A nemzetközi szokásjog jelentős szerepet játszik a befektetési választottbírósági vitákban. A felek gyakran hivatkoznak a nemzetközi szokásjogra, mint másodlagos jogforrásra a kétoldalú beruházási szerződés értelmében (BIT) vagy állami szerződés. Egyes esetekben, választottbíróságok elfogadták a szokásjog hangsúlyosabb szerepét, azaz, mint önálló forrása a nemzetközi […]
Esernyőzáradékok a befektetési választottbíróságban
Befektetési választottbírósági eljárásban, egy ernyőzáradék előnyt jelenthet a befektetők számára, a befektetések védelme azáltal, hogy a befektetés helye szerinti állam által vállalt kötelezettségeket egy nemzetközi szerződés védő „ernyője” alá helyezik. A helyi törvények megsértésének összekapcsolásával a kétoldalú befektetési szerződés megsértésével ("BIT"), szerződéses igények különösen lehetnek […]
Kisajátítás a befektetési választottbíróságban
A kisajátítás a befektetési választottbírósági eljárásban két fogalomra vonatkozik: (1) az egyes államok szuverenitás gyakorlásához való jogát a területük felett, és (2) minden állam köteles tiszteletben tartani a külföldiek tulajdonát. Az első azt jelenti, hogy egy állam, különleges körülmények között, kisajátítani egy külföldi befektető ingatlanát. A második azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonú ingatlanok kisajátítása csak lesz […]
Tisztességes és méltányos elbánás a befektetési választottbírósági eljárásban
A méltányos és méltányos bánásmód kiemelkedő védelmi szabvány a befektetési választottbírósági vitákban, amely a legtöbb kétoldalú befektetési szerződésben jelen van („Kétoldalú”).[1] A szabvány a második világháború utáni szerződésekben alakult ki. Az 1948 Állítólag a Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet Havannai Chartája az első olyan szerződés, amely „igazságos és méltányos bánásmódot” tartalmaz. […]
Erkölcsi károk a befektetési választottbíróságban
A nemzetközi közjog szerint, cikkben rögzítik az erkölcsi kártérítés követelésének jogát 31(2) Az államoknak a nemzetközileg jogellenes cselekményekért való felelősségéről szóló cikkelyek értelmében az állam azon kötelezettsége, hogy a nemzetközileg jogellenes cselekmény által okozott kárt teljes mértékben megtérítse, magában foglalja „bármilyen kárt, akár anyagi, akár erkölcsi”. A kommentár […]