A választottbírósági határozatok véglegesek és kötelezőek. Bizonyos körülmények között, azonban, bírósági eljárással megtámadhatók vagy megsemmisíthetők. A választottbírósági határozatok megsemmisítése (más néven „félretétel” vagy „vacatur”) arra a jogi eljárásra utal, amellyel a bíróság hatályon kívül helyez vagy semmissé tesz egy választottbíróság által kiadott választottbírósági határozatot. […]
Választottbíráskodást megelőző követelmények
A nemzetközi választottbírósági megállapodásokban gyakran találkozhatunk a választottbírósági eljárást megelőző követelményekkel.[1] Ezen eljárási követelmények betartása, többszintű vitarendezési záradékok tartalmazzák, jellemzően a választottbírósági eljárás megindításának előfeltétele.[2] Ezeknek a követelményeknek a mögöttes célja annak biztosítása, hogy a vitában álló felek valódi erőfeszítéseket tegyenek a problémáik békés megoldására, mielőtt igénybe veszik. […]
Választottbíróság és harmadik felek: A nem aláírók kérdése
A választottbíráskodás és a harmadik felek olyan téma, amely, tudományos relevanciáján túl, fontos gyakorlati vonatkozásai vannak a nemzetközi választottbírósági eljárásokban részt vevő feleknek. A választottbíróság és a harmadik felek kérdése olyan helyzetekre vonatkozhat, amikor az egyik fél választottbírósági eljárásba kíván utalni egy másik olyan felet, aki nem volt része a főszerződésnek, és ezért ezt tette. […]
Választottbírósági és művészeti viták
A művészeti viták azok, természetüknél fogva, nagyon konkrét. Ezek rendkívül technikai jellegűek, és jelentős szakértelmet igényelnek a döntéshozóktól, ügyvédek, és az érintett szakértők. A műpiaci szereplők megalkuvást nem ismerő ellenőrzésének is alá lehetnek vetve, ezért, nem jogi ügyekben.[1] A művészeti viták kérdések széles skáláját ölelik fel, mint például:[2] Viták […]
Lemondás a választottbíráskodás jogáról
Kereskedelmi vitákban, a felek gyakran választják a választottbíróságot, mint alternatív megoldást vitáik megoldására a hagyományos bírósági eljárásokon kívül. A választottbírósági megállapodás megléte ellenére, széles körben elfogadott, hogy a fél választottbírósági jogáról vagy kifejezett szerződéses rendelkezéssel vagy későbbi magatartásával lemondhat. A bíróságok másképp döntöttek […]