Esernyőzáradékok a befektetési választottbíróságban

Befektetési választottbírósági eljárásban, egy ernyőzáradék előnyt jelenthet a befektetők számára, a befektetések védelme azáltal, hogy a befektetés helye szerinti állam által vállalt kötelezettségeket egy nemzetközi szerződés védő „ernyője” alá helyezik. A helyi törvények megsértésének összekapcsolásával a kétoldalú befektetési szerződés megsértésével („BIT”), a szerződéses követelések különösen a nemzetközi kötelezettség megszegésének szintjére emelkedhetnek. Esernyőzáradék befektetési választottbíróság

Az esernyőzáradék elve a befektetési választottbíráskodásban

Az általános elv a közömbösség az állam magatartásának belső joga szerinti jellemzését illetően a nemzetközi minősítés céljából.: „Egy állam cselekményének nemzetközileg jogellenesnek minősítését a nemzetközi jog szabályozza. Az ilyen minősítést nem érinti ugyanannak a cselekménynek a belső jog által jogszerűnek minősítése.”[1]

A belső jogrend és a nemzetközi jogrend szétválasztása azt eredményezheti, hogy a belső jogrend szerinti jogszerű cselekmény a nemzetközi jog megsértésének tekinthető.. azonban, a belső jogrend szerinti jogellenes cselekmény nem minősül automatikusan a nemzetközi jog megsértésének.[2] Eszerint, a joggyakorlat különbséget tett között szerződéses követelések és szerződéses igények.[3]

Anélkül, hogy a BIT-be beépítenének egy védőernyőzáradékot, a fogadó állam belső kötelezettségeinek megszegése jellemzően nem tekinthető szerződésszegésnek. Ez továbbra is a belső jog megsértésének minősül, de nem feltétlenül minősül nemzetközi kötelezettség megsértésének. A legtöbb esetben, a választottbírósági gyakorlat rögzíti az esernyőzáradék elvét azzal, hogy a belső jog megsértését nemzetközi jogsértésnek tekinti, bár a fogadó állam kötelezettségvállalása belső marad. Más szavakkal, nem a belső kötelezettségszegés minősül nemzetközi jogsértésnek, hanem az egyedüli tény, hogy megsértette a BIT-ben foglalt nemzetközi kötelezettséget a kötelezettségvállalás tiszteletben tartására.[4]

Ennélfogva, a törvényszékek általában illetékesnek nyilvánítják magukat olyan ügyekben, beleértve a vonatkozó BIT-ben a fogadó állam által vállalt belső kötelezettségekre vonatkozó ernyőzáradékot..[5] Megjegyzendő, hogy sok esetben, amikor a főszerződés más joghatóságokat is érintő vitarendezési záradékot tartalmaz, az ernyőzáradékot a választottbíróság ügyre vonatkozó hatáskörének megőrzésére használják.[6]

Az esernyőzáradék befektetési választottbírósági eljárásban történő alkalmazásának feltételei

Szerződéses elköteleződés megsértése

Sok esetben, egy ernyőzáradék nem határozza meg, hogy a fogadó állam által vállalt szerződéses kötelezettségekre vonatkozik-e vagy sem. Ezekben az esetekben, a választottbíróságok gyakran úgy vélik, hogy az ernyőzáradék a szerződéses kötelezettségekre vonatkozik. [7]

Egyes kétoldalú beruházási szerződések kifejezetten tartalmazzák a fogadó állam befektetővel szembeni szerződéses kötelezettségeinek védelmét. Például, ezt a lehetőséget a cikk szemlélteti 2 nak,-nek a Chilei Köztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti, a befektetések előmozdításáról és kölcsönös védelméről szóló megállapodás aláírták 8 szeptember 1997:

(4) Mindegyik Szerződő Fél betartja a másik Szerződő Fél beruházójával szemben esetlegesen vállalt szerződéses kötelezettségeit az általa a területén jóváhagyott beruházások tekintetében.

Az állam egyoldalú kötelezettségvállalásainak megsértése

Az ernyőzáradék tág nyelven is megfogalmazható. Más szavakkal, akár egy fogadó állam egyoldalú kötelezettségvállalását is kifejezetten be lehet foglalni. A szabályozási vagy jogalkotási aktusokra is vonatkozhat egy ilyen záradék. Néhány törvényszék [8] megerősítették, hogy két fő feltételre van szükség:

Az ernyőzáradékot tág nyelven kell megfogalmazni, hogy annak hatálya kiterjedhessen a fogadó állam által vállalt egyoldalú kötelezettségvállalásokra.; és
A fogadó állam valódi egyoldalú kötelezettségvállalása a befektető javára, jogalkotási vagy szabályozási aktust eredményez.

Az esernyőzáradék alapján felelős állami entitások

A kötelezettségvállalást az államnak kell vállalnia, mivel ő a nemzetközi kötelezettség adósa. Ebből adódóan, fontos azonosítani azokat a jogalanyokat, amelyek kötelezettségeket vállalhatnak a befektetővel és a fogadó állammal egyidejűleg.

A gyakorlatban bevált, hogy a fogadó államból származó jogalanyok által vállalt kötelezettségek az állam kötelezettségvállalásának minősülnek.. azonban, más, önálló jogi személyiséggel rendelkező entitások doktrína vita tárgyát képezik. Vagy nem fogadják el a független jogi személyiséggel rendelkező társaságokat,[9] vagy megerősítést nyert, hogy az állam nevében eljáró jogalany felelős a kötelezettségeiért.[10]

Az entitások, amelyek részesülhetnek az ernyőzáradékból

Két fő szempont létezik. Az első csak egy ernyőzáradékra vonatkozik, amely tartalmazza a „befektetések” kifejezést további specifikációk nélkül.. Ebben az esetben, az értelmezési kör tág, és lehetővé teheti a választottbíróság számára, hogy a szerződésben nem szereplő befektetőket is bevonja az ernyőzáradék hatálya alá.. Például, Cikk 10 nak,-nek a svájci-katari BIT aláírta a 12 november 2001 azt állítja:

Mindegyik szerződő fél betartja a területén végrehajtott beruházások tekintetében általa vállalt szerződéses kötelezettségeit a másik Szerződő Fél befektetői által.

A második szempont az, ha az ernyőzáradék csak a „befektetők” kifejezést tartalmazza, a törvényszékek megszorítóan értelmezhetik. Más szavakkal, a bíróságok megkövetelhetik a felek tökéletes azonosságát az eljárásban és a vállalt kötelezettségben.[11]

Következtetés

Bár sokan alábecsülik az esernyőzáradék erejét, és sok befektető tévesen feltételezi, hogy a helyi törvények megsértése automatikusan nemzetközi kötelezettség megsértésének minősül, az ernyőzáradékok előnyösek lehetnek a befektetők számára, ha a szükséges feltételek egységesek. Mielőtt szerződéses jogviszonyba lépne egy állammal, a befektetőnek azt is érdemes lenne megvizsgálnia az alkalmazandó BIT-et, hogy megállapítsa, tartalmaz-e ernyőzáradékot..