A mongóliai választottbíráskodásnak hosszú története van, bár gyakorlata, mint a nemzetközi normákhoz igazított vitarendezési módszer, csak a Szovjetunió összeomlása után kezdett jelentősen fejlődni.

Választottbírósági eljárás Mongóliában a Szovjetunió feloszlatása előtt

Mongólia első választottbírósági szabályait elfogadták 90 évekkel ezelőtt, tovább 17 január 1930, és a minisztériumok és az állami vállalatok közötti viták rendezésére irányultak.[1] Hasonlóképpen, az első választottbírósági intézmény Mongóliában, felhívta a Külkereskedelmi Döntőbíróságot, -én jött létre 2 július 1960.[2] Ban ben 1975, a választottbírósági törvény módosításának szükségességét a gazdasági kapcsolatokból eredő polgári jogi viták választottbírósági úton történő rendezéséről szóló egyezmény ösztönözte, Tudományos és műszaki együttműködés, -án Moszkvában aláírták 26 Lehet 1972 a kölcsönös gazdasági segítségnyújtás tanácsának kormányai (GYÖKÖR), amely magában foglalta Mongóliát.[3] Az új választottbírósági jogszabály fő célja a COMECON tagjai közötti kereskedelmi viták rendezése volt.[4]

Nem meglepő, hogy a szovjet korszakban a befektetési választottbíróság lényegében nem létezett. Amint arra Olga Boltenko rámutatott, „Kivéve nagyon korlátozott kivételeket, A Szovjetunióban ideológiai okokból tiltották a külföldi tőkét: nem tartották összhangban a Szovjetunió központi tervezésre helyezett hangsúlyával, a tervezett parancsgazdaság és a hazai termelés.”[5]

Választottbírósági eljárás Mongóliában a Szovjetunió feloszlatása után

A Szovjetunió összeomlása után, Mongólia 2004 - ben elfogadta a külkereskedelmi választottbírósági törvényt 1995, amelyet viszont beiktattak 2003 a választottbírósági törvény.[6] Szerint a 2003 Törvény a választottbíráskodásról, a Külkereskedelmi Döntőbíróságot Mongol Nemzeti Választottbírósági Központnak nevezték el. Ma, az intézmény neve a Mongol Nemzetközi Választottbírósági Központ.[7] A mongóliai választottbírósági jogszabályok utolsó felülvizsgálata 2005 6 január 2017 amikor Mongólia választottbírósági törvénye („2017 Választottbírósági törvény”) elfogadták.

A Szovjetunió összeomlása ösztönözte a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó jogszabályok kidolgozását és Mongólia csatlakozását a nemzetközi struktúrákhoz is. Mongólia ratifikálta az ICSID - egyezményt 14 június 1991. Randizni, Mongólia belépett 44 Kétoldalú befektetési szerződések, ebből hat csak aláírt és nem hatályos (BIT Katarral, Horvátország, Korea, Egyesült Arab Emírségek, Bulgária, Kirgizisztán és kettőjüket megszüntették (a Japánnal kötött BIT helyett a Japán-Mongólia EPA és az Indiával kötött BIT-et India egyoldalúan felmondta).[8] Mongólia is részt vesz a Energia Charta Egyezmény.

Ban ben 1993, Mongólia elfogadta befektetési törvényét és, ban ben 1998, annak BIT modell. Ban ben 2012, Mongólia új stratégiai szervezetek külföldi befektetési törvényt próbált bevezetni[9] amelynek célja a külföldi befektetések rendszerének korlátozása volt olyan stratégiai ágazatokban, mint a természeti erőforrások, szállítás, kommunikáció és mezőgazdaság. Ez a jogszabály jelentős aggályokat vetett fel[10] és erősen kritizálták, ami arra kényszerítette Mongóliát, hogy hagyja abba 2013,[11] amikor a jelenlegi Külföldi befektetési törvény elfogadták.

Kereskedelmi választottbíróság Mongóliában

Az 2017 Választottbírósági törvény az UNCITRAL modelltörvényen alapul. Kilenc fejezetre oszlik és 52 Cikkek az alábbiak szerint:

• Fejezet 1 - Általános rendelkezések (Cikk 1 cikkre 7)
• Fejezet 2 - Választottbírósági megállapodás (Cikk 8 cikkre 11)
• Fejezet 3 - A választottbíróság összetétele és hatáskörei (Cikk 12 cikkre 18)
• Fejezet 4 - A választottbíróság hatásköre az ideiglenes intézkedések elrendelésére (Cikk 19 cikkre 29)
• Fejezet 5 - Választottbírósági eljárás lefolytatása (Cikk 30 cikkre 39)
• Fejezet 6 - Díjkiosztás és felmondási eljárás (Cikk 40 cikkre 46)
• Fejezet 7 - Panasz a díj ellen (Cikk 47)
• Fejezet 8 - A díjak elismerése és végrehajtása (Cikk 48 cikkre 49)
• Fejezet 9 - Kiegészítő rendelkezések (Cikk 50 cikkre 52).

Áttekintjük a 2017 A választottbírósági törvény alatt.

A nemzetközi választottbírósági eljárás meghatározása Mongóliában

Az 2017 A választottbírósági törvény mind a hazai, mind a nemzetközi választottbíróságokra vonatkozik. A nemzetközi választottbírósági eljárást a 6. Cikk határozza meg 3(2) a 2017 A választottbírósági törvény mint választottbíróság, amely magában foglalja:

• olyan felek, akiknek üzleti helye a választottbírósági megállapodás megkötésekor különböző országokban található;
• olyan pártok, akiknek üzleti helye a választottbírósági székhely országához képest különböző országokban található;
• azok a felek, akiknek üzleti helye különböző országokban található, összehasonlítva a felek kötelezettségei jelentős részének teljesítésével vagy a vita tárgyához legszorosabban kapcsolódó országgal; vagy
• olyan felek, akik kifejezetten megállapodtak abban, hogy a választottbírósági megállapodások tárgya egynél több országot érint.

Választott viták Mongóliában

A cikk szerint 9 a 2017 Választottbírósági törvény, a választottbírósági megállapodásban meghatározott bármely vitát választottbíróság elé kell utalni, azon ügyek kivételével, amelyek kizárólagos hatáskörébe a hazai bíróságok tartoznak. Az ilyen kizárólagos joghatóságot a 6. Cikk határozza meg 190 Mongólia polgári perrendtartásának rendelkezéseit, és magában foglalja, például, in rem a telekkönyvvel kapcsolatos viták és a védjegyek lajstromozásával kapcsolatos viták.[12]

A választott bíróságok összetétele és illetékessége Mongóliában

Cikknek megfelelően 12(1) a 2017 Választottbírósági törvény A választottbíróság egy vagy több választott bíróból áll. Bár a választottbírák pontos számát a feleknek kell meghatározniuk (Cikk 12(2)), az alapértelmezett szabály három választott bírói testület (Cikk 12(3)).

Cikk 13 számos előfeltételt tartalmaz, amelyeknek minden választott bírónak meg kell felelnie: függetlenség, összeférhetetlenség vagy a felek által meghatározott bármely más követelmény hiánya. Cikk 13(2) azt is meghatározza, hogy a választottbíró kinevezése állampolgársága miatt nem zárható ki, a felek eltérő megállapodása hiányában.

Cikk értelmében 18(1) a 2017 Választottbírósági törvény, miután a választottbíróság megalakult, hatáskörrel rendelkezik saját joghatóságának eldöntésére, ideértve a választottbírósági megállapodás létezésével vagy érvényességével kapcsolatos kifogásokat. Cikk 18(2) a 2017 Választottbírósági törvény, viszont, megtestesíti a választottbírósági megállapodás függetlenségének vagy elválaszthatóságának elvét a főszerződéstől, vagyis a választottbírósági megállapodás érvényességét nem befolyásolja az azt tartalmazó szerződés érvénytelensége.

A választott bíróságnak hatásköre van ideiglenes intézkedések meghozatalára is (Cikk 19). A cikk szerint 27 a 2017 Választottbírósági törvény, a felek kötelesek tiszteletben tartani a választott bíróság által hozott ideiglenes intézkedéseket, kivéve, ha annak végrehajtását a hazai bíróságok előtt olyan okok alapján támadják meg, mint amelyek a végső ítélet meghozatalára vonatkoznak 49 (lát lent).

A választottbírósági díjakat Mongóliában adták át

Végső díjában, a választottbíróság a jogvita érdemére alkalmazandó jognak megfelelően határoz, ha azt a felek meghatározták (Cikk 40(1)). Ilyen elhatározás hiányában, a választottbíróság az általa megfelelőnek ítélt törvényt alkalmazza (Cikk 40(3)) és, mindenesetre, a szerződés feltételeinek megfelelően döntsön, figyelembe véve a tranzakcióra alkalmazandó kereskedelmi szokásokat (Cikk 40(5)). Cikk 40(4) a 2017 A választottbírósági törvény előírja, hogy a választott bíróság nem dönt , Valamint a jó az a felek eltérő megállapodása hiányában.

A választottbírósági döntéseket írásban kell meghozni (Cikk 44(1)) és ismertesse a választottbíróság döntésének alapját (Cikk 44(2)). A választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell a választottbíráskodás időpontját és helyét is (Cikk 44(3)) és a választottbíróság minden tagjának alá kell írnia (Cikk 44(1)).

Belül 30 napon a választottbírósági határozat kézhezvételétől számítva, vagy a felek által elfogadott bármely más időszak, mindkét fél kérheti, hogy a választottbíróság kijavítsa a számításokat, a választottbírósági ítélet elírási vagy tipográfiai hibája (Cikk 46(1)). Ha a felek megállapodnak, mindegyik fél azt is kérheti, hogy a választottbíróság tisztázza a választottbírósági döntés értelmezését (Cikk 46(2)). A választottbíróság a fenti kérelmeken belül dönt 30 napon belül (Cikk 46(3)).

A felek eltérő megállapodása hiányában, mindkét fél kérheti a választott bíróságtól, hogy hozzon további döntést a választottbírósági eljárásban előterjesztett, de a választottbírósági ítéletben elmaradt követelésekkel kapcsolatban (Cikk 46(5)). Ilyen kérelmet kell benyújtani 30 napon belül a választottbírósági határozat kézhezvételétől számítva, és a választottbíróság az ilyen kérelemről határidőn belül dönt 60 a kézhezvételtől számított nap, ha úgy ítéli meg, hogy a kérés indokolt (Cikk 46(5)).

Végül, Cikk 47(3) a 2017 A választottbírósági törvény előírja, hogy mindkét fél kérelmezheti a választottbírósági határozat hatályon kívül helyezését 30 - a bírói választottbírósági napok és - 90 nap a nemzetközi választottbíróságok számára, a választottbírósági határozat kézhezvételétől vagy a kérelmek cikk szerinti elbírálásától számítva 46 (javítás, tolmácsolás vagy kiegészítő díj).

Cikk értelmében 47(2), a választottbírósági ítéletet csak a következő okok miatt lehet hatályon kívül helyezni:

• A választottbírósági megállapodás egyik félének képtelensége;
• A választottbírósági megállapodás érvénytelensége;
• A választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezését kérő felet nem értesítették megfelelően a választottbíróság kijelöléséről;
• A választottbírósági ítélet hatályon kívül helyezését kérő fél nem tudta bemutatni az ügyét;
• A választottbíróság ítéletében túllépte a választottbírósági megállapodás hatályát;
• A választott bíróság összetétele szabálytalan volt, azaz, nem a felek megállapodása szerint;
• A vita tárgyát a mongóliai törvények nem tudták választottbírósági úton rendezni; vagy
• A díj ütközik Mongólia közpolitikájával.

Külföldi díjak elismerése és végrehajtása Mongóliában

Mongólia ratifikálta a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New York-i egyezményt 24 október 1994. Az Egyezményhez való csatlakozáskor, Mongólia két szokásos nyilatkozatot tett: első, hogy viszonosság alapján fogja alkalmazni az egyezményt és, második, hogy az Egyezményt csak „a jogviszonyokból fakadó különbségek, akár szerződéses, akár nem, amelyeket Mongólia nemzeti joga szerint kereskedelemnek tekintenek”.[13]

A külföldi díjak elismerésének és végrehajtásának rendszere, így, cikkében foglalt New York-i egyezmény alapján 49 a 2017 Választottbírósági törvény. A külföldi ítéletek elismerésének vagy végrehajtásának megtagadásának okai megegyeznek a Mongóliában elrendelt díjak hatályon kívül helyezésének indokkal a cikk szerint. 47 a 2017 Választottbírósági törvény (lát felett).

Vitarendezés és választottbírósági eljárás Mongóliában

A felek közötti vita békés rendezése mindig lehetséges, a választottbírósági eljárás megindítása után is. A cikk szerint 43 a 2017 Választottbírósági törvény, ha a felek vitájukat békés úton rendezik, a választott bíróság megszünteti az eljárást, és, a felek kérésére, rögzítsen egy olyan békés megegyezést egy ítéletben, amelynek ugyanolyan jogi ereje lesz, mint az ügy érdemében hozott bármely ítéletnek.

Beruházási választottbíróság Mongóliában

Mongólia ásványi gazdagságáról ismert ország. Szerint a Kitermelő iparágak átláthatósági kezdeményezése, az ország számos jelentős ásványi szénkészlettel rendelkezik, réz, Arany, kőolaj és urán, amelyek különösen vonzóak a külföldi befektetők számára. Amint azt a Mongol Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamara, közvetlen külföldi befektetések Mongóliábanerősen ferde a bányászat felé”.[14] Például, ban ben 2018, az olajkutatás és a bányászati ​​tevékenységek képviseltették magukat 68.4% az összes Mongóliában végrehajtott közvetlen külföldi befektetés.

Is, ahogy Richy Chen összegezte, Mongólia felépülése a 2008 pénzügyi válság "tulajdonítható a 2009 Oyu Tolgoi befektetési megállapodás, amely meghatározta, hogy az ausztrál Rio Tinto és a kanadai Ivanhoe Mines hogyan működteti az Oyu Tolgoit [...] Mongólia javára”. [15]

Nagy meglepetés nélkül tehát, hogy a Mongólia ellen eddig bevezetett, nyilvánosan ismert befektetési választottbíróságok a bányászati ​​ágazatot érintették. jelenleg, Mongólia befektetési választottbíróság elé néz, amelyet egy USA-ban bejegyzett társaság indított, WM Bányavállalat,[16] melyik "úgy tűnik, hogy érdeklődik a Big Bend elhelyező aranybányászati ​​projektje iránt a zaamari aranymezőn, Észak-Mongólia középső részén”[17]

Az alábbiakban áttekintünk néhány korábbi beruházási választottbíróságot Mongólia ellen.

Szergej Paushok, CJSC Golden East Company és CJSC Vostokneftegaz Company v. Mongólia

Későn 2007, három orosz állampolgár, köztük Mr.. Szergej Paushok, beruházási választottbíróságot kezdeményezett Mongólia ellen a Mongólia-Oroszország BIT. A vita kapcsolatos, többek között, ben történő végrehajtáshoz 2006 törvény az áremelés előírásáról (Esés) Egyes árukra kivetett adók (az "WPT törvény”) és az ásványi anyagokról szóló törvény, amely a bányavállalatok alkalmazásában álló külföldi állampolgárok számára maximális összeget ír elő, amely hatással volt Kelet-Mongóliára („DRÁGAKŐ”), Mongóliában bejegyzett aranybányászati ​​társaság, közvetlenül vagy közvetve a felperesek tulajdonában vannak. A felperesek azzal érveltek, hogy e törvények alapján, Mongólia megszegte, többek között, Cikk 2 (teljes védelem és biztonság), Cikk 3 (tisztességes és méltányos bánásmód és értékvesztés-mentességi előírások) és cikk 4 (kisajátítás) a BIT.

Benne A joghatóság és felelősség díja keltezett 28 április 2011, a Marc Lalonde-ból álló választott bíróság (elnök), Horacio Grigera Naon és Brigitte Stern elutasította a felperesek állításainak többségét.

Előzetes megjegyzésként, a választott bíróság kijelentette, hogy „[egy]A jogalkotó közgyűlések által tett megállapodások nem haladják meg a kétoldalú beruházási szerződések hatókörét. Az állam nem mentes a külföldi befektetők követeléseit illetően a törvényhozó testület által elfogadott jogszabályokkal kapcsolatban, hacsak a vonatkozó szerződés nem tartalmaz konkrét mentességet. Másrészről, az a tény, hogy egy demokratikusan megválasztott törvényhozás olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek rosszul elképzelhetőnek tekinthetők, kontraproduktív és túlzottan megterhelő nem teszi lehetővé automatikusan annak megállapítását, hogy a befektetési szerződés megsértése történt.”[18]

A WPT törvényre vonatkozó követelésekkel kapcsolatban, a választottbíróság kimondta, hogy Mongólia nem sértette meg a felperesek jogos elvárásait és, így, a tisztességes és méltányos bánásmód szabványa, mivel nincs stabilitási megállapodás a GEM javára, ez megvédené az utóbbit az adóemelések ellen a jövőben, a helyén volt. Ezt úgy vélte, általában, „a külföldi befektetők pontosan tudják ezt az adózási szintek jelentős módosítása komoly kockázatot jelent, különösen egy országba történő befektetés a gazdasági és intézményi fejlődés korai szakaszában.”[19] Úgy vélte továbbá, hogy a WPT „magától [tudott] nem tekinthető kisajátító intézkedésnek”[20] két okból. Első, a bíróság rámutatott arra, hogy a felperesek megtartották a GEM tulajdonjogát, és a WPT-törvény meghozatalát követően továbbra is irányították napi tevékenységét..[21] Második, megállapította, hogy a WPT-törvény GEM-re gyakorolt ​​hatása nem egyenértékű a kisajátítással, megjegyezve, hogy "a bányáknak, amelyek nem részesültek stabilitási megállapodásban, a WPT alkalmazása ellenére is folytatni tudták működésüket”[22] és az, mindenesetre, a GEM által elszenvedett veszteségek nemegy folyamatban lévő vállalkozás megsemmisítése”.[23]

Hasonlóképpen, az ásványi anyagokkal kapcsolatos követelésekről szóló törvény vonatkozásában, a bíróság megállapította, hogy „nem ismeretlen, hogy az államok korlátozásokat szabnak a külföldi munkavállalók alkalmazására [...]. Maguktól, olyan korlátozások, ideértve a külföldi munkavállalók teljes tilalmát, nem jelentik automatikusan a BIT megsértését. A befektetőt terheli annak bizonyítása, hogy a BIT bizonyos rendelkezéseit megsértették.”[24] A törvényszék úgy vélte, hogy a felperesek nem nyújtottak be elegendő bizonyítékot Mongólia állítólagos jogsértéseinek igazolására, és elutasították a követeléseket.

Peking Shougang és mások v. Mongólia, PCA-ügy. 2010-20

Tovább 12 február 2010, több kínai befektető, beleértve a pekingi Shougang Bányászati ​​Befektetési Társaságot, iktatta a Választottbírósági igény és, így, beruházási választottbíróságot kezdeményezett az UNCITRAL választottbírósági szabályainak betartásával (1976) alatt Mongólia ellen Kína-Mongólia BIT és a külföldi befektetési törvény. A vita a Tumurtei Khuder LLC birtokában lévő bányászati ​​engedély Mongólia általi visszavonására vonatkozott, a követelések tulajdonában lévő mongol vállalat, a Khuder al-tartományban található Tumurtei vasércbányával kapcsolatban, Selenge tartomány, Mongóliában. A felperesek azt állították, hogy a bányászati ​​engedély visszavonása jogellenes kisajátítást eredményezett, megsértve ezzel a cikket 4 a Kína-Mongólia BIT és megsértette a cikkben foglalt tisztességes és méltányos bánásmód és védelem 3 cikk, valamint a BIT 10.1 a külföldi befektetési törvény. Választottbírósági kérelmükben, Az igénylők veszteségüket USD-re becsülték 60 millió.[25]

Benne Díj keltezett 30 június 2017, a Tomka Peter bíróból álló választott bíróság (elnök), Dr. Yas Banifatemi és Mark Clodfelter nem döntött érdemben, azonban, amióta eldöntötte, hogy nincs joghatósága természete számít a követelések felett. Ennek oka a cikkben szereplő vitarendezési záradék volt 8(3) Kína-Mongólia BIT, amely előírja, hogy „[én]Ha a kisajátításért járó kártérítés összegével kapcsolatos vita a tárgyalások igénybevételét követő hat hónapon belül nem oldható meg [...], bármelyik fél kérésére benyújtható az ad hoc választott bírósághoz." Ebben a tekintetben, a törvényszék úgy ítélte meg, cikk alapján 8(3) a BIT, „Az eseti választottbíróság előtt választottbírósági eljárás állna rendelkezésre azokban az esetekben, amikor a kisajátítást hivatalosan kikiáltották, és ami vitatott, az az összeg, amelyet az állam fizet a befektetőnek a kisajátított beruházásáért. Más szavakkal, választottbírósági eljárás akkor áll rendelkezésre, ha a vita valóban a meghirdetett kisajátításért járó kártérítés összegére korlátozódik, amelynek bekövetkezése nem vitatott.”[26] Ezután arra a következtetésre jutott, hogy nem rendelkezik joghatósággal azon állítás tekintetében, hogy „A válaszadó megsérti a cikket 4 a Szerződés rendelkezéseinek, mivel jogellenesen kisajátította a felperesek beruházását”,[27] valamint az összes egyéb követelést illetően, többek között, a tisztességes és méltányos bánásmódra vonatkozó rendelkezés állítólagos megsértése.

Khan Resources Inc., Khan Resources B.V., és a CAUC Holding Company Ltd.. v. Mongólia kormánya, PCA-ügy. 2011-09

Januárban 2011, kanadai, A holland és a brit szigetek állampolgárai beruházási választottbíróságot kezdeményeztek Mongólia ellen az Energia Charta Egyezmény alapján, közös vállalkozási szerződés és Mongólia külföldi befektetési törvénye. A vita Mongólia által a felperesek birtokában lévő bányászati ​​és ásványi nyersanyag-kitermelési engedélyek felmondására vonatkozott a Mongólia északkeleti részén található Dornod uránprojekt vonatkozásában.. Pontosabban, a felperesek azt állították, hogy Mongólia cselekedetek sorozatával megfosztotta őket befektetéseiktől, beleértve, többek között, a bányászati ​​engedélyekről szóló értesítés felfüggesztése 2004 - ben 2009 után az engedélyek végleges érvénytelenítéséről szóló értesítések 2010.[28]

Benne Díj az érdemekért, értékelésének egyik első lépéseként, a választottbíróság, amely Prof. David Williams (elnök), a Hon. L. Yves Frontier és Prof. Bernard Hanotiau elemezte a cikkeket 8.2 és 8.3 az akkor alkalmazandó külföldi befektetési törvény rendelkezései, amely a következőképpen rendelkezett:

(2) A külföldi befektetések Mongólia területén nem jogszerűen kisajátíthatók.

(3) A külföldi befektetők befektetéseit csak közcélból vagy érdekekből lehet kisajátítani, és csak a törvényi eljárásnak megfelelően, megkülönböztetésmentesen és teljes kártérítés megfizetése mellett..

A törvényszék figyelembe vette azt a cikket 8(2), ahogy a mongol nyelven írták, megtestesíti a „khuraakhAmely „egy olyan helyzet, amikor a törvény felhatalmazza az államot, hogy az ingatlantulajdonos törvénysértése miatt megfossza a tulajdonosát az ingatlanától, vagy az ingatlan harmadik személyek érdekeit veszélyeztető használata.”[29] Ellentétben, Cikk 8(3) megtestesíti a „daichlakh”, Amely a„vagyonfelvétel vagy más tulajdonjog-érvénytelenítés az állam részéről olyan körülmények között, amikor a cselekvésre egy fontos közszükséglet kielégítéséhez van szükség.”[30] A törvényszék hangsúlyozta, hogy mindkettő khuraakh és daichlakh legális vagy illegális lehet. Tekintettel arra a tényre, hogy a mongol hatóságok hivatalos indoklása a megtett intézkedésekre a felperesek állítólagos törvénysértése volt, a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy ezeket az intézkedéseket a khuraakh.[31]

A válaszadó érveinek elemzése után, a törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a felperesek nem követték el a mongol törvényeket, amelyek igazolják a megtett intézkedéseket[32] és úgy ítélte meg, hogy Mongólia megszegte az 1. cikk szerinti kötelezettségeit 8.2 a külföldi befektetési törvény és, következésképpen, cikkben szereplő ernyő záradék 10(1) az Energia Charta Szerződés. Továbbá, a törvényszék megállapította, hogy a nyilvántartás szerint a megtett intézkedéseket valójában Mongólia szándéka vezérelte, hogy jövőbeni együttműködést alakítson ki egy orosz céggel, RosAtom, a Dornod betéti projekt felett.[33] A törvényszék USD-t ítélt meg 80 millió kártérítésként a felpereseknek, plusz kamat és költségeik egy része.

Zuzana Vysudilova, Aceris Law LLC

[1] „Mongólia választottbírósága ünnepli a 90^th megalakulásának évfordulója”, megjelent a Mongol Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos honlapján, 19 október 2020.

[2] A. Dashdorj, „Választottbírósági eljárás Mongóliában”, Nemzetközi Választottbírói Lap (2003), Vol. 20, Probléma 4, p. 421.

[3] S. Demberel, „Mongólia”, az ázsiai választottbírósági törvényben és gyakorlatban (2020), p. 437.

[4] A. Dashdorj, „Választottbírósági eljárás Mongóliában”, Nemzetközi Választottbírói Lap (2003), Vol. 20, Probléma 4, p. 421.

[5] az. Boltenko, „A külföldi befektetések védelme Mongóliában: Rázós út a tengerentúli bányászokhoz?”Az R-ben. Weeramantry, J. Chong (szerk), Ázsiai viták áttekintése, Hongkongi Nemzetközi Választottbírói Központ (HKIAC), 2019, Vol. 21, Probléma 2, pp. 64-65.

[6] Az. Batsukh, „Mongol Nemzetközi és Nemzeti Választottbírósági Központ a Mongol Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamaránál (FENYEGETÉS)”, Jelentették a világdöntőbíróságot, 2^nd szerk.

[7] S. Demberel, „Mongólia”, az ázsiai választottbírósági törvényben és gyakorlatban (2020), p. 438.

[8] A Mongólia kétoldalú befektetési szerződéseinek adatbázisa elérhető https://investmentpolicy.unctad.org/international-investment-agreements/countries/139/mongolia (utoljára érte el 17 március 2021).

[9] Mongólia törvénye a stratégiailag fontos ágazatokban működő gazdasági társaságokba történő külföldi befektetések szabályozásáról, nem hivatalos fordítás, Hogan Lovells.

[10] Lát, például, L. Horog, „Mongólia új külföldi befektetési törvényt szemlél”, A Financial Times, 2 Lehet 2012; „Mongólia átengedte a külföldi befektetési törvényt”, Reuters, 18 Lehet 2012.

[11] Lát, például, T. Edwards, „Mongólia felszámolja az ellentmondásos külföldi befektetési törvényt - hivatalos”, Reuters, 23 augusztus 2013; S. Diana, „Új törvénnyel, Mongólia megnyílik a befektetők előtt”, DLA Piper kiadvány, 21 november 2013.

[12] Delos útmutató a választottbírósági helyekhez, „Mongólia”, 2020, pont 2.5.

[13] A szerződő államok listája és fenntartásaik vagy nyilatkozatuk a következő címen érhető el: https://www.newyorkconvention.org/countries (utoljára érte el 19 március 2021).

[14] „A közvetlen külföldi befektetések statisztikája”, megjelent a Mongol Nemzeti Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos honlapján, 10 március 2020.

[15] R. Chen, „Mongólia közvetlen külföldi befektetése óta 2005”, Mongol Properties, blog, 31 július 2018.

[16] WM Bányavállalat, LLC v. Mongólia, ICSID ügy. ARB / 21/8.

[17] J. Hepburn, „Az amerikai bányavállalat keresetet nyújt be Mongólia ellen”, IAReporter, 5 március 2021.

[18] Szergej Paushok, CJSC Golden East Company és CJSC Vostokneftegaz Company v. Mongólia, hogy döntőbíráskodás, UNCITRAL, A joghatóság és felelősség díja, 28 április 2011, legjobb. 298-299.

[19] Szergej Paushok, CJSC Golden East Company és CJSC Vostokneftegaz Company v. Mongólia, hogy döntőbíráskodás, UNCITRAL, A joghatóság és felelősség díja, 28 április 2011, legjobb. 301-302.

[20] Szergej Paushok, CJSC Golden East Company és CJSC Vostokneftegaz Company v. Mongólia, hogy döntőbíráskodás, UNCITRAL, A joghatóság és felelősség díja, 28 április 2011, mert. 331.

[21] Szergej Paushok, CJSC Golden East Company és CJSC Vostokneftegaz Company v. Mongólia, hogy döntőbíráskodás, UNCITRAL, A joghatóság és felelősség díja, 28 április 2011, mert. 331.

[22] Szergej Paushok, CJSC Golden East Company és CJSC Vostokneftegaz Company v. Mongólia, hogy döntőbíráskodás, UNCITRAL, A joghatóság és felelősség díja, 28 április 2011, mert. 332.

[23] Szergej Paushok, CJSC Golden East Company és CJSC Vostokneftegaz Company v. Mongólia, hogy döntőbíráskodás, UNCITRAL, A joghatóság és felelősség díja, 28 április 2011, mert. 334.

[24] Szergej Paushok, CJSC Golden East Company és CJSC Vostokneftegaz Company v. Mongólia, hogy döntőbíráskodás, UNCITRAL, A joghatóság és felelősség díja, 28 április 2011, mert. 364.

[25] Peking Shougang és mások v. Mongólia, PCA-ügy. 2010-20, Választottbírósági kérelem kelt 12 február 2010, mert. 55.

[26] Peking Shougang és mások v. Mongólia, PCA-ügy. 2010-20, Díj keltezett 30 június 2017, mert. 448.

[27] Peking Shougang és mások v. Mongólia, PCA-ügy. 2010-20, Díj keltezett 30 június 2017, mert. 452.

[28] Khan Resources Inc., Khan Resources B.V., és a CAUC Holding Company Ltd.. v. Mongólia kormánya, PCA-ügy. 2011-09, Díj az érdemekért, 2 március 2015, legjobb. 43-98.

[29] Khan Resources Inc., Khan Resources B.V., és a CAUC Holding Company Ltd.. v. Mongólia kormánya, PCA-ügy. 2011-09, Díj az érdemekért, 2 március 2015, mert. 314.

[30] Khan Resources Inc., Khan Resources B.V., és a CAUC Holding Company Ltd.. v. Mongólia kormánya, PCA-ügy. 2011-09, Díj az érdemekért, 2 március 2015, mert. 314.

[31] Khan Resources Inc., Khan Resources B.V., és a CAUC Holding Company Ltd.. v. Mongólia kormánya, PCA-ügy. 2011-09, Díj az érdemekért, 2 március 2015, legjobb. 315-317.

[32] Khan Resources Inc., Khan Resources B.V., és a CAUC Holding Company Ltd.. v. Mongólia kormánya, PCA-ügy. 2011-09, Díj az érdemekért, 2 március 2015, legjobb. 318-366.

[33] Khan Resources Inc., Khan Resources B.V., és a CAUC Holding Company Ltd.. v. Mongólia kormánya, PCA-ügy. 2011-09, Díj az érdemekért, 2 március 2015, legjobb. 341-342.