Amikor a kontextussal foglalkozunk a szerződésértelmezésben, az elsődleges referenciapont az A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény (az "Bécsi Egyezmény”). -án fogadták el a Bécsi Egyezményt 23 Lehet 1969 az Egyesült Nemzetek Szervezete.[1] Az eredeti felek számára án lépett hatályba 27 január 1980.[2] A Bécsi Egyezmény a szerződésjog egyik legfontosabb eszköze, és az úgynevezett „szerződésekről szóló szerződés”.[3] Mint a mai, a Bécsi Egyezményt ratifikálta 116 államok és aláírta 45 mások.[4]
Amikor a kontextus szempontjairól van szó a szerződésértelmezésben, a kézenfekvő kiindulópont a cikk 31 a Bécsi Egyezmény. Mindazonáltal, akármilyen paradoxnak is tűnik, egy szerző szavaival élve, A Bécsi Egyezmény ezen és más rendelkezései „útmutatást” igényelnek a helyes alkalmazáshoz, mivel messze nem egyértelműek.[5]
Úgy vélik, hogy a Bécsi Egyezmény egyes szabályaia nemzetközi szokásjog tükre”, és néhány nem ratifikáló állam ezt kifejezetten elismerte.[6] Például, cikkeiben foglalt értelmezési szabályokat 31 nak nek 33 pontjait a nemzetközi szokásjog részének tekintik.[7]
Cikk 31 a Bécsi Egyezmény, Általános értelmezési szabály
1. A szerződést jóhiszeműen kell értelmezni, összhangban a szerződés feltételeinek kontextusukban, tárgyának és céljának fényében adott szokásos jelentéssel..
2. A szerződés értelmezésének összefüggései a következők:, a szöveg mellett, beleértve annak preambulumát és mellékleteit:
(egy) a szerződésre vonatkozó minden olyan megállapodás, amely a szerződés megkötésével kapcsolatban az összes fél között jött létre;
(b) minden olyan okirat, amelyet egy vagy több fél a szerződés megkötésével kapcsolatban hozott, és amelyet a többi fél a szerződéshez kapcsolódó okiratként fogadott el.
3. Ezeket figyelembe kell venni, a kontextussal együtt:
(egy) bármely későbbi megállapodás a felek között a szerződés értelmezésével vagy rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban;
(b) a szerződés alkalmazásának bármely későbbi gyakorlata, amely a felek megállapodását hoz létre annak értelmezésére vonatkozóan;
(c) a felek közötti kapcsolatokban alkalmazandó nemzetközi jog bármely vonatkozó szabálya.
4. Különleges jelentést kell adni egy kifejezésnek, ha bebizonyosodik, hogy a felek ezt szándékozták.
Cikk 31 az úgynevezett "Általános szabály”, szemben a „kiegészítő értelmezési eszközök” cikkben található 32 a Bécsi Egyezmény. Úgy tekintik, hogy a két rendelkezés között hierarchia van: Cikk 31 elsőbbséget élvez a szerződés közérthető nyelvezetének megőrzése érdekében, mivel a 32 cikkére csak olyan esetekben lehet hivatkozni 31 termel"kétértelmű, homályos, nyilvánvalóan abszurd vagy ésszerűtlen eredmények”.[8]
Az "kontextus” cikk alatt 31 jelentése, ebből kifolyólag, mindkettőhöz kapcsolódik (én) a szerződés szövegét, beleértve annak preambulumát és mellékleteit (azaz, szakaszok 1 és 2) és a (ii) bekezdésekben felsorolt egyéb tételek azonosítása a Bécsi Egyezményben (egy) és (b) szakaszának 2 cikk 31. A Bécsi Egyezmény így rendelkezik a „kontextusként figyelembe veendő anyag”.[9] Kontextus a cikk alatt 31 nem szabad összetéveszteni a "körülményei [...] következtetéscikke értelmében 32, ami összefügg, például, hoz "politikai-gazdasági háttér” egy szerződés megkötéséről.[10]
A szerződés értelmezésekor a kontextus figyelembevételének elsődleges oka az, hogy megerősítsük a szerződés feltételeinek adott szokásos jelentést, vagy kétség esetén azonosítsuk ezt a jelentést..[11]
Mint a Nemzetközi Jogi Bizottság (ILC) megerősítette a Szerződések Jogi cikkeinek tervezetéhez fűzött kommentárjaiban, „Miután bebizonyosodott – és ebben a kérdésben a Bizottság egyhangú volt –, hogy az értelmezés kiindulópontja a szöveg jelentése, A logika azt jelzi, hogy „a szerződés feltételeinek a szövegkörnyezetükben, valamint tárgyának és céljának fényében a szokásos jelentést kell adni” az első megemlítendő elem.. Hasonlóképpen, a logika azt sugallja, hogy a „kontextusban” szereplő elemeket kell legközelebb megemlíteni, mivel ezek a szöveg részét képezik, vagy szorosan kapcsolódnak hozzá.”.[12]
A Szerződés szövegéből fakadó kontextusa – A Szerződés feltételei összefüggésükben
A szerződés közvetlen kontextusa magában foglalja annak a rendelkezésnek a nyelvtani felépítését vagy szintaxisát, amelyen belül egy értelmezést igénylő szó található.[13]
A címek és címsorok iránymutatásul is szolgálhatnak a kontextus meghatározásához a szerződés értelmezésében. Például, ban ben Láng be. Bulgária, cikket elemezte a törvényszék 17 (részben a III) az Energia Charta Szerződés, amelynek a címe "A III. rész alkalmazása bizonyos körülmények között”, és amely fenntartja a felek jogát, hogy megtagadják a jelen III. rész előnyeit (azaz, rész szerinti befektetők érdemi védelme) bármely olyan jogi személynek, amely az ECT-ben nem részes állam állampolgárainak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, ha a szervezet nem folytat jelentős üzleti tevékenységet abban a részes államban, amelyben létrejött. A törvényszék a III. rész címére támaszkodott, hogy megerősítse értelmezését a védelem cikk szerinti megtagadásáról 17 csak a III. rész jogait zárta ki, de nem zárta ki, hogy az V. rész szerinti joghatóságot gyakoroljon annak meghatározására, hogy, a tényeken, Cikk 17 megfelelően hivatkoztak (Bulgária joghatósági kifogást emelt azon az alapon, hogy a cikk 17 alkalmazható volt, azaz, nem léteztek olyan jogok, amelyek az V. rész szerinti követelést alapozhattak volna meg).[14]
Egy másik elem, amely figyelembe vehető a szerződés értelmezése során a kontextus meghatározásához, a szerződés preambuluma, amely általában magában foglalja a célokat, motiváció és szempontok a szerződés kidolgozásakor[15] mivel segít megérteni és azonosítani a szerződés célját és tárgyát.[16]
Az írásjelek abban is szerepet játszanak, hogy a szerződés feltételeit a szövegkörnyezetükben értelmezzük.[17]
Végül, a kapcsolat a szerződés feltételei között összefüggésükben és a „tárgy és célcikkében meghatározottak szerint 31(1) pontját szemlélteti a Bécsi Egyezmény A népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény alkalmazása ahol az ICJ megállapította, hogyellentétes lenne a rendelkezés céljával [A népirtásról szóló egyezmény VI] a „nemzetközi büntetőbíróság” fogalmát megszorítóan értelmezni annak érdekében, hogy kizárjanak belőle egy olyan bíróságot,, mint az ICTY esetében, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának az Alapokmány VII. fejezete alapján elfogadott határozata alapján jött létre.”[18] Ez annak ellenére történt, hogy a Bíróság ezt a megközelítést nem kapcsolta az általános értelmezési szabály egyetlen rendelkezéséhez sem; egyszerűen a szóban forgó rendelkezést a szövegkörnyezetében olvasta, hogy figyelembe vegye a rendelkezés tárgyát és célját.[19]
A Szerződés kontextusa további forrásokból
Itt, A szerződés értelmezésének kontextusa a cikkben felsorolt további forrásokban található 31(2), amelyek a szerződés szövege mellett jelennek meg, preambulumát és mellékleteit.
Első, bekezdés (egy) megemlíti a szerződéssel kapcsolatos megállapodásokat, amelyeket az összes fél között kötöttek a szerződés megkötésével kapcsolatban. Ez jellemzően diplomáciai jegyzékekből áll, például, szerződéssel összefüggésben kicserélték.[20]
Akkor, bekezdés (b) megemlíti az egy vagy több fél által a szerződés megkötésével kapcsolatban hozott és a többi fél által a szerződéshez kapcsolódó okiratként elfogadott okiratokat. Ezt jól szemléltethetik Jimmy Carter elnök által az algíri egyezmény aláírásakor kiadott, az iráni vagyon átruházását szabályozó végrehajtási utasítások. 19 január 1981, véget vet az iráni túszválságnak, amelyek az egyezményektől teljesen különálló dokumentumok voltak, és Irán elfogadta őket. Később az Irán-Egyesült Államok követeléseivel foglalkozó Törvényszék hivatkozott rájuk az egyezmények értelmezéséhez..[21]
Amint azt az ILC a Szerződések Jogi Alapszabály-tervezetéhez fűzött kommentárjában hangsúlyozta, „Az az elv, amely alapján ez a rendelkezés [Cikk 31(2)] azon alapul, hogy a egyoldalú dokumentum nem tekinthető részének cikk értelmében vett „környezet”. 27 [aktuális cikk 31] hacsak nemcsak a következtetés kapcsán készült de a szerződéshez való viszonyát elfogadták hasonló módon a többi fél is.”
Ráadásul, cikk szerint 31(3), a kontextussal együtt, a tolmácsnak mérlegelnie kell:
(egy) bármely későbbi megállapodás a felek között a szerződés értelmezésével vagy rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban;
(b) a szerződés alkalmazásának bármely későbbi gyakorlata, amely a felek megállapodását hoz létre annak értelmezésére vonatkozóan;
(c) a felek közötti kapcsolatokban alkalmazandó nemzetközi jog bármely vonatkozó szabálya.
Kiegészítő értelmezési eszközök
Cikk 32 a Bécsi Egyezmény, Kiegészítő értelmezési eszközök, előírja:
Kiegészítő értelmezési eszközök igénybevételére lehet szükség, beleértve a szerződés előkészítő munkáját és megkötésének körülményeit, cikk alkalmazásából eredő jelentés megerősítése érdekében 31, vagy a jelentés meghatározására, amikor a cikk szerinti értelmezést 31:
(egy) a jelentést félreérthetőnek vagy homályossá teszi; vagy
(b) nyilvánvalóan abszurd vagy ésszerűtlen eredményhez vezet.
Számos törvényszék megvizsgálta ezt a cikket 32 pontja lehetővé teszi az értelmezés kiegészítő eszközeként történő igénybevételt a szerződés „előkészítő munka" és a "következtetésének körülményei”, amint azt a „szó jelzibeleértve”, cikk alkalmazásából eredő jelentés igazolására alkalmazható egyéb kiegészítő értelmezési eszközökre 31 a Bécsi Egyezmény.[22] Ezek a törvényszékek úgy ítélték meg, hogy "Cikk 38(1)(d) A Nemzetközi Bíróság alapokmánya előírja, hogy a bírósági határozatok és ítéletek alkalmazandók a nemzetközi közjog „kiegészítő eszközként” értelmezésére.. Ebből adódóan, cikk értelmében ezek a jogi anyagok „kiegészítő értelmezési eszközöknek” tekinthetők 32 VCLT.”[23]
Fent említett, ezeknek a kiegészítő anyagoknak kell, azonban, csak egy korábbi jelentés megerősítésére vagy a cikkből eredő értelmezési kérdés megoldására szolgálhat bíróságnak 31.[24]
Kontextus a szerződés értelmezésében, ebből kifolyólag, magában foglalja a szerződésen belüli és külső elemek széles skáláját. Együtt, ezek az összetevők segítenek megérteni a szerződés rendelkezéseit.
[1] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 1: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 2.
[2] Bécsi Egyezmény a Szerződések jogáról (Bécsi Egyezmény), 23 Lehet 1969.
[3] Bécsi Egyezmény, 23 Lehet 1969.
[4] Az Egyesült Nemzetek Szervezete Szerződésgyűjteményének bejegyzése a Bécsi Egyezményről (utoljára megtekintették 25 április 2024).
[5] R. Gardiner, Szerződés értelmezése (2nd edn., 2015), p. 7.
[6] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 1: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 17.
[7] R. Gardiner, Szerződés értelmezése (2nd edn., 2015), p. 163.
[8] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 6: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 118. Ez a cikk megfogalmazásán alapul 32 a Bécsi Egyezmény, amely a következőképpen szól:: „Kiegészítő értelmezési eszközök igénybevételére lehet szükség, beleértve a szerződés előkészítő munkáját és megkötésének körülményeit, cikk alkalmazásából eredő jelentés megerősítése érdekében 31, vagy a jelentés meghatározására, amikor a cikk szerinti értelmezést 31: (egy) a jelentést félreérthetőnek vagy homályossá teszi; vagy (b) nyilvánvalóan abszurd vagy ésszerűtlen eredményhez vezet.”
[9] R. Gardiner, Szerződés értelmezése (2nd edn., 2015), p. 197.
[10] R. Gardiner, Szerződés értelmezése (2nd edn., 2015), p. 197.
[11] R. Gardiner, Szerződés értelmezése (2nd edn., 2015), p. 198.
[12] Nemzetközi Jogi Bizottság, Cikktervezetek a szerződések jogáról (1966), Cikkek 27-28 (amelyből a Bécsi Egyezmény cikkei 31 és 32 gyakorlatilag változatlan formában fejlődött), Cmt. 9.
[13] Lát, például., Föld, Sziget- és tengeri határvita (El Salvador/Honduras: Nicaragua közbelép) Ítélet, 11 szeptember 1992, ICJ Rep. 351, legjobb. 373-374, ahol a kérdés az volt, hogy az ICJ-nek van-e felhatalmazása a vitatott tengeri határok körülhatárolására. A megfogalmazással kapcsolatban az volt a kérdés, hogy a vitázó felek közötti megállapodásban szereplő kifejezés „jogi helyzet meghatározása" egyenértékű volt a "elhatárolás”. Az ICJ úgy döntött, hogy míg a „határozzák meg" angolul (és „határozzák meg" spanyolul) elhatárolást jelenthet, sajátos összefüggésében kellett érteni. A jelen esetben, az ige tárgyahatározzák meg” nem maguk a tengeri terek, hanem inkább a jogi helyzetük volt, különösen más kapcsolódó megállapodásokhoz képest. Továbbá, a határozat kiemelte, hogy a vitában részt vevő mindkét fél felismerte, hogy a vita inkább a szuverenitásról szól, mintsem az elhatárolásról.. Ebből adódóan, az ICJ arra a következtetésre jutott, hogy a „határozzák megHa ebben az összefüggésben elhatárolást jelentene, az nem lenne összhangban a Szerződés tágabb összefüggéseivel és az érintett felek szándékaival..
[14] Láng be. Bulgária, ICSID ügy. ARB / 03/24, Határozat a joghatóságról, 8 február 2005, mert. 147.
[15] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 6: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 206.
[16] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 6: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 206.
[17] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 6: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 207.
[18] A népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény alkalmazása (Bosznia-Hercegovina – Szerbia és Montenegró) 26 február 2007, ICJ Rep. 43, legjobb. 160 és 445.
[19] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 6: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 210.
[20] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 6: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 116.
[21] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 6: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 116.
[22] The Canadian Cattlemen for Fair Trade v. USA, Joghatósági díj, 28 január 2008, mert. 50; Chevron Corporation (USA) és a Texaco Petroleum Company (USA) v. Ecuador, PCA-ügy. 34877, Ideiglenes díj, 1 december 2008, mert. 121; Caratube International Oil Company LLP v. Kazahsztán, ICSID ügy. ARB / 08/12, Az ideiglenes intézkedésekről szóló határozat, 31 július 2009, mert. 71.
[23] The Canadian Cattlemen for Fair Trade v. USA, Joghatósági díj, 28 január 2008, mert. 50; Chevron Corporation (USA) és a Texaco Petroleum Company (USA) v. Ecuador, PCA-ügy. 34877, Ideiglenes díj, 1 december 2008, mert. 121; Caratube International Oil Company LLP v. Kazahsztán, ICSID ügy. ARB / 08/12, Az ideiglenes intézkedésekről szóló határozat, 31 július 2009, mert. 71.
[24] E. Shirlow és K. Alvadt vér, Fejezet 6: Bevezetés a VCLT-be és az ISDS-ben betöltött szerepébe: Hátranézett, Várom, az E-ben. Shirlow és K. Alvadt vér, A Bécsi Egyezmény a szerződések jogáról a befektetői állam vitáiban: Evolúció és történelem (2022), p. 118.