gyakran, a választottbíróságok a teljes védelem és biztonság színvonalát a jogi jogsértésekre is kiterjesztik.[5] With this in mind, - a teljes védelem színvonala, a biztonság és a jogi védelem közötti összefüggést a CME v. Cseh Köztársaság:
“A fogadó állam köteles gondoskodni arról, hogy sem jogszabályainak módosítása, sem közigazgatási szervei intézkedései révén nem vonják vissza vagy vonják le a külföldi befektető befektetéseinek elfogadott és jóváhagyott biztonságát és védelmét..“[6]
Annak bizonyítása érdekében, hogy megsértették a teljes védelem és biztonság elvét, a befektetőnek elegendő bizonyítékot kell szolgáltatnia, amelyet a fogadó állam ösztönözött, hozzájárult, vagy más módon nem alkalmazott ésszerű intézkedéseket a külföldi befektető érdekeinek védelme érdekében. Sok esetben, a bíróságok úgy találták, hogy ez az elem hiányzik, és így, a fogadó állam nem volt felelős.[7]
Következtetés
A fogadó állam felelõssé válhat a szabvány megsértéséért, ha az nem akadályozza meg a beavatkozást olyan helyzetben, amely a közhatalom alá tartozik.[8] azonban, miután az intézkedéseket a fogadó állam alkalmazta, minőségüket és az elérendő célokat ritkán kérdőjelezik meg. Valójában, a fogadó állam által alkalmazott intézkedések csak akkor lehetnek problematikusak, haelfogadhatatlan következmények”.[9] Mindenesetre, a fogadó állam által elfogadott intézkedéseknek indokoltnak kell lenniük az adott körülmények között.[10]
azonban, a szabvány célja nem a külföldi befektetők számára már bekövetkezett károk megtérítésének szabályozása. Ellenkezőleg, the standard of full protection and security serves to encourage host States to prevent the occurrence of harm to foreign investors by performing reasonable due diligence.
1 Franciaország - Argentína kétoldalú befektetési szerződése, december 13 - án lépett hatályba 13 február 1993, cikk 5(1).
[2] R. Dolzer, C. Schreuer, A nemzetközi befektetési jog alapelvei, OUP, 2nd kiadás, 2012, p. 161.
[3] Globális PSEG, Inc., Az észak-amerikai szén vállalat, és a Konya Ingin Electrik Termelési és Kereskedelmi Kft. Török Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 02/5, Díj, 19 január 2007, mert. 258.
[4] Elettronica Sicula S.p.A.. (ELSI) (Amerikai Egyesült Államok v. Olaszország), ICJ jelentések (1989) 15, mert. 108.
[5] CME Cseh Köztársaság B.V. v. Cseh Köztársaság, UNCITRAL, Részleges díj, 13 szeptember 2001, mert. 613; Sempra Energy International v. Az Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 02/16, Díj, 27 szeptember 2007, mert. 323; Compañía del Aguas del Aconquija S.A. és a Vivendi Universal S.A. v. Argentin Köztársaság, ICSID ügy. ARB / 97/3 (formerly Compañía de Aguas del Aconquija, S. A.. and Compagnie Générale des Eaux v. Argentin Köztársaság), Díj, 20 augusztus 2007, mert. 7.4.15.
[6] CME Cseh Köztársaság B.V. v. Cseh Köztársaság, UNCITRAL, Részleges díj, 13 szeptember 2001, mert. 613.
[7] Tecmed környezetvédelmi technikák, S. A.. v. A Mexikói Egyesült Államok, ICSID ügy. milliárd (A)/00/2, Díj, 29 Lehet 2003, legjobb. 176-177; Nemes vállalkozások, Inc. v. Románia, ICSID ügy. ARB / 01/11, Díj, 12 október 2005, mert. 166.
[8] G. Cordero Moss, Teljes védelem és biztonság ban ben A. Reinisch · (szerk.), „A befektetés védelme”, OUP, 2008, p. 138.
[9] G. Cordero Moss, Teljes védelem és biztonság ban ben A. Reinisch · (szerk.), „A befektetés védelme”, OUP, 2008, p. 139.
[10] Ronald S. Lauder v. Cseh Köztársaság, UNCITRAL, Záró díj, 3 szeptember 2001, mert. 308.