A sürgősségi választottbíróság egy olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi a vitában részt vevő fél számára, hogy sürgős ideiglenes intézkedést kérjen a választottbíróság hivatalos megalakítása előtt. Célja, hogy azonnali ideiglenes intézkedéseket biztosítson olyan helyzetekben, amikor a választottbíróság megalakítására való várakozás helyrehozhatatlan károkat vagy közvetlen veszélyt okozna.[1] Számos fontos gyakorlati szempont van […]
Aszimmetrikus választottbírósági kikötések
Az aszimmetrikus választottbírósági kikötések azok, amelyek több jogot biztosítanak az egyik félnek, mint a másiknak. Például, míg egy tipikus szimmetrikus választottbírósági megállapodás előírná, hogy a vitát minden félnek választottbíróság elé kell terjesztenie, az aszimmetrikus záradék lehetőséget adna az egyik félnek, hogy válasszon a választottbírósági eljárás és a peres eljárás között, míg a többit a sajátjához köti. […]
KCAB választottbíróság
Alapították 1966, a Koreai Kereskedelmi Választottbíróság (KCAB) egy választottbírósági intézmény Dél-Koreában. Ez az egyetlen intézmény, amely törvényileg felhatalmazott viták rendezésére a koreai választottbírósági törvény értelmében.[1] A KCAB azért jött létre, hogy megkönnyítse a kereskedelmi viták rendezését, és a hazai és nemzetközi választottbíráskodás kiemelkedő szereplőjévé fejlődött.. […]
Azerbajdzsán új választottbírósági törvénye 2024: Egy lépés a modernizáció felé
Tovább 25 január 2024, Életbe lépett Azerbajdzsán új választottbírósági törvénye, jelentős mérföldkövet jelent az ország vitarendezési keretrendszerének modernizálására irányuló erőfeszítéseiben (a „választottbírósági törvény”). Ez a törvény mind a nemzetközi, mind a hazai választottbírósági eljárásokat szabályozza, és nagyrészt az UNCITRAL mintatörvényen alapul, Azerbajdzsán választottbírósági rendszerének közelítése a nemzetközi normákhoz. Felépítés A választottbíróság […]
Bírósági kisajátítás a befektető-állami választottbíróságban
A jogellenes kisajátítással járó befektetők és államok közötti választottbírósági eljárások gyakran egy állam törvényhozó vagy végrehajtó hatalmának cselekményeire összpontosulnak. Ebben a konfigurációban, az olyan cselekmények, mint a végrehajtási rendeletek vagy törvények, az állam kisajátíthatja a külföldi befektetőket. Viszont, a kisajátítás kevésbé ismert fajtája a bírósági kisajátítás, amely úgy definiálható:[t]szerződéses és […]