Tovább 2 szeptember 2021, ban ben Moldovai Köztársaság v. Komsztroj, az Európai Unió Bírósága (az "EUB”) úgy határozott, hogy az Energia Charta Szerződés („ECT”) az EU-n belüli választottbírósági eljárások ellentétesek voltak az uniós joggal.[1]
Az ügy háttere
Energoalians, - kezdeményezte egy ukrán producer, egy hogy pontjában előírt választottbírósági eljárást Cikk 26(4)(b) az ECT a Moldovai Köztársaság ellen.
Tovább 25 október 2013, az hogy választottbíróság ítéletét az energetikusok javára tette. A választott bíróság szerint, a Moldovai Köztársaság nem tett eleget nemzetközi kötelezettségeinek, és ezért az ECT alapján pénzösszeg megfizetésére kötelezték az energetikusokat..
Egy hónap múlva, a Moldovai Köztársaság a Párizsi Fellebbviteli Bírósághoz a határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be, Franciaország. Tovább 12 április 2016, a fellebbviteli bíróság megsemmisítette a választottbírósági döntést azon az alapon, hogy a választottbíróság tévesen nyilvánította ki joghatóságát. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a moldovai energetikusok gazdasági hozzájárulásának hiánya miatt, nem volt beruházás az ECT értelmében.
Az energetikusok utódja, Komsztroj, fellebbezett a döntés ellen. Által a kelt ítélete 28 március 2018, az Semmítőszék hatályon kívül helyezte a fellebbviteli bíróság határozatát 12 április 2016, azon az alapon, hogy a fellebbviteli bíróság olyan feltételt adott hozzá a befektetés fogalmának értelmezéséhez, amelyet az EK -Szerződés nem írt elő.
Az ügyet így más összetételben visszaküldték a fellebbviteli bírósághoz.
A fellebbviteli bíróság előtt, a Moldovai Köztársaság azt állította, hogy az Energoalians a cikk értelmében nem hajtott végre beruházást 26(1) cikkének fényében olvasható ECT 1(6) pontját, és így a vitát nem lehetett választottbírósági eljárás alá vonni.
Ellenkezőleg, Komstroy azzal érvelt, hogy a hogy választottbíróság illetékes volt a vitában, mert a cikkben említett összes feltétel 26(1) elégedettek voltak.
A fellebbviteli bíróság úgy döntött felfüggeszti az eljárást és utalja az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdésekre:[2]
- Must cikk 1.6 pontját úgy kell értelmezni, hogy a villamosenergia -értékesítési szerződésből eredő követelés, amely nem járult hozzá a befektető fogadó államhoz való hozzájárulásához, „beruházás”A cikk értelmében?
- Must cikk 26(1) pontjában foglaltakat úgy kell értelmezni, hogy az akvizíció, szerződő fél befektetője által, egy olyan gazdasági szereplő által benyújtott követelés, amely nem az említett Szerződésben részes államokból származik, befektetésnek minősül?
- Must cikk 26(1) az Energia Charta Szerződés rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az egy befektető követelése, amelyek a fogadó állam határán szállított villamos energia értékesítésére irányuló szerződésből származtak, beruházást jelenthet egy másik Szerződő Fél területén, abban az esetben, ha a befektető nem végez gazdasági tevékenységet az utóbbi Szerződő Fél területén?
Az EUB döntése
Az EUB azt válaszolta, hogy a befektetés meghatározása a cikkben 1.6 cikke gazdasági hozzájárulást igényelt a fogadó állam befektetőjétől, így nem kellett válaszolni a második és a harmadik kérdésre.
Még akkor is, ha a kérdést nem a fellebbviteli bíróság tette fel, de csak az Európai Bizottság és egyes uniós tagállamok vetették fel, az EUB is véleményt nyilvánított arról, hogy a cikk 26 pontja összeegyeztethető volt az uniós joggal, mivel választottbírósági eljárást biztosított az uniós székhelyű befektetők és az uniós tagállamok között.
Az EUB arra a következtetésre jutott, hogy az EK-n belüli EU-n belüli választottbírósági eljárás összeegyeztethetetlen az uniós joggal.
Erre a következtetésre jutva, az EUB indoklása a következő volt:
Első, az EUB úgy ítélte meg, hogy az EU -tagállamok nemzeti bíróságai előzetesen hivatkozhatnak az EUB -ra Cikk 267 az Európai Unió működéséről szóló szerződés amely a következőképpen szól::
Az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel az előzetes döntéshozatalra vonatkozóan:
(egy) a szerződések értelmezése;
(b) az intézmények jogi aktusainak érvényessége és értelmezése, testek, az Unió irodái vagy ügynökségei;
Ha ilyen kérdés merül fel valamely tagállam bírósága előtt, hogy a bíróság vagy törvényszék megteheti, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdésben döntés szükséges ahhoz, hogy ítéletet tudjon hozni, kéri a Bíróságot, hogy hozzon döntést ezzel kapcsolatban.
Ha ilyen kérdés merül fel egy olyan tagállam bírósága előtt folyamatban lévő ügyben, amelynek döntései ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslat, az a bíróság a bíróság elé terjeszti az ügyet.
Ha ilyen kérdés merül fel egy tagállam bírósága előtt folyamatban lévő ügyben az őrizetben lévő személy vonatkozásában, az Európai Unió Bírósága a lehető leghamarabb jár el.
Az EUB szerint, „Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a sajátos jellemzők és az így létrehozott jogrend autonómiája megmaradjon, a Szerződések létrehoztak egy igazságügyi rendszert, amelynek célja az uniós jog értelmezésének következetességének és egységességének biztosítása. Cikknek megfelelően 19 ÖN, a nemzeti bíróságok és a Bíróság feladata, hogy biztosítsák e jog teljes körű alkalmazását minden tagállamban, és biztosítsák az egyének jogainak hatékony bírói védelmét., a Bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik e törvény végleges értelmezésére.”[3]
Második, mert az EU szerződő fele az ECT -nek, az ECT az uniós jog jogi aktusa:[4]
A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a Tanács által megkötött megállapodás, cikkek szerint 217 és 218 Az EUMSZ alkotja, az Európai Uniót illetően, egyik intézménye cselekedete, hogy egy ilyen megállapodás rendelkezései az Európai Unió jogrendjének szerves részét képezik a hatálybalépéstől kezdve, és, e jogrend keretében a Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntéshozatalra e megállapodás értelmezése tekintetében.
Harmadik, mivel az ECT az uniós jog jogi aktusa, az ECT választottbíróságának szükségszerűen értelmeznie kell, és még alkalmazni is kell, Cikk szerinti vita eldöntésekor az uniós jogot 26 az ECT.[5] Eszerint, az EUB megállapította, hogy an hogy a választottbíróság az EU igazságszolgáltatási rendszerébe tartozott, és hogy az a cikk értelmében egy tagállam bírósága vagy bíróságának tekinthető -e. 267 az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Az EUB arra a következtetésre jutott, hogy a választottbíróságok az EU jogrendszerén kívül esnek, nem tudtak hatékony ellenőrzést biztosítani az uniós jog felett.
Végül, hogy támogassa álláspontját, cikkében említett kereskedelmi választottbírósági és választottbírósági eljárás között az EUB különbséget tett 26 az ECT. A Bíróság szerint, ellentétben a befektető-állam választottbíróságaival, kereskedelmi választottbíróságok "az érintett felek szabadon kinyilvánított kívánságaiból erednek”.[6]
Az EUB határozatának hatása az EU-n belüli választottbíráskodásra
Az EUB döntése nagyrészt követi az indoklást Achmea BV kontra Szlovák Köztársaság. Még akkor is, ha az Európai Unió Bírósága döntése nincs hatással a cikkel összhangban létrehozott választottbíróságok jövőbeli döntéseire 26 az ECT, a befektetők szkeptikusak lehetnek a befektetésekkel kapcsolatban, mivel az EU -n belüli védelmük kevésbé biztos.
Ez a kockázat most még inkább érvényes, mint például, Franciaországban, másnap Moldovai Köztársaság v. Komsztroj döntés született, - közölte a Pénzügyminisztérium főigazgatósága sajtóközleményben, hogy az uniós befektető nem kezdeményezhet ECT -n alapuló választottbírósági eljárást az EU tagállamával szemben:
Ebben az összefüggésben, a Kincstári Főigazgatóság ismét felhívni kívánja a belső piacon működő francia befektetők és a Franciaországban jelen lévő európai befektetők figyelmét arra, hogy az Európai Unió valamely tagállama ellen nem kell új befektető-állam vitarendezési eljárást kezdeményezni. a TEC választottbírósági záradékának alkalmazásában
[1] A Bíróság ítélete (Nagykamarás), C ‑ 741/19. Sz, Moldovai Köztársaság kontra Komstroy, az Energoalians cég jogutódja, ECLIA:USA:C:2021:655 keltezett 2 szeptember 2021
[2] A Cour d’appel de Paris (Előzetes döntéshozatal) iránti kérelem, C-741/19. Sz. Ügy, Moldovai Köztársaság v. Komsztroj, az Energoalians cég jogutódja keltezett 8 október 2019.
[3] A Bíróság ítélete (Nagykamarás), C ‑ 741/19. Sz, Moldovai Köztársaság kontra Komstroy, az Energoalians cég jogutódja, ECLIA:USA:C:2021:655 keltezett 2 szeptember 2021, mert. 45 (kiemelés hozzáadva).
[4] A Bíróság ítélete (Nagykamarás), C ‑ 741/19. Sz, Moldovai Köztársaság kontra Komstroy, az Energoalians cég jogutódja, ECLIA:USA:C:2021:655 keltezett 2 szeptember 2021, legjobb. 23 és 49.
[5] A Bíróság ítélete (Nagykamarás), C ‑ 741/19. Sz, Moldovai Köztársaság kontra Komstroy, az Energoalians cég jogutódja, ECLIA:USA:C:2021:655 keltezett 2 szeptember 2021, legjobb. 23 és 49.
[6] A Bíróság ítélete (Nagykamarás), C ‑ 741/19. Sz, Moldovai Köztársaság kontra Komstroy, az Energoalians cég jogutódja, ECLIA:USA:C:2021:655 keltezett 2 szeptember 2021, mert. 59.