Tovább 6 március 2018, az Európai Unió Bírósága („EUB”) found that befektető és állam közötti vitarendezés ("ISDS") az EU-n belüli BIT-ekben összeegyeztethetetlen az uniós joggal. The CJUE rendered the important Achmea judgment against the Wathelet főtanácsnok indítványa and found that:
„Cikkek 267 és 344 Az EUMSZ-t úgy kell értelmezni, hogy az ellentétes egy rendelkezéssel a tagállamok között megkötött nemzetközi megállapodásban, mint például a cikk 8 a BIT, amelyek alapján az egyik tagállam befektetője, a másik tagállamban történő befektetésekkel kapcsolatos viták esetén, keresetet indítson az utóbbi tagállam ellen egy választottbíróság előtt, amelynek joghatóságát az adott tagállam vállalta.”
Az EUB logikája szerint, ez az ítélet indokolt, mivel az Európai Unió tagállamai megállapodtak abban, hogy eltávolítják saját bíróságaik joghatósága alól, és ennélfogva a bírósági jogorvoslati rendszerből, amelyet az EU-Szerződés előír, hogy nekik kell létrehozniuk az uniós jog által lefedett területeken, olyan viták, amelyek az uniós jog alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozhatnak.
Az EUB ítélkezési gyakorlata szerint, - egy nemzetközi megállapodás nem érinti a Szerződések által rögzített hatáskörök megosztását, vagy -, következésképpen, az EU jogrendszerének autonómiája, ennek betartását a Bíróság biztosítja. Cikk 344 Az EUMSz. cikke kötelezi a tagállamokata Szerződések értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták elutasítása a szerződésben előírt eljárásoktól eltérő módon” (mert. 32).
Az EUB emlékeztet arra, hogy az EU jogrendjének sajátosságainak és autonómiájának megőrzése érdekében, a Szerződések létrehoztak egy igazságügyi rendszert, amelynek célja az uniós jog értelmezésének következetességének és egységességének biztosítása. Cikk szerint 19(1) az Európai Unióról szóló szerződés („ÖN”), a tagállamok vállaltak „elegendő jogorvoslatot biztosít a hatékony jogi védelem biztosításához az uniós jog hatálya alá tartozó területeken” (mert. 36).
Az EUB arra is emlékeztet, hogy az EU igazságszolgáltatási rendszerének kulcsa az előzetes döntéshozatali eljárás, amelyről a 11. cikk rendelkezik 267 EUMSZ, melyik, párbeszéd létrehozásával a Bíróság és a tagállamok bíróságai között, célja az uniós jog egységes értelmezésének biztosítása, ezáltal biztosítja a következetességét, teljes hatása és autonómiája, valamint, végül, a Szerződések által létrehozott jog sajátos jellege (mert. 37).
Annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az elveket teljesítsék, az EUB háromszoros tesztet alkalmazott, amely a következő kritériumokból áll:
- A vita megköveteli-e az uniós jog értelmezését vagy alkalmazását??
- A választottbíróság valamely tagállam bírósága vagy bírósága a 8. Cikk értelmében? 267 az EUMSZ?
- A választottbírósági ítéletet valamely tagállam bírósága felülvizsgálhatja?, annak biztosítása, hogy az uniós jog kérdéseit előzetes döntéshozatal iránti kérelem útján a Bíróság elé terjesszék az EUB-val, 19(1) a TEU?
Tekintettel arra, hogy az EU-n belüli BIT alapján vitát elbíráló választottbíróság felszólíthatja az uniós jog értelmezését vagy valóban alkalmazását, például. alapvető szabadságok, ideértve a letelepedés szabadságát és a tőke szabad mozgását, a Bíróságnak meg kellett állapítania, hogy a választottbíróság valamely tagállam bíróságaként működik-e a 11. cikk értelmében 267 az EUMSZ előzetes döntéshozatal iránti kérelmeiről. Az EUB megállapította, hogy “a választottbíróság nem része Hollandia vagy Szlovákia igazságszolgáltatási rendszerének" és az "pontosan a bíróság joghatóságának kivételes jellege a két tagállam bíróságaihoz képest az egyik fő oka az EK-Szerződés fennállásának. 8 a BIT” (legjobb. 45-46). Az EUB azon a véleményen van, hogy a választottbíróságnak nincs elegendő kapcsolata a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerével, mivel nem feladata annak biztosítása, hogy a jogszabályokat egységesen alkalmazzák.. Ebből adódóan, a választottbíróság nem jogosult előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz fordulni (legjobb. 48-49).
A harmadik kritérium tekintetében, az EUB úgy találta, hogy a 19(1), azaz. bírósági jogorvoslati rendszerek létrehozása az uniós jog hatálya alá tartozó területeken, nem teljesült. Ennek oka az, hogy a bírósági felülvizsgálatot az állami bíróságok csak annyiban gyakorolhatják, ha azt a nemzeti jogszabályok megengedik, azaz. csak korlátozott áttekintésre, a választottbírósági megállapodásnak az alkalmazandó jog szerinti érvényességéről és a választottbírósági határozat elismerésének vagy végrehajtásának a közrenddel való összhangjáról (mert. 53).
Következésképpen, az EUB megállapította, hogy “a BIT megkötésével, az abban részt vevő tagállamok létrehoztak egy mechanizmust a beruházó és a tagállam közötti viták rendezésére, amely megakadályozhatja, hogy ezeket a vitákat az uniós jog teljes hatékonyságát biztosító módon oldják meg., annak ellenére, hogy érinthetik e törvény értelmezését vagy alkalmazását.”
Kereskedelmi választottbírósági v. Beruházási arbitrázs
A teszt harmadik kritériumának elemzésekor, azaz, a választottbírósági határozat felülvizsgálata alá tartozik-e valamely tagállam bírósága a 10. cikknek megfelelően; 19(1) a TEU, az EUB különbséget tett a kereskedelmi és a befektetési arbitrázs között:
"54 Igaz, a kereskedelmi választottbírósági eljárás kapcsán, the Court has held that a hatékony választottbírósági eljárás követelményei indokolják a választottbírósági határozatoknak a tagállami bíróságok általi korlátozott felülvizsgálatát, feltéve, hogy az uniós jog alapvető rendelkezéseit meg lehet vizsgálni e felülvizsgálat során, és, ha szükséges, a Bírósághoz előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyát képezik (lát, e tekintetben, - ítéletek 1 június 1999, Eco Swiss, C-126/97, USA:C:1999:269, bekezdések 35, 36 és 40, és 26 október 2006, Könnyű mustár, C-168/05, USA:C:2006:675, bekezdések 34 nak nek 39).”
„55 azonban, cikkben említett választottbírósági eljárások 8 a BIT are different from commercial arbitration proceedings. Míg az utóbbi a felek szabadon kifejezett kívánságaiból származik, Az egykori olyan szerződésből származnak, amelyben a tagállamok megállapodnak abban, hogy eltávolítják saját bíróságaik joghatósága alól, és következésképpen a bírósági jogorvoslati rendszerből, amelyet az 5. cikk második albekezdése tartalmaz 19(1) Az EUSZ megköveteli őket az uniós jog által lefedett területeken történő létrehozásukról (lát, e tekintetben, Bíróság ítélete 27 február 2018, Portugál Bírák Szövetsége, C-64/16, USA:C:2018:117, bekezdés 34), olyan viták, amelyek az uniós jog alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozhatnak. Ilyen körülmények között, az előző bekezdésben a kereskedelmi választottbíróságra vonatkozó megfontolásokat nem lehet alkalmazni a 12. cikkben említett választottbírósági eljárásokra 8 a BIT. ”
The CJEU tries to instantiate this point using its Eco Swiss judgement in which it found that it is in the interest of efficient arbitration proceedings that review of arbitration awards should be limited in scope and that annulment of or refusal to recognise an award should be possible only in exceptional circumstances (mert. 35). Azt is megállapította, hogy az EU versenyszabályainak értelmezésére vonatkozó kérdéseket a nemzeti bíróságoknak meg kell vizsgálniuk, amikor a választottbírósági határozat érvényességének meghatározására felkérik őket, és lehetővé kell tenni e kérdések utalását., ha szükséges, előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz (mert. 40).
Az Achmea-ügyben az EUB úgy véli, hogy az öko-svájci megközelítést nem lehet alkalmazni a befektetési arbitrázsra, mivel az EUB látja a különbséget a kereskedelmi és a befektetési választottbíróságok között.. Ennek értelmében a kereskedelmi választottbírósági eljárás „a felek szabadon kifejezett kívánságain”, míg a befektetési arbitrázs „egy olyan szerződésből, amelyben a tagállamok megállapodnak abban, hogy eltávolítják saját bíróságaik joghatósága alól, és következésképpen a bírósági jogorvoslati rendszerből, amelyet az 5. cikk második albekezdése tartalmaz 19(1) Az EUSZ megköveteli őket az uniós jog által lefedett területeken történő létrehozásukról” (mert. 55).
Az EUB érvelése nem túl világos. A kereskedelmi és a befektetési választottbíróságok közötti különbségtétel problematikus, figyelembe véve a kereskedelmi választottbírósági eljárást, it is also the Member States and the international conventions they are party to that remove the interpretation and application of EU law from the jurisdiction of their courts to arbitral tribunals and leave only a very limited control.
Lehet, hogy az EUB különbséget látott abban, hogy az egyéneknek lehetővé teszik a vita megfelelő módon történő megoldását, és lehetővé teszik, hogy az állam részt vegyen a választottbírósági eljárásban, és kötelező érvényű legyen az elvégzett határozatokra ”.a bírósági jogorvoslati rendszerből”. Más szavakkal, az állam felelősségére vonatkozó határozat bírósági jogorvoslatának biztosításakor a tagállamot egy magasabb színvonal kötelezi, ha az európai jog értelmezése és alkalmazása szükséges.
Az EU-n belüli BIT befektetési választottbírósági v. Unión kívüli befektetési arbitrázs
Ha meghagyjuk a különbséget, nem egyértelmű, hogy miért kellene az Európai Unión kívüli országokkal kötött választottbírósági megállapodásokat eltérően kezelni. Például, a BIT alapján Románia és Kína között létrehozott választottbíróságra fel lehet kérni az uniós jog értelmezését és alkalmazását, és ugyanazok a bírósági jogorvoslati lehetőségek alkalmazandók, mint az EU-n belüli BIT-választottbíróságokra. Az EUB nem magyarázza meg, hogy ez a kettős norma miért indokolt.
Az Achmea-eset háttere
As summarised by the CJEU’s sajtóközlemény, ban ben 1991 a volt Csehszlovákia és Hollandia megállapodást kötött a beruházások ösztönzéséről és védelméről (BIT). Az EU-n belüli BIT előírja, hogy az egyik Szerződő Állam és a másik Szerződő Állam befektetője közötti vitákat békés úton vagy egyezség útján kell rendezni, alapértelmezés szerint, választottbíróság előtt (vannak 196 A BIT jelenleg hatályos az EU tagállamai között).
Ban ben 2004, Szlovákia megnyitotta egészségbiztosítási piacát a magánbefektetők számára. Achmea, egy holland biztosítási csoporthoz tartozó vállalkozás, leányvállalatot hozott létre Szlovákiában azzal a céllal, hogy ott magánbiztosítási szolgáltatásokat nyújtson. azonban, ban ben 2006 Szlovákia részben megfordította betegségbiztosítási piacának liberalizációját, és különösen tiltja az egészségbiztosítási tevékenységekből származó nyereség felosztását.
Ban ben 2008, Az Achmea választottbírósági eljárást indított Szlovákia ellen a BIT alapján, azon az alapon, hogy a tilalom ellentétes volt a megállapodással, és pénzügyi károkat okozott számára. Ban ben 2012, a választottbíróság megállapította, hogy Szlovákia valóban megsértette a BIT-et, és kötelezte az Achmea körülbelül 22,1 millió euró kártérítés megfizetésére.
Ezután Szlovákia keresetet nyújtott be a német bíróságokhoz a választottbíróság ítéletének hatályon kívül helyezése iránt. Szlovákia úgy vélte, hogy a BIT választottbírósági kikötése ellentétes az EUM-Szerződés számos rendelkezésével.
A Bundesgerichtshof (Szövetségi Bíróság, Németország), az ügy fellebbezéssel történő meghallgatása, megkérdezte a Bíróságot, hogy a Szlovákia által vitatott választottbírósági kikötés összeegyeztethető-e az EUM-Szerződéssel.
A főtanácsnok indítványa
The CJEU ruled directly against the Wathelet főtanácsnok indítványa who concluded that “Cikkek 18, 267 és 344 Az EUMSZ-t úgy kell értelmezni, hogy az nem zárja ki a befektetők és államok közötti vitarendezési mechanizmus alkalmazását, amelyet egy szerződő állam valamelyikének az Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt kötött kétoldalú befektetési megállapodás keretében hoztak létre.” (mert. 273).
Wathelet főtanácsnok azon a véleményen volt, hogy a BIT-kel összhangban felállított választottbíróságok jellemzői hasonlóak a kereskedelmi választottbíróságok jellemzőihez. Különösen, lehetővé teszik a tagállamok rendes bíróságainál, hogy biztosítsák az uniós jog elveinek tiszteletben tartását, valamint az uniós jog egységes értelmezésének és az európai közrend szabályainak tiszteletben tartását (legjobb. 244-245).
Wathelet főtanácsnok rámutatott arra is, hogy a nemzetközi kereskedelmi választottbíróságokban fennáll annak kockázata is, hogy az EU-joggal és a kölcsönös bizalom elvével összeegyeztethetetlen ítéletek vannak.. E kockázatok ellenére, az EUB soha nem vitatta érvényességét. Az EU versenyjogi kérdéseinek egyének közötti választottbírósága nem ismeretlen. Wathelet szerint “Ha tehát az egyének közötti nemzetközi választottbíráskodás nem befolyásolja az EU és az EUM - Szerződések, valamint az EU által rögzített hatáskörök elosztását, Eszerint, az EU jogrendszerének autonómiája, még akkor is, ha az állam részt vesz a választottbírósági eljárásban, (203) Úgy gondolom, hogy ugyanezt kell alkalmazni a befektetők és az államok közötti nemzetközi választottbírósági eljárás esetén, annál is inkább, mert az állam elkerülhetetlen jelenléte nagyobb átláthatóságot jelent (204) és továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy az államnak az uniós jogból fakadó kötelezettségeit teljesítenie kell a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset útján, a cikkek alapján 258 és 259 EUMSZ” (mert. 259).
Következtetés
Összefoglalva, az EUB sajnos nem volt egyértelmű az Achmea-ítéletében, amikor megpróbált különbséget tenni a kereskedelmi és a befektetési választottbíróságok között, és sok kérdést hagyott nyitva az Achmea-ítéletnek az Energia Charta Szerződésre gyakorolt hatásáról, és általánosságban az EU-n kívüli befektetési választottbíróságokról.