Hagyományosan, a beruházási választottbíráskodás és a környezetvédelem külön szférában létezett, az előbbi elsősorban a befektetők jogainak védelmét, az utóbbi pedig a környezet védelmét helyezte a középpontba. azonban, ez a szétválasztás elmosódott, ahogy a környezetvédelmi kérdések előtérbe kerültek a nemzetközi színtéren. Az elmúlt években, a környezetvédelmi szempontok és a befektetési választottbíráskodás metszéspontja vált fókuszponttá, kérdéseket vet fel a gazdasági érdekek és a környezeti fenntarthatóság kényes egyensúlyával kapcsolatban. Miközben a globális közösség a fokozódó környezeti kihívásokkal küzd, a befektetési választottbíróság ezen aggodalmak kezelésében vagy figyelmen kívül hagyásában betöltött szerepe nagyobb figyelmet kapott.
A környezetvédelmi rendelkezések beépítése a beruházási szerződésekbe
A környezetvédelmi megfontolások egyik módja a befektetési választottbíráskodás birodalmának a befektetési szerződések értelmezése. A választottbíróságoknak egyre gyakrabban kell értelmezniük a szerződés rendelkezéseit a fejlődő nemzetközi környezetvédelmi normák fényében..
A környezeti nyelvezet beemelése a modern szerződésekbe azt is tükrözi, hogy egyre jobban tudatosul a gazdasági fejlődés és az ökológiai megőrzés összehangolásának szükségessége..
Például, az 2022 Japán-Bahrein BIT (Cikk 24) tiltja a környezetvédelmi normák lazítását a befektetések vonzására:
Mindegyik Szerződő Fél tartózkodik attól, hogy a másik Szerződő Fél és egy nem Szerződő Fél befektetőit befektetésre ösztönözze egészségének enyhítésével., biztonsági vagy környezetvédelmi intézkedéseket, vagy munkaügyi normáinak csökkentésével.
Az 2022 Omán-Magyarország BIT (Cikk 3) hangsúlyozza az államok szabályozáshoz való jogát, diszkriminációmentes módon, a környezetvédelem eléréséhez szükséges intézkedésekkel:
E megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek azon jogát, hogy területükön megkülönböztetéstől mentesen szabályozzanak a legitim politikai célok eléréséhez szükséges intézkedésekkel., mint például a közegészség védelme, biztonság, környezet és szociális vagy fogyasztóvédelem.
Az 2022 Egyesült Királyság-Új-Zéland szabadkereskedelmi megállapodás (Cikk 14.18) hangsúlyozza a környezetkímélő beruházási tevékenység biztosítására alkalmas intézkedések elfogadásának lehetőségét:
(1) E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza a feleket abban, hogy elfogadjanak, fenntartása, vagy kikényszerítése, fejezettel összhangban lévő módon, minden olyan intézkedést, amelyet megfelelőnek tart annak biztosítására, hogy a területén a beruházási tevékenységet környezetvédelmi szempontból érzékeny módon végezzék, Egészség, vagy egyéb szabályozási célok. (2) A Felek elismerik a környezetvédelem fontosságát, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást, és emlékeztetni kell a Felek e megállapodásban meghatározott, a környezet védelmével kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire.
A környezetvédelmi rendelkezések kizárása a vitarendezési záradékokból
Annak ellenére, hogy a környezetvédelmi rendelkezéseket egyre inkább beépítik a beruházási szerződésekbe, bizonyos szerződések mindazonáltal kizárják az ilyen rendelkezéseket a választottbírósági eljárás alól.
Például, az 2013 Benin-Kanada BIT (Cikk 23) a következőket jelzi:
A Szerződő Fél beruházója e fejezet alapján választottbíróság elé terjesztheti azt az igényt, hogy: egy. az alperes Szerződő Fél megszegte a II, szerinti kötelezettségen kívül [...] Cikk 15 (Egészség, Biztonsági és környezetvédelmi intézkedések) [...]; és b. miatt a befektető veszteséget vagy kárt szenvedett el, vagy abból fakadnak, hogy megsértése.
Az 2014 Kolumbia-Franciaország BIT (Cikk 3) (franciából fordították) hasonlóképpen kizárja a választottbírósági eljárás alól az egyes környezettel kapcsolatos intézkedésekkel kapcsolatos vitákat:
Ez a cikk az egyik szerződő fél beruházója és a másik szerződő fél közötti vitákra vonatkozik, amelyek a jelen Megállapodás valamely kötelezettségének állítólagos megszegésével kapcsolatosak., cikk kivételével […] 10.2 (A környezettel kapcsolatos intézkedések, egészségügyi és szociális jogok), amely a befektetőnek kárt okozott vagy okozott.
Környezetvédelmi kérdések a beruházási viták eredetében
A környezetvédelmi aggályok a befektetési választottbíráskodás területébe is beépülnek a sok befektetési vitában vitatott magatartástípusok miatt.. Egyrészt, a beruházások gyakran olyan tevékenységeket érintenek, mint az erőforrások kitermelése, amelyek jelentősen befolyásolhatják a környezetet. Másrészről, a környezetvédelem szolgálhat közcélként, amellyel az államok igazolják a kisajátító vagy diszkriminatív intézkedéseket.
Például, ban ben Methanex Corporation v. Amerikai egyesült államok, Díj, 3 augusztus 2005, egy befektető közvetett kisajátítási keresetet nyújtott be az Egyesült Államokkal szemben. a közegészség és a környezet védelmét célzó benzin-adalékanyag betiltása miatt.
Ban ben Gold Reserve Inc. v. A Venezuelai Bolivári Köztársaság, ICSID ügy. milliárd(A)/09/1, Díj, 22 szeptember 2014, egy befektető különféle kereseteket nyújtott be Venezuela ellen, mert semmissé nyilvánították a bányászati engedélyt az erdőrezervátumra gyakorolt hatása miatt.
Ban ben Kotrási munkák Decloedt En Zoon NV v. Fülöp-szigeteki Köztársaság, ICSID ügy. ARB/11/27, Díj, 23 január 2017, egy befektető keresetet nyújtott be a Fülöp-szigetek ellen egy kotrási szerződés egyoldalú felmondása miatt az áradások csökkentése és a terület ökológiai állapotának javítása érdekében.
Környezetvédelmi aggályokat érintő befektetési választottbírósági eljárás
Olyan esetekben, mint a fent leírtak, A bíróságoknak gondosan mérlegeniük kell a befektető jogait a fogadó állam környezetének védelmére vonatkozó kötelezettségeivel szemben. Ez a folyamat gyakran megköveteli a nemzetközi jog árnyalt elemzését, szerződéses kötelezettségek, és tudományos bizonyítékok. A választottbíróknak mérlegelniük kell, hogy a vitatott környezetvédelmi intézkedések a fogadó állam törvényes szabályozói hatáskörébe tartoznak-e a közegészség védelmére, biztonság, és a környezet. A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei figyelembe vehetők, különösen, ha a szerződés beépít ilyen elveket vagy hivatkozik rájuk (mint fentebb látható), a választottbírók pedig értékelhetik, hogy a vitatott intézkedések összhangban vannak-e a nemzetközileg elfogadott környezetvédelmi normákkal. A fenntartható üzleti gyakorlathoz és a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz ragaszkodó befektetők (CSR) az elvek tetszést is találhatnak a törvényszékek szemében, bemutatva a befektetési tevékenységek szélesebb körű társadalmi hatásának növekvő tudatosságát.
Mivel a környezetvédelmi aggályokkal továbbra is foglalkoznak konkrét beruházási ügyekben, ez meg fogja erősíteni e kérdések jelentőségét a befektetési választottbíróság egészében. A választottbírók mérlegelhetik korábbi döntéseiket hasonló, környezetvédelmi aggályokat érintő ügyekben, hogy fenntartsák ítélkezési gyakorlatuk következetességét. Ez a megközelítés biztosítja a kiszámíthatóságot és a koherenciát a befektetési szerződés rendelkezéseinek értelmezésében.
A befektetési választottbíróság kihívásainak leküzdése környezetvédelmi szempontokkal
A növekvő elismerés ellenére, továbbra is kihívások állnak fenn a beruházásvédelem és a környezeti fenntarthatóság összeegyeztetése terén. A gazdasági fejlődés és az ökológiai megőrzés közötti feszültség jelentős kihívást jelent. A befektetők stabil feltételeket és a szabályozás kiszámíthatóságát keresik, míg az államok a környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítésével küszködnek anélkül, hogy visszatartanák a külföldi befektetéseket.
Ez a fejlődő környezet tehát szükségessé teszi a befektetési választottbíráskodás eljárási és tartalmi szempontjainak újraértékelését.. A befektetők és az államok érdekeinek egyensúlyba hozása a környezet védelmének elengedhetetlen feltételével innovatív megoldásokat igényel. A lehetséges utak közé tartozik a választottbírósági intézményeken belül speciális környezetvédelmi kamarák létrehozása, fokozott társadalmi részvételi mechanizmusok, valamint világosabb iránymutatások a környezetvédelmi előírásoknak a beruházási szerződésekbe történő integrálására vonatkozóan.
Következtetés: A kényes egyensúly felé
Mivel a környezetvédelmi megfontolások egyre inkább átszövik a befektetési választottbíróságot, a kihívás a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti harmonikus kapcsolat kialakításában rejlik. A nemzetközi normák alakulása, a szerződések értelmezése, és az eljárási mechanizmusok adaptálása fogja alakítani a befektetési választottbíráskodás jövőbeli helyzetét. A kényes egyensúly megteremtése nemcsak a befektetők jogait és az állami szuverenitását védi, hanem hozzájárul a fenntartható és rugalmas globális környezet kialakításához is..