Az energiaprojektek általában hosszúak, bonyolult és jelentős tőkét igényel. Továbbá, az ágazat jelentős mértékben ki van téve a geológiai eseményeknek, politikai változások és környezetvédelmi előírások. Ezen okok miatt, az energiaágazatban gyakoriak a viták, és a választottbírósági eljárás vált e viták rendezésének preferált módszerévé, különösen nemzetközi szinten.[1]
Amint azt a 2020 ICC vitarendezési statisztika, az energiaszektor történelmileg jelentős számú ICC -ügyet generál.[2] Ban ben 2020, az ICC bejegyezte 167 az energiaiparral kapcsolatos új esetek.[3] A befektető-állam viták területén, az energiaszektor is kiemelkedő. Az 2020 A Nemzetközi Befektetési Vitarendezési Központ éves jelentése (ICSID) azt mutatja, hogy az energiaszektor továbbra is uralja ügyét.[4]
A) Az energiaszektor
1) Megújuló és nem megújuló energia
Ha nagy energiaprojektekről van szó, különböző energiaforrásokat lehet használni. Általában, ezek a források két kategóriába sorolhatók: „nem megújítható”És„megújuló”Energia.[5]
A nem megújuló energia az az energia, egyszer használt, nem használható fel újra. Nagyrészt állatok és növények kövületei alkotják. A nem megújuló energia például az olaj és a földgáz. Megújuló energia, viszont, geofizikai és biológiai forrásokból származik, amelyeket folyamatosan pótolnak. Ez a napenergia esete, szél- és vízenergia.[6]
2) Felfelé és lefelé irányuló vállalatok
Az energiaszektorban részt vevő vállalatok általában a „felfelé”Vagy„lefelé”Az ellátási lánc szegmenseit.[7] Ez a két szegmens az energiaszektor fő tevékenységeit képviseli, ugyanis, (1) felfedezés, (2) Termelés, (3) finomítás és (4) forgalmazás és értékesítés.
A nem megújuló energia ágazatában, az upstream vállalatok többnyire nyersanyagok kitermelésével foglalkoznak.[8] Ezen a ponton, a befektetők és az államok közötti közös üzemeltetési és fúrási megállapodások gyakran láthatók.[9] A nem megújuló energia downstream ágazata a termelési szakaszt követő összes műveletet lefedi a végfelhasználóig (például, finomítás, feldolgozás, elosztó, stb.).[10]
A megújuló energiák szegmensében, az upstream vállalatok gyakran részt vesznek a kutatás -fejlesztésben, mivel a downstream szereplők nagyrészt részt vesznek a végfelhasználónak történő értékesítésben és forgalmazásban.[11]
Az ún.folyó középvonala”Az energia szállítására és tárolására is utalhat.[12]
B) Viták az energiaágazatban a választottbírósági eljárás alkalmazásával
1) A választottbírósági eljárást érintő viták kategóriái
Az energiaviták az érintett felektől függően különböző kategóriákba sorolhatók. Két kategória az, azonban, általánosan látható: államok közötti viták (beleértve az állami szervezeteket is) és magánpartik, és magánfelek közötti viták.
egy) Befektetők és államok közötti viták
Az energiaszektor az, történelmileg, erősen szabályozott. Éveken át, Az államoknak és az állami vállalatoknak monopóliumuk volt az energia kitermelése és ellátása felett. Miközben a privatizációs programok révén új lehetőségek nyíltak meg, Az államok továbbra is jelentős mértékben vesznek részt az energiaprojektekben. A magán- és a közszféra közötti szoros kölcsönhatás gyakran vitákat generál, különösen a tőkeimportáló országokban.
Az ilyen viták jogalapja eltérő lehet, az alábbiak szerint:
- szerződésen alapuló viták: az energiaszektor magánvállalkozásai gyakran kötnek megállapodásokat magával az állammal vagy az állam tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló társaságokkal. Például, az olaj- és gázszerződések gyakran állammal vagy nemzeti olajvállalattal kerülnek megkötésre (ÉJSZAKA) részt vesz a feltárásban, olaj és gáz előállítása és forgalmazása. Ezek a megállapodások gyakran tartalmaznak egy választottbírósági záradékot, amely a jövőbeli vitákat választottbíróságra utalja. Ebben a tekintetben, az államokkal kötött energetikai szerződésekből eredő választottbírósági eljárások nem különböznek túlságosan a magánfelek közötti tisztán kereskedelmi választottbírósági eljárásoktól, kivéve, ha maga a szerződés lehetővé teszi a befektetők és államok közötti választottbírósági eljárást.[13]
- szerződésen alapuló viták: ezek a szerződések két- vagy többoldalú befektetési szerződések formájában is megjelenhetnek, a szuverén államok egyoldalú ajánlatáról rendelkezik, hogy bizonyos típusú viták esetén választottbírósági eljárást folytasson.[14] A befektető választottbírósági kérelemmel fogadja el az állam ajánlatát. Ban ben Venezuela Holdings, B.V. v. Venezuela (ICSID ügy. ARB/07/27), például, a felperesek választottbírósági eljárást indítottak a Hollandia-Venezuela BIT[15] a kisajátításért és a tisztességes és méltányos bánásmód megsértéséért a két energiaprojekt termelését és exportját érintő intézkedések végrehajtását követően. A többoldalú befektetési szerződésekre példa a Energia Charta Egyezmény (ECT) és a már megszűnt NAFTA.[16] Az elmúlt évtizedekben, néhány európai ország számos követeléssel szembesült az ECT alapján. Spanyolország, például, részese volt a legtöbb ECT választottbírósági eljárásnak a megújuló ágazatban.[17] A fotovoltaikus ipar számos befektetője keresetet nyújtott be Spanyolországgal szemben, Más dolgok mellet, kompenzáció a közvetett kisajátításért egy sor szabályozási intézkedést követően[18] (lát, például, Isolux Hollandia, B.V. v. Spanyol Királyság (SCC V2013/153. Sz); Crnne, B.V. et al. v. Spanyolország (SCC ügy. V 062/2012); Infrastruktúra Kft. et al. v. Spanyol Királyság (ICSID ügy. ARB / 13/36); Masdar Solar & Wind Cooperatief U.A. v. Spanyol Királyság (ICSID ügy. ARB/14/1)).
- a hazai befektetési jogon alapuló viták: az energiaszektorban érvényesíthető követelések másik jogalapja a fogadó államok nemzeti jogszabályaiból származik. Azok a hazai törvények és kódexek, amelyek célja a külföldi befektetések ösztönzése és ösztönzése, előírhatják a fogadó állam egyoldalú hozzájárulását a választottbírósági eljáráshoz. A befektetők hozzájárulása, viszont, rendszerint az államnak címzett írásbeli közléssel vagy választottbírósági kérelem benyújtásával fejezhető ki. Más, mint a szerződésen alapuló viták, a választottbírósági ajánlat a hazai jogszabályokban nem mindig vonatkozik az állampolgársági kritériumra.[19]
b) Magánviták
Az energiaviták többsége magánvállalatokat érint, azonban. Általában, ezek a viták a tranzakciók széles köréből fakadnak. Ha a magánvitákat választottbírósági úton lehet megoldani, a szerződéseken alapuló kereskedelmi választottbíróság általános rovatába fognak tartozni.[20]
2) Közös energia Választottbírósági eljárásnak megfelelő viták
- vegyesvállalat (JV) és vegyesvállalati működési megállapodás (JOA) viták: az energiaiparban, több szerződéses ügyletek, különösen a JV -k és a JOA -k, közhelyek. A közös megállapodások hatékony eszköz a kockázatok elosztására, tőkeemelés és szakértelem megosztása az energetikai projektek fejlesztéséhez. A JOA a közös megállapodások gyakori típusa. A JOA -n keresztül, a felek kijelölhetnek egy üzemeltetőt, közös működési bizottság, valamint a projekt kereskedelmi és műszaki kereteit.[21] A JOA-k gyakori vitái az üzemeltető és a nem üzemeltető résztvevők által előírt kellő gondosságból fakadhatnak.[22] „Zsákutcák”-Ban is előfordulhat 50:50 közös vállalatok. További, ha nem tud időben készpénzt hívni, ha az üzemeltető partner kéri, súlyos következményekkel járhat a mulasztó félre és, ilyen esetekben, választottbíróságra lehet számítani.[23]
- gázár felülvizsgálat: míg tipikus kereskedelmi választottbíróságon, a választottbíróságot felkérik, hogy határozza meg, melyik fél a felelős, és rendeljen el kártérítést, gázár -felülvizsgálattal kapcsolatos vitákban, a választottbíróságnak meg kell határoznia, hogy az árkorrekció követelményei teljesültek -e, és, ha igen, az árkorrekció meghatározásához. Ilyen vitákban, a választottbíróknak meg kell érteniük, legalább, a gázpiac alapelvei, bár gyakran szakértői bizonyítékokat hoznak fel.[24]
- mérnöki & Építkezés: viták merülhetnek fel az energetikai infrastruktúra építésével összefüggésben is. Az építési viták pusztán kereskedelmi szinten merülhetnek fel, vagy állami szervezeteket érinthetnek. Ezekben a vitákban, a választottbírák gyakran szembesülnek a hibás tételekkel és késésekkel kapcsolatos kérdésekkel.[25]
- Állami intézkedések: fent említett, Az államok gyakran vesznek részt az energiaágazatban folyó vitákban. Az árak és szolgáltatások feltételeinek szabályozása gyakran az energiaviták középpontjában áll. Továbbá, a fogadó államok energiaprojektekbe való beavatkozása csökkentheti annak értékét, és közvetett kisajátítási követelésekhez vezethet.[26]
- államok közötti nemzetközi határviták: ez egy nagyon sajátos típusú vita, mivel szuverén államokat érint. Ezek a viták általában a tengeri vizek olaj- és gázmezőivel, valamint az óceáni területek erőforrásaihoz való hozzáféréssel kapcsolatosak. tipikusan, a nemzetközi határvitákban felmerülő kérdések a tengeri igazgatóságok és a kutatási övezetek elhelyezkedését érintik.[27]
- viták harmadik felekkel: a fő érintettek közötti viták mellett, viták is felmerülhetnek harmadik felekkel. Általában, ezek a viták a szolgáltatókat érintik, szállítók és alvállalkozók közös vállalkozási megállapodásokban.[28]
C) A választottbíráskodás kihívásai az energiaágazatban
Nem meglepő, az energiaiparban a választottbíráskodás az előnyben részesített vitarendezési módszer. A választottbírósági eljárás előnyei közé tartozik, többek között, párt autonómiája, hozzáférés egy semleges fórumhoz, rugalmasság, titoktartási, a választott bírók kiválasztásának képessége a szükséges szakértelemmel és a választottbírósági döntések végrehajthatósága világszerte.
Az energiaipar sajátosságai bizonyos eljárási kihívásokat okozhatnak a választottbírósági eljárásokban, azonban. Gyakori kérdés a többoldalú ügyletek összevonása összetett építési szerződésekben és közös vállalkozási megállapodásokban. Ilyen esetekben, több választottbírósági eljárás, azonos vagy hasonló tényeket és jogi kérdéseket érint, megkezdhető. A különböző választottbírósági eljárások megkezdése után, kihívást jelenthet a választottbírák számára, hogy az érintett felek beleegyezése nélkül több választottbíróságot összevonjanak.[29]
Ebben a tekintetben, sok választottbírósági intézmény bevezetett eljárásokat a konszolidációra. Mindazonáltal, sok intézmény még mindig rendelkezik tökéletlen eljárásokról, ami a valós körülmények között hatástalan lehet[30] (további információ a választottbírósági eljárás megindításáról több választottbírósági megállapodás alapján, lát Választottbírósági eljárás kezdeményezése több választottbírósági megállapodás alapján).
Újabb eljárási kihívás, különösen releváns a közös vállalkozásokat érintő vitákban, az eldönthetőség kérdése. Míg a JV -kkel kapcsolatos számos követelés pénzbeli kártérítéssel orvosolható, JV holtpontjait érintő állítások, az ellenőrzés megváltoztatása vagy a felek fizetésképtelensége megkérdőjelezheti a választottbíróság joghatóságát. Néha a választottbíróság felkérést kaphat arra, hogy szüntesse meg a partnerséget a közös vállalkozásban, vagy rendeljen el konkrét teljesítést az érintett feleknek.[31]
Problémák merülhetnek fel az ár felülvizsgálatával járó választottbírósági eljárásokban is, amihez gyakran szakértőkre van szükség. A szakértői döntési és választottbírósági kikötések kétértelműek lehetnek, nehézségeket okozva a választottbíróság és a szakértői hatáskörök tekintetében.[32]
[1] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1278.
[2] Az ICC vitarendezési statisztikák szerint, az energia és az építőipar mintegy 38% az összes ICC -ügyben. Lát ICC vitarendezés 2020 Statisztika, p. 17.
[3] ICC vitarendezés 2020 Statisztika, p. 17.
[4] 2020 ICSID éves jelentés, p. 25.
[5] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1280.
[6] Ugyanott.
[7] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1282.
[8] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1281.
[9] Ugyanott.
[10] Ugyanott.
[11] Ugyanott.
[12] Ugyanott.
[13] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), pp. 1284-1285.
[14] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1286.
[15] A Hollandia-Venezuela BIT hivatalosan is megszűnt 1 november 2008, lát Nemzetközi befektetési megállapodások navigátor – UNCTAD Befektetési Politikai Központ.
[16] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1288.
[17] J. Ádám, Megújuló energia G -ben. Alvarez, M. Riofrio Piche, et al. (szerk.), Nemzetközi választottbíróság Latin -Amerikában: Energia- és természeti erőforrásokkal kapcsolatos viták (2021), p. 168
[18] M. W. Friedman, D. W. Prager, én. C. Popova, Kisajátítás és államosítás J. W. Rowley QC, D. Püspök és G.. császár (szerk.), Útmutató az energiapályákhoz (2019), p. 25.
[19] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1289.
[20] Ugyanott.
[21] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1293.
[22] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Az Gyakorlati útmutató (2018), p. 1294.
[23] M. Beeley és S.. Stockley, Felfelé irányuló olaj- és gázviták J. W. Rowley QC, D. Püspök és G.. császár (szerk.), Útmutató az energiapályákhoz (2019), p. 192; S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Gyakorlati útmutató (2018), p. 1293.
[24] M. Levy, Gázár felülvizsgálati választottbíróságok: Bizonyos megkülönböztető jellemzők J. W. Rowley QC, D. Püspök és G.. császár (szerk.), Útmutató az energiapályákhoz (2019), pp. 210-211.
[25] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Gyakorlati útmutató (2018), p. 1297.
[26] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Gyakorlati útmutató (2018), p. 1298.
[27] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Gyakorlati útmutató (2018), p. 1282.
[28] M. Beeley és S.. Stockley, Felfelé irányuló olaj- és gázviták, J. W. Rowley QC, D. Püspök és G.. császár (szerk.), Útmutató az energiapályákhoz (2019), p. 194.
[29] G. Vlavianos és V.. Apáé, A nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárások összevonása az energiaágazatban J. W. Rowley QC, D. Püspök és G.. császár (szerk.), Útmutató az energiapályákhoz (2019), p. 244.
[30] G. Vlavianos és V.. Apáé, A nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárások összevonása az energiaágazatban J. W. Rowley QC, D. Püspök és G.. császár (szerk.), Útmutató az energiapályákhoz (2019), p. 246.
[31] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Gyakorlati útmutató (2018), p. 1294.
[32] S. Vorburger és A.. mellek, Energiaviták eldöntése M-ben. Arroyo (szerk.), Választottbírósági eljárás Svájcban: Gyakorlati útmutató (2018), p. 1297.