Az Energia Charta Egyezmény („ECT”), elérhető itt, egy többoldalú megállapodás. Ezt decemberben írták alá 1994 és ... - én lépett hatályba 16 április 1998. Többoldalú keretet hozott létre a tagjai közötti hosszú távú energiaügyi együttműködés érdekében.
Az Energia Charta Egyezményt megelőzte a decemberben elfogadott Európai Energia Charta 1991, amely alatt az aláírók vállaltáka. a) céljainak és alapelveinek megvalósítása; [európai Energia] Az alapmegállapodás és a jegyzőkönyvek jóhiszemű tárgyalása révén a lehető leghamarabb charta és végrehajtja és bővíti együttműködését”,[1] nevezetesen az Energia Charta Egyezményt.
A többoldalú szerződés különféle területekre összpontosít, mint például a külföldi befektetések védelme, megkülönböztetésmentes feltételek a megbízható energiaáramlás határokon átnyúló biztosítása érdekében, az energiahatékonyság előmozdítása, és a szerződő felek közötti viták rendezésének mechanizmusai, befektetők és a fogadó államok.
jelenleg, vannak 57 az ECT aláírói és szerződő felei. Főleg az európai tagállamokat, de egy nemzetközi szervezetet is magában foglalja: az Európai Unió.[3] A tagok között van:
Afganisztán, Albánia, Örményország, Ausztrália*, Ausztria, Azerbajdzsán, Fehéroroszország °, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Európai Unió és Euratom, Finnország, Franciaország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Japán, Jordánia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Mongólia, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Norvégia*, Lengyelország, Portugália, Románia, az Orosz Föderáció *, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tádzsikisztán, pulyka, Türkmenisztán, Ukrajna, Egyesült Királyság, Üzbegisztán és Jemen.
° nem ratifikálta az Energia Charta Egyezményt, de ideiglenesen alkalmazza
* nem ratifikálta az Energia Charta Egyezményt
2006 - ig Olaszország volt az ECT szerződő fele 1 január 2016, az az időpont, amelyig visszavonta az Energia Charta Egyezményt. Az olaszországi energiaágazatban az ezen időpontot követően végrehajtott beruházásokat az ECT nem védi. Ellenkezőleg, korábban Olaszországban tett beruházások 1 január 2016 egész évig védettek maradnak 2036.
Az Orosz Föderáció aláírta az ECT-t, de nem ratifikálta azt. Ez nem akadályozta meg a Orosz Föderáció a választottbírósági eljárás előtt áll az ECT alapján azon az alapon, hogy az ECT ideiglenes alkalmazása kötelezte őt.
Az Energia Charta Egyezmény reformja
Az ECT a befektetők által a leggyakrabban használt jogi eszköz a szerződő államokkal szembeni követelések előterjesztésére.[4]
Az elmúlt évtizedben, az általános befektetési légkör kialakult. Az államok és a befektetők közötti jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozása az egyik legnagyobb kihívás. A befektetők és államok közötti vitarendezési mechanizmusok használata az államok által meghozott közpolitikai intézkedések megtámadása érdekében heves vitát vált ki, és közérdekűvé vált.. Ezt tükrözi a barátja a bíróság, beleértve a nem kormányzati szervezeteket és az Európai Bizottságot, amelyek általánosak lettek.
A legszembetűnőbb példa a befektetők és az államok közötti vitarendezés korlátozására tett kísérletre az európai tagállamok közötti megállapodás az EU-n belüli kétoldalú befektetési szerződések megszüntetésére („kétoldalú”). Tovább 5 Lehet 2020, Az Európai tagállamok aláírták a felmondási megállapodást.[5]
Ez a döntés következik az Achmea ügy, amely szerint az Európai Bíróság úgy vélte, hogy az EU-n belüli kétoldalú befektetési megállapodások összeegyeztethetetlenek az EU jogával.[6] Párhuzamosan, azonban, az EU Bíróságának főtanácsnokai kiadtak egy véleményt, amely megerősítette, hogy az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás befektetési bírósági rendszere („CETA”) összeegyeztethető volt az uniós joggal.[7] Ez szemlélteti a nemzetközi közösség helyzetét (és különösen az európai) a befektetők és államok közötti vitarendezési mechanizmusok reformjának politikája állandó állandó testületek bevezetésével.
Ebben az összefüggésben, az Európai Bizottság javasolta az Energia Charta Egyezmény reformját.[8] Az Európai Bizottság két fő okot adott az energiahatékonysági szerződés reformjára:
- Első, jelezte, hogy rendelkezéseit a létrehozása óta nem frissítették, és hogy már nem felel meg az EU befektetési politikájának megreformált megközelítésének (például, az EU munkája az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságában folyamatban lévő többoldalú reformfolyamat mellett).
- Második, a közvélemény nyomása az éghajlat-politikai kötelezettségvállalások figyelembevétele érdekében, különösen a Párizsi Megállapodás,[9] felgyorsította az Európai Bizottság döntését, amely javaslatot tett a szerződés reformjára. Az Energia Charta Egyezmény egy többoldalú megállapodás, amelyet hatékonyan kell felhasználni a környezetvédelmi kérdések kezelésére. Például, szeptemberben 2019, Az EU tagállamai nem kormányzati szervezetektől levelet kaptak, amelyben felhívták országaik kivonását az energiahasznosítási szerződésről, mivel az aláássa a szükséges éghajlati intézkedéseket.
Mivel az Energia Charta Szerződés célja hasonló a BIT-ekhez, nevezetesen a befektetés előmozdítása azáltal, hogy stabil jogi környezetet biztosít a külföldi befektetők számára a fogadó állam területén, és az Európai Unió számos tagállama részes fele ennek, úgy lehetett volna tekinteni, hogy az EU-n belüli BIT-ek megszüntetése megkérdőjelezi az Energia Charta Egyezmény létezését.
azonban, nem ez a helyzet. Valóban, a felmondási megállapodás kifejezetten kizárja az ECT-t. Az Európai Unión belüli befektetési arbitrázs tehát még nem fejeződik be.[10]
Mindazonáltal, az Európai Uniónak az energiahatékonysági szerződés korszerűsítésére irányuló javaslata új bekezdést tartalmaz a cikk alapján 26 A befektető és a Szerződő Fél közötti vitarendezésről szóló ECT-határozat, amely kifejezetten utal a többoldalú befektetési bíróság alkalmazására:
„(4) Abban az esetben, ha egy befektető úgy dönt, hogy a vita rendezésére az albekezdés alapján nyújt megoldást (2)(c), a beruházó írásban hozzájárulását adja a vita benyújtásának:
[...]
(d) a többoldalú befektetési bíróság szabályai, amelyben a jogvitaban részes Szerződő Fél a Szerződő Fél.”[11]
Ebből adódóan, az Energia Charta Egyezmény reformjának célja a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás előtérbe helyezése, valamint a befektetések védelmének új szabványai és a befektetők és államok közötti vitarendezési mechanizmusok.
Következtetés
Az Európai Unió fontos szerepet játszik az Energia Charta Egyezmény módosításában. Az EU intézményeinek az uniós jog fölénye állításával ellentmondásba kerülnek az Energia Charta Egyezmény alapján létrehozott választottbíróságok. A szerződő felek közötti tárgyalások első fordulója júliusban lesz 2020. A másodikra októberben kerül sor 2020.
A megreformált szerződés végleges változatának segítenie kell annak meglátását, hogy az EU intézményeinek jobb-e a független választottbíróságok lehetőségei.
Anne-Sophie Partaix, Aceris Law LLC
[1] Az Európai Energia Charta keltezett 17 december 1991, III. Cím, Különleges megállapodások.
[2] Az Energia Charta Egyezmény keltezett 16 április 1998
[3] Afganisztán, Albánia, Örményország, Ausztrália*, Ausztria, Azerbajdzsán, Fehéroroszország °, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Európai Unió és Euratom, Finnország, Franciaország, Grúzia, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Írország, Japán, Jordánia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldova, Mongólia, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Norvégia*, Lengyelország, Portugália, Románia, Orosz Föderáció*, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Tádzsikisztán, pulyka, Türkmenisztán, Ukrajna, Egyesült Királyság, Üzbegisztán, Jemen
° nem ratifikálta az Energia Charta Egyezményt, de ideiglenesen alkalmazza
* nem ratifikálta az Energia Charta Egyezményt
[4] Cikk 26 az Energia Charta Egyezmény keltezésű 16 április 1998.
[5] Az Európai Unió tagállamai között létrejött kétoldalú beruházási szerződések megszüntetéséről szóló megállapodás 29 Lehet 2020.
[6] Szlovák Köztársaság v. Achmea B.V. (C-284/16. Sz) keltezett 6 március 2018.
[7] Bot főtanácsnok indítványa, keltezett 29 január 2019.
[8] Az Európai Uniónak az Energia Charta Egyezmény korszerűsítésére irányuló javaslata keltezett 27 Lehet 2020.
[9] Párizsi Megállapodás 12 december 2015.
[10] Lát, LBBW kontra Spanyolország, Kelt, az EU-n belüli joghatósági kifogásról szóló határozat 25 február 2019. Az európai jog nem zárja ki az EU-n belüli beruházási viták választottbírósági eljárását az Energia Charta Egyezmény alapján.
[11] Az Európai Uniónak az Energia Charta Egyezmény korszerűsítésére irányuló javaslata keltezett 27 Lehet 2020 (hangsúlyozások hozzáadva).