Az, hogy az építési igényt választottbírósági eljárásban nyújtják-e be, számos tényezőtől függ, amelyeket figyelembe kell venni. Ha ezeket a kérdéseket becsületesen figyelembe vesszük egy építési vita kezdetén, amelyet választottbírósági úton kell megoldani, megbízható következtetéshez kell vezetni annak kérdését, hogy az építési igényeket valóban választottbírósági eljárás keretében kell-e benyújtani. Hasonló kérdéseket kell feltenni a válaszadóknak építési viták felmerülése esetén is.
A figyelembe veendő kérdések közé tartozik (1) a választottbírósági eljárás keretében benyújtandó igény természetével kapcsolatos kérdések, (2) a válaszadóval kapcsolatos kérdések, (3) a követelés jogalapjával kapcsolatos kérdések, (4) a választottbírósági igény alapjául szolgáló tényekkel kapcsolatos kérdések, (5) a választottbírósági tanúkra vonatkozó kérdések, (6) a választottbírósági szakértőkkel kapcsolatos kérdések, (7) a kereset választottbírósági ütemezésével kapcsolatos kérdések, (8) a választottbírósági eljárás során benyújtott kereset hatásával kapcsolatos kérdések, (9) az alperes esetleges viszontkeresetével kapcsolatos kérdések, (10) az építési választottbíráskodás költségeivel kapcsolatos kérdések, (11) a választottbírósági eljárás előtti és közbeni tárgyalásokkal kapcsolatos kérdések, (12) - az építési választottbíráskodás rendezésével kapcsolatos kérdések és - (13) a választottbírósági határozat végrehajtásával kapcsolatos kérdések.
Ezeket a kérdéseket a kérelmező által figyelembe veendő kérdések szempontjából fogalmazzák meg.
1. Kérdések a választottbírósági eljárás során benyújtandó igény természetével kapcsolatban
Milyen a követelési esemény jellege - a kifizetés iránti keresetet nyújtják-e be az elvégzett munkával kapcsolatban, variációkhoz, a szerződés megszegésével járó károkért, illetve az idő meghosszabbításáért és meghosszabbítási költségeiért?
A kárrendezési esemény azon kockázatok közé tartozik-e, amelyeket a másik fél az alkalmazandó szerződés alapján viseli?
Mekkora a behajtható károk vagy veszteségek összege?? Milyen mértékben lehet ténylegesen behajtani a követelt összeget? Valóban képesek-e a válaszadók fizetni??
A követelés kilátásait illetően, mik a (1) pesszimista, (2) optimista és (3) várható eredmények?
Milyen következményekkel jár, ha nem nyújtanak be igényt??
Kik azok a személyek, akiket a követelés érint, és, ha igen, hogyan?
Más intézkedések enyhíthetik-e a kereset benyújtásának esetleges negatív következményeit?
Indokolja-e a követelés összege a kereset benyújtására irányuló erőfeszítéseket és költségeket?
A választottbíráskodás költsége meghaladja-e az igényelt összeget? Ha igen, akkor értelmetlen lehet választottbírósági eljárást folytatni, kivéve, ha az igény elvileg kérdés.
2. Kérdések a választottbírósági eljárásban részt vevő alperest illetően
Kik a felek vagy felek, akiket a keresetben válaszadónak neveznek??
Melyek a válaszadók sebezhetőségei?
Valamelyik válaszadó valószínűleg beleegyezik-e az állítás rendezésébe?
Rendelkeznek-e a válaszadók erőforrásokkal és motivációval a követeléssel szembeni ellenállás költségeinek viselésére??
Ha a válaszadóknak nincs pénzügyi forrása, ha egy másik szervezetet félként vonnak az eljárásba?
3. Kérdések a választottbírósági igények jogalapjáról
Milyen jogalapon fogják benyújtani a keresetet?
Ha a követelés a felek közötti szerződésen alapul, melyik záradékra támaszkodik az igény? Ha a követelés a felek közötti szerződésen alapul, vannak-e olyan egyéb rendelkezések a szerződésben, amelyek módosíthatják vagy alááshatják a hivatkozott záradékot?
Ha a követelés hallgatólagos kifejezésen alapul, milyen feltételek mellett a hatóságok korábban elismerték egy ilyen hallgatólagos kifejezést az alkalmazandó jog szerint? Teljesülnek-e ezek a feltételek az adott igénylési esemény vonatkozásában?
Ha a követelést törvényi jog alapján megalapozzák, teljesültek-e a törvényben előírt jog gyakorlásának feltételei?
Volt valamelyik intézkedés vagy magatartás a felperesnél, vagy egy ügynök, ami alááshatja a követelés érvényességét?
A kereset elévült? Ha igen, a válaszadók megtettek-e bármilyen lépést, például adósság elismerése, ez megakadályozná, hogy támaszkodjon az ellenkérelemre, hogy a kereset elévült?
A szerződés tartalmaz-e a követelés bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket?? Mik ezek a követelmények, és betartották-e őket?? Vajon valószínű-e, hogy ezek a értesítési követelmények előfeltételeik-e a keresett összegek behajtásának? Ha vannak olyan szempontok, amelyeket nem tartottak be, ezek a kudarcok valószínűleg végzetesek-e a követeléshez?
4. Kérdések a választottbírósági igény alapjául szolgáló tényekkel kapcsolatban
Melyek a követelés körülményei?? Mennyire pontosak a tények dokumentált bizonyítékokkal?
Mely tények döntő jelentőségűek az igény megszerzéséhez? Meg lehet bizonyítani őket meggyőzően és, ha igen, milyen meggyőzően?
A tények bizonyításának milyen formáját kell használni? Mennyi erőfeszítést és költségeket igényel a tények ezen igazolásának megszerzése?
Vannak olyan tények, amelyeket valószínűleg elismer a másik fél? Milyen hatással lesznek ezek a követelés erősségére?
Vannak ténybeli elismerések, amelyeket a választottbírósági eljárás megindítása előtt a másik féltől meg kell kérni? Ha igen, hogyan lehet ezt megtenni??
Mely tények állapíthatók meg korszerű feljegyzések alapján? Mennyire megbízhatóak a kortárs rekordok?
Vajon a választott bíróság elfogadja-e az összes összegyűjtött bizonyítékot?? Be lehet-e fogadni a bizonyítékokat az alkalmazandó választottbírósági szabályokkal összhangban?
Mely tényeket csak azokból a dokumentumokból lehet megállapítani, amelyek valószínűleg az ellenkező fél birtokában vannak? Mennyire valószínű, hogy az ilyen dokumentumokhoz dokumentumok előállítása útján lehet hozzáférni? Milyen kifogásokat vár a válaszadó e dokumentumok elkészítésével kapcsolatban??
Milyen bizonyítékokra van szükség az alperesnek, hogy ellenálljon a követelésnek vagy előrehozza a viszontkeresetét, és rendelkezik-e a válaszadóval? Mennyi időt és költségeket igényel az alperes ezen bizonyítékok összegyűjtésére?
Hogyan lehet összehasonlítani a válaszadó bizonyítékainak minőségét a kérelmező állítását alátámasztó bizonyítékok minőségével?
5. Kérdések a választottbírósági tanúkról
Mely tényeket csak tanúvallomással lehet megállapítani? Mivel a tanúvallomások általában kevésbé bizonyítékok, mint az iratok, mennyire döntő fontosságú ez a bizonyíték?
Ki tanúként szolgálhat?? Valószínűleg hány tanú áll rendelkezésre a választottbírósági tárgyalás idején?
Mennyire hitelesek a tanúk azokkal a tényekkel kapcsolatban, amelyek alapján bizonyságot tesznek? Vajon észreveszik őket önérdekűeknek?
Mennyire teljesítenek a kiválasztott személyek tanúként?
Milyen költségek járnak a választottbírósági tárgyaláson való részvétel megszervezésével? (szállítás, szállás)?
Ha a tanú nem tartózkodik a választottbírósági tárgyalás helyszínén, képes lesz-e ez a tanú vízumot szerezni?? Ha nem, van-e olyan másik személy, aki megfelelőbb lehet??
Ki fogja hívni a másik felet tanúiként? Hitelesek lesznek-e a tanúik??
Hogyan hasonlítja össze mindkét oldal tanúinak hitelességét??
6. Kérdések a választottbírósági szakértőkkel kapcsolatban
Mely kérdések nagyon technikai jellegűek, és azokat szakértői bizonyítékokkal kell megállapítani?
Milyen képesítésekre és tapasztalatokra van szükség ahhoz, hogy ezek a szakértők megbízhatóak legyenek?
Szükség lesz-e a szakértőre további vizsgálatokra vagy vizsgálatokra a szakértői jelentés elkészítése érdekében? Mennyi időre lesz szükség erre a célra?
Ki a legjobb jelölt, aki szakértőként szolgálhat? Van-e összeférhetetlenség a szakértőként való megjelenésükkel??
Milyen költségekkel jár a szakértői tanúsítás biztosítása?? Megtérítik-e ezeket a költségeket, ha a követelés sikeres lesz?
Mi az egyes szakértők bizonyítékainak bizonyító ereje??
Milyen hatással lesz a szakértői bizonyíték a másik fél esetére?
Ki valószínűleg szakértőként jelenik meg a válaszadók körében?
Hogyan lehet összehasonlítani a két oldal szakértőinek hitelességét??
7. A kereset időbeli elbírálása a választottbíráskodás során
Befolyásolja-e az igény benyújtása a munkák végrehajtását?, vagy befejeződött a projekt?
Mikor kell benyújtani a választottbírósági igényt? Ha ezt megelőzi-e informális konzultáció és tárgyalások vagy közvetítés útján történő erőfeszítés??
Van-e más vitarendezési mechanizmus a választottbírósági eljárás előtt?, mint például az ítélkezés, a szerződés alapján? Ha döntésre van szükség, az ítélet eredménye befolyásolja ugyanazon igény kilátásait a választottbírósági eljárás során? Kerülhető-e az ítélethozatal?
Hogyan kapcsolódik a követelés ütemezése az elévülési időhöz??
Befolyásolja-e a követelés ütemezése a begyűjtendő bizonyítékokat?
Mi a válaszadó pénzügyi helyzetének jelenlegi állapota?? A válaszadók pénzügyei az idő múlásával javulnak, vagy a válaszadónak fennáll annak kockázata, hogy fizetésképtelenné válik a közeljövőben?
Milyen hatással lesz a követelés ütemezése a korábbi és a jövőbeli követelésekre?
Van-e előnye annak, ha a követelés későbbi benyújtását várjuk?
8. A választottbírósági igény benyújtásának más ügyekre gyakorolt hatásainak vizsgálata
A követelés benyújtása befolyásolja a válaszadóval folytatott jövőbeni munka kilátásait? Mennyire valószínű a jövőbeni munka??
A válaszadók képviselői valószínűleg reagálnak az igényre az együttműködés visszatartásával vagy kevésbé alkalmazkodó hozzáállás alkalmazásával? A projekt folyamatban lévő igény esetén az építész vagy a mérnök visszatartja a befejezésről szóló igazolást? Ez vezet a visszatartó alap visszatartásához?
Vajon a követelés benyújtása esetén a másik fél igényel-e teljesítési biztosítékot? Csökkenthető-e ez a kockázat??
A követelés benyújtása valószínűleg lezárja a tárgyalásokat? Van-e valós lehetőség a vita tárgyalások útján történő rendezésére??
Befolyásolja-e az igény alvállalkozókat?, beszállítók és más harmadik felek? Vajon a kereset harmadik feleket vezet-e saját igényeik megteremtéséhez a felperes ellen? Vajon ez vezet-e őket a válaszadóval szembeni keresetek kezdeményezéséhez is?
Vajon a választottbírósági eljárás során benyújtott igény bizalmas-e?? Ha nem, a követeléssel kapcsolatos hírek csökkentik más munkák kilátásait?
Befolyásolja-e a követelés a felperes és a felperes által más projektekkel foglalkozó munkavállalók közötti munkakapcsolatokat?
Milyen következményekkel jár, ha a követelés kudarcot vall?? Van-e lépések ezen hatás minimalizálására??
9. Kérdések a válaszadó potenciális viszontkeresetéről
Mennyire valószínű, hogy a választottbírósági igény benyújtása a másik felet viszontkereset kezdeményezésére indítja? Ha viszontkereset indul, mi a viszontkereset jogalapja??
Milyen kilátások vannak a viszontkereset sikereire?? Mely tények vagy jogi szabályok lesznek kritikusak a viszontkereset sikere szempontjából?
Milyen lehetséges védekezési lehetőségeket lehet felhozni a viszontkereset ellen?
Ha a viszontkereset sikeres lesz, a viszontkeresetre odaítélt összeg, amely valószínűleg meghaladja a keresetben elnyert összeget?
A viszontkereset visszavonásra kerül, ha a keresetet végül visszavonják?
10. Az építési választottbíráskodás költségeinek figyelembevétele
Mennyi idő és erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az igény olyan szakaszba kerüljön, amelyen készen áll a választottbírósági eljárás?
Mennyibe kerül az összes bizonyíték összegyűjtése, elemzi az ügy érdemét és megfogalmazza az állítást?
Mennyi időt fog igénybe venni a választottbírósági igény? Ki lesz bevonva és támogatást nyújt a választottbíráskodáshoz?
Megszabadíthatók-e a választottbíráskodás támogatásához szükséges személyek?? Meddig lehet őket engedni? Kinevezhető-e valaki másra annak a személynek a feladatai ellátására, aki támogatni fogja a választottbírósági eljárást?
Mennyibe kerül a választottbíráskodás költsége, ha ez sikerrel jár? Mivel a jogi díjak általában az építési választottbíróságok legnagyobb költségelemei, milyen díjakat kínálnak az ügyvédek??
11. A választottbírósági eljárás előtti és közbeni tárgyalásokkal kapcsolatos kérdések
Mennyire hajlandó a másik fél tárgyalni?? Vannak-e olyan okok, amelyek miatt a másik fél a tárgyalásos rendezést részesítheti előnyben?
Van-e ok arra, hogy ne tárgyaljanak? Van-e bármilyen kockázat, amelyet a tárgyalás okoz??
Mit vár a másik fél a tárgyalások során?? Elfogadható-e a másik fél álláspontja??
Van-e védintézkedések annak biztosítására, hogy a másik fél ne próbáljon ki halászati expedíciót, a tárgyalások ürügyével felfedezni az alapul szolgáló követelési stratégiát, dokumentáció beszerzése vagy a kérelmező határozatának tesztelése?
A tárgyalások megkezdését tévesen értelmezik-e, mivel arra utalnak, hogy a felperes ügye gyenge?
Milyen tulajdonságokra és tapasztalatra van szükség a tárgyalási erőfeszítéseket vezető személy számára? Milyen személyes érdekei lennének az ügy rendezésében vagy a tárgyalások aláásásában?
Ki a legjobb az igénylőtől, aki vezeti ezt az erőfeszítést? Ha a tanácsadót meg kell bízni a tárgyalásokkal, vagy a felperes maga vezesse a tárgyalásokat?
Milyen valószínű tárgyalási megközelítést alkalmaz a másik fél kijelölt képviselõje?? Milyen álláspontot fog vállalni?
Milyen hatáskörrel rendelkezik az alperes tárgyalója?? Felhatalmazva arra, hogy a válaszadót rendezésre kötelezze, vagy további jóváhagyásra lesz szükség??
Hogyan kell tájékoztatni a tárgyalási csoportot és ki? Milyen erőforrásokat igényelnek??
Szüksége van-e külső tanácsadókkal a tárgyalási csapat edzésére??
A tárgyalások során benyújtott ajánlatok milyen sorozatát kell komolyan mérlegelni, szem előtt tartva a választottbíráskodás költségeit és következményeit.
Milyen időtartamot kell hagyni az ügy tárgyalások útján történő rendezésére?
Milyen következményekkel jár, ha a tárgyalások kudarcot vallnak??
A tárgyalások folytatása aláássa-e az igényt? Különösen, a tárgyalások késleltetik a végleges választottbírósági ítélet meghozatalát? Ha igen, a válaszadó fizetési képessége idővel csökkenni fog?
A kijelölt képviselőn kívül, Van még valaki, aki befolyásolhatja a válaszadót a tárgyalás eredményének elfogadásában? Ha külön megközelítést kell alkalmazni vele szemben?
Hol kellene tárgyalni?? Hogyan befolyásolja a helyszín megválasztása a tárgyalások légkörét??
Hogyan kell felépíteni a tárgyalási napirendet??
A tárgyalásokat „előítélet nélkül” kell-e folytatni??
Hasznos-e egy formális közvetítő létezése a folyamat felépítéséhez??
Amennyiben a kérdéseket globális ajánlat alapján kell megoldani, vagy hasznosabb az egyes kiadások külön-külön áttekintése?
Mi legyen a tárgyalások kiindulópontja?? Ha általános alapelvekkel kezdődik?, vagy kevésbé vitatott kérdésekkel kellene kezdenie??
Ha a felelősség kérdését a kvantumtól elkülönítve kell megvitatni?? Így csökkentik a vitatott területeket?
Kerülhetők-e a felelősségre vonatkozó állítások a rendezés megkönnyítése érdekében?
Ha a tények és álláspontok nyilvántartásba vehetők??
Milyen körülmények között kell a felperesnek megtennie az „első ajánlatot”?
Hogyan kell megfogalmazni az „első ajánlatot”, hogy ösztönözze a másik felet egy tárgyalásos rendezésre?
Milyen előnyökkel vagy kockázatokkal jár az ajánlat?
Hogyan kell értékelni a másik fél által benyújtott ellenszolgáltatásokat?? Ki vesz részt az értékelésben?
Hogyan kell megfogalmazni az ellenjajánlatokra adott válaszokat??
Mikor kell a tárgyalócsoport befejezni a tárgyalásokat és elszállás nélkül elmenni??
12. Az építési választottbíráskodás rendezésével kapcsolatos kérdések
Ki jogosult jóváhagyni az egyezség feltételeit, ha a tárgyalócsoportok egyetértenek a megállapodás feltételeivel?
Hogyan kell elkészíteni a vitarendezési megállapodást?? Ha ezt a tárgyalások lezárásával megegyező napon kell megtenni??
Ki készíti el a megegyezési megállapodást?, felperes vagy alperes?
13. Kérdések a választottbírósági döntés végrehajtásáról
Nem önkéntes betartás esetén, melyik válaszadó vagyonát célozza meg?
Az alperes vagyonának helyén melyik tanácsadót kell felhasználni a választottbírósági határozat végrehajtására?
Ha a végrehajtás lehetetlen, mivel a válaszadó eloszlatta vagyonát, lehet-e másodlagos keresetet benyújtani az alperes részvényesei vagy igazgatói ellen a végrehajtás helyén?
* * * * *
Ha ezeket a kérdéseket őszintén figyelembe vesszük, a választottbíráskodás elején, akkor nagy a valószínűsége, hogy csak érdemi követelések merülnek fel, amit el kell készíteni, készülnek.