Tovább 25 január 2024, Azerbajdzsán új választottbírósági törvénye hatályba lépett, jelentős mérföldkövet jelent az ország vitarendezési keretrendszerének modernizálására irányuló erőfeszítéseiben (az "Választottbírósági törvény”). Ez a törvény mind a nemzetközi, mind a hazai választottbírósági eljárásokat szabályozza, és nagyrészt a UNCITRAL modelltörvény, Azerbajdzsán választottbírósági rendszerének közelítése a nemzetközi normákhoz.
Szerkezet
A választottbírósági törvény a következőkből áll 59 Cikkek és 8 Fejezetek, a következőképpen épül fel:
- Fejezet 1, Általános rendelkezések, Cikkek 1-15;
- Fejezet 2, Választottbírósági megállapodás, Cikkek 16-18;
- Fejezet 3, A választottbíróság összetétele, Cikkek 19-26;
- Fejezet 4, Ideiglenes intézkedések, Cikkek 27-34;
- Fejezet 5, A választottbírósági eljárások lefolytatása, Cikk 35-47;
- Fejezet 6, Választottbírósági határozat meghozatala és az eljárás megszüntetése, Jogorvoslat a választottbírósági ítélet ellen, Cikkek 48-54;
- Fejezet 7, A választottbírósági díjak elismerése és végrehajtása, Cikkek 55-57;
- Fejezet 8, Záró rendelkezések, Cikkek 58-59.
Hatály és alkalmazás
A választottbírósági törvény a nemzetközi és a belföldi választottbíráskodásra egyaránt vonatkozik, ha a székhely Azerbajdzsánban van (Cikk 4.1). azonban, bizonyos rendelkezéseket, mint például a bírósági támogatással és az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatosak, a választottbíróság helyétől függetlenül alkalmazni kell (Cikk 4.2).
A választottbírósági törvény meghatároz bizonyos vitákat, amelyek nem rendezhetők választottbírósági úton, mint például a büntetőjogi és közigazgatási szabálysértések, családi kapcsolatok, és munkaügyi viták (Cikk 13). Az UNCITRAL Modelltörvény nem sorolja fel kifejezetten a nem dönthető vitákat, az elfogadó államokra bízva az ilyen kizárások meghatározását.
Választottbírósági megállapodás
A választottbírósági megállapodást írásban kell megkötni, bár ezt tágan értelmezik, és magában foglalja az elektronikus űrlapokat is, ahol az információ későbbi felhasználás céljából hozzáférhető (Cikk 16). Elegendő a választottbírósági kikötést tartalmazó külön dokumentumra történő írásbeli hivatkozás is a szerződésben, feltéve, hogy a záradék egyértelműen szerepel (Cikk 16.6). A megállapodás lehet választottbírósági kikötés formájában egy szélesebb szerződésben vagy önálló megállapodásként (Cikk 16.1). A megállapodásban található bármilyen kétértelműség úgy értelmezendő, hogy alátámassza a választottbírósági eljárás érvényességét (Cikk 16.8).
Választottbíróság
A választottbírósági törvény értelmében, a választottbírók alapértelmezett száma három (Cikk 19.2). A kinevezési folyamatra vonatkozó külön megállapodás hiányában, minden fél egy választottbírót jelöl ki, és ez a kettő közösen jelöl ki egy harmadikat (Cikk 20.3.2). Ha valamelyik fél nem jelöl ki választottbírót belül 30 napok, vagy a két választottbíró nem tud megegyezni a harmadikban belül 30 napok, akkor a bíróság kérésre kijelöli a kinevezést (Cikk 20.3.2). Egyedülálló választottbírónak, a bíróság nevezi ki, ha a felek nem tudnak megegyezni (Cikk 20.3.1).
A választottbírósági törvény értelmében, a felek eltérő megállapodása hiányában, a több választottbíróval folytatott választottbírósági eljárásokban a döntéseket egyszerű többséggel hozzák meg, és a választottbírók nem tartózkodhatnak a szavazástól (Cikk 49.1). Az UNCITRAL mintatörvény szintén lehetővé teszi a többségi döntéshozatalt, de nem tiltja kifejezetten a tartózkodást.
A választottbíró mentessége a felelősség alól
Míg az UNCITRAL Modelltörvény hallgat a választottbírók felelősségének kérdéséről, a választottbírósági törvény olyan rendelkezést vezetett be, amely mentességet biztosít a választottbíróknak a feladataik ellátása során keletkezett károkért való felelősség alól, feltéve, hogy cselekedtek “jóhiszeműség” (Cikk 26.1). Ez a mentelmi jog azokra a helyzetekre is kiterjed, amikor a választottbíró lemond, vagy nem jár el, kivéve, ha az ilyen lemondás vagy kudarc bebizonyosodik “ésszerűtlen” (Cikk 26.2). A törvény nem határozza meg kifejezetten “jóhiszeműség” vagy amikor a lemondás vagy a cselekvés elmulasztása az “ésszerűtlen“, értelmezését nyitva hagyva a bíróságok számára.
A költségek biztonsága
Cikk 47.1.3 pontja kifejezetten felhatalmazza a választottbíróságot, hogy kötelezze a felet a választottbírósági eljárás költségeinek biztosítékára., ellentétben az UNCITRAL Modelltörvénnyel, amely hallgat a kérdésről.
Közpolitikai megfontolások
A választottbírósági törvény kifejezetten meghatározza a közrendet a választottbírósági határozatok megsemmisítésével összefüggésben. Kimondottan, cikk alapján 54.2.2.2, a díj érvényteleníthető, ha az “ellentétes az Azerbajdzsán Köztársaság alkotmányával vagy a közrenddel, amely alapvető jogelveket tartalmaz, amelyek eredendően elengedhetetlenek, egyetemes és jelentős társadalmi jelentőségű, alátámasztva a politikai, az Azerbajdzsán Köztársaság gazdasági és jogi kerete.” Érdekes módon, a vonatkozó végrehajtási rendelkezést (Cikk 56.1.2.2) előírja, hogy a határozat elismerése vagy végrehajtása megtagadható, ha igen “ellentétes az Azerbajdzsán Köztársaság alkotmányával vagy a közrenddel“, a közrend fogalmának meghatározása nélkül.
A díjak félretételének határideje
Míg a választottbírósági törvény követi az UNCITRAL-mintatörvény három hónapos időszakát a díjak visszavonására irányuló kérelmekre (Cikk 34(3) modelljogának), megszünteti ezt az időbeli korlátozást olyan esetekben, amelyekben a, többek között, csalás, vesztegetés, bűncselekmények, hamisított dokumentumokat vagy hamis tanúvallomásokat (Cikk 53 A választottbírósági törvény). Ez a kivétel hosszan tartó bizonytalansághoz vezethet a díjak véglegességét illetően.
* * *
Azerbajdzsán új választottbírósági törvénye jelentős lépést jelent az ország választottbírósági keretrendszerének modernizálása felé. Ez egyben előkészíti az utat annak is, hogy Azerbajdzsán versenyképes választottbírósági joghatósággá váljon a régióban. Mint minden új jogszabály esetében, azonban, ennek a törvénynek a valódi hatása csak a következő évek gyakorlati alkalmazása révén válik világossá.